Botanikai ritkaság élőhelyét kezelték a Pilis-tetőn

Novemberben és decemberben két alkalommal kisléptékű élőhelykezelést végeztünk önkéntesek bevonásával a Pilis-tető kerítéssel elzárt területén – tájékoztat a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. Mint írják, a beavatkozás az ott élő botanikai ritkaság, a fokozottan védett magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) élőhelyének javítása érdekében történt.

A Pilis és egyben a Duna-Ipoly Nemzeti Park legjelentősebb növényfajai közé tartozik a Pilis-tető szikla- és lejtőgyep - bokorerdő mozaikjaiban élő magyarföldi husáng, melynek legnagyobb Kárpát-medencei állománya él itt.

Ez a magasra növő, sárga virágú, ernyős növény egy, a Kárpát-medencében honos, a jégkorszakok közötti melegebb periódusok idejéből itt maradt faj (Pannon-dácikus endemizmus, interglaciális reliktum), amely a pleisztocén eljegesedéseket túlélve néhány, kis egyedszámú, elszigetelt populációban maradt fenn. Magyarországon fokozottan védett. Az Európai Unió kiemelt közösségi jelentőségű (Natura 2000) faja. IUCN besorolása veszélyeztetett (EN).

A fajnak mindössze 7 természetes állománya van: 4 Magyarországon (3 a DINPI működési területén), 2 Szlovákiában és 1 Erdélyben található. Az elszigetelt populációk mintegy 40%-át a Pilis-tetői állomány adja, tehát ez a faj legjelentősebb termőhelye.

Pilisi élőhelye a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, fokozottan védett (a látogatástól elzárt) terület, Bioszféra Rezervátum és Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület (Natura 2000 terület).

Az élőhelykezelés az Endemikus Life pályázat („Szárazgyepek endemikus növényfajainak megőrzése a Pannon és Alpesi biogeográfiai régió határterületén” című LIFE19 NAT/SK/000895 azonosító számú pályázat) egyik tervezett beavatkozása ezen a területen.

A cserjevágás főleg az alacsony növekedésű, a gyepet nagy területen és sűrűn elfoglaló kökény és galagonya cserjék visszaszorítására irányult, illetve egy-két nagyobb kiterjedésű szegélycserjés foltot érintett részlegesen. A munkát a Pilis-Budapest környéki Tájegység kollégáinak részvételével és irányításával a Zöldövezet Társulat munkatársai és általuk szervezett önkéntesek végezték. Minden munka emberi erővel történt, még a levágott cserjék kihordása is az értékes élőhelyről. A kivágott cserjéket egy nagy ponyva segítségével hordtuk le a gyepekről és deponáltuk az egykori katonai bázis degradált területén. A munkákat sikerült az évszaknak teljesen megfelelő napokra szervezni: egy igazi őszi esős, ködös novemberi, illetve egy gyönyörű téli, fagyos, havas decemberi napra.