Aszályindex – naponta mérhető, hogy éppen mekkora a szárazság Magyarországon

Napi léptékű aszályindexet dolgoztak ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársai. A mutatószám egy adott növénytípus tulajdonságait is figyelembe véve, ötfokozatú skálán határozza meg az adott növényi állomány aszálykitettségét.

A napi léptékű aszályindexet (NLA) az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) számítja ki, naponta frissítve. A már működő eljárás keretében az ország területét egy 2 × 2 kilométeres rácshálózattal fedték le, majd annak minden pontjára kiszámítják az NLA-t. Ehhez a meteorológiai információk mellett a talaj és az adott növénytípus tulajdonságait is felhasználják. A számítás figyelembe veszi, hogy az alkalmazott rács adott rácspontján milyen talajtípusról van szó, mennyi a talajból felvehető víz mennyisége. A számításhoz a kutatók és a meteorológusok felhasználják Magyarország talajtípus-eloszlását is. A gyökérzónától a csapadékösszegig A számításokhoz ugyancsak fontos tudni, hogy az adott területen milyen növény él. Az eljárásban az őszi vetésű és a tavaszi vetésű növények, illetve a gyep közül lehet választani. (A térképen megjelenő adatok a gyepre vannak kiszámítva.) A növény gyökérzónájának négy különböző mélységű talajrétegben történő eloszlása függ a növény fejlettségétől. Szintén ettől függ a számításokban figyelembe vett levélfelület. Mindkét információ az év napjaira megadott táblázati értékekből áll rendelkezésre. aszalyindex_1

A számításhoz szükséges egyéb paraméterek az időjárás függvényében alakulnak. A csapadék, a szél, a hőmérséklet és a napsugárzás együttes hatásának figyelembevételével egy egész évben számított talajmodell segítségével folyamatosan meghatározzák az adott rácsponthoz tartozó aktuális talajnedvesség-értékeket a négy különböző talajszint mélységében, illetve kiszámítják a talaj napi potenciális párolgását. A talajmodell által adott értékek mellett az eljárás még az adott napra vonatkozó csapadékösszeget és a legmagasabb nappali hőmérsékletet is figyelembe veszi. A napi léptékű aszályindex meghatározása az alábbi lépésekben történik: Potenciális növényi párologtatás számítása a potenciális párolgás és az aktuális levélfelület-index függvényében. Gyökéreloszlás kiszámítása az aktuális gyökerezési mélység és a növény specifikus gyökéreloszlási jellemzői alapján. A talajból felvehető víz mennyisége az aktuális rétegenkénti talajnedvesség-értékelés és a gyökéreloszlás ismeretében. Aszályindex meghatározása a potenciális növényi párologtatás és a talajból felvehető víz mennyisége alapján. Az aszályindex értékének módosítása a napi maximális hőmérséklet értéke alapján. Az aszályindex értékének módosítása a napi csapadékmennyiség ismeretében. [caption id="attachment_47305" align="aligncenter" width="600"]

Napi léptékű aszályindex 2017. június 28-án
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat[/caption] A számítás során eredményül kapott NLA skálája így mutat: 0 – nincs aszály 1 – nincs aszály 2 – enyhe aszály 3 – közepes aszály 4 – jelentős (nagy) aszály 5 – súlyos aszály (MTA Sajtó)