A vidéki ember lesz a túlélés záloga - Luzsi József az erdősítésről, a vadkárról és az erdészeti támogatásokról
Luzsi József a MEGOSZ 2015-ös rendezvényén[/caption]
Hamarosan eljön az az idő, amikor a vidéki emberek lesznek az emberiség túlélésének elismert és megbecsült zálogai – fogalmaz Luzsi József. A NAK vidékfejlesztésért felelős alelnökével az erdőtelepítési lehetőségekről, a vadkárokról, a vidékről, a gazdáknak a világban betöltött fontos szerepéről a NAK lap áprilisi lapszámában beszélgettek.
Több mint negyven év erdészeti gyakorlattal a háta mögött hogyan ítéli meg a hazai erdőgazdálkodás helyzetét?
Erdészeti szemszögből tekintve történelmi pillanatokat élünk meg, soha nem volt olyan mértékű kormányzati ösztönzés a hazai erdőállomány fejlesztésére, mint napjainkban. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a klímapolitikai célok elérésének egyik kulcsát az erdeink jelenthetik. Gyorsan hozzáteszem, hogy a mennyiségi megközelítés mellett a minőség kérdése ugyanolyan fontos. Értem ez alatt, hogy hazánk erdőterületének jelentős növelése csakis akkor vezethet hosszabb távon eredményre, ha a meglévő és az újonnan telepített erdeink mindenkori állapotára, a szakszerű erdőgazdálkodásra is kellő hangsúlyt fektetünk.
Országszerte sok olyan meglévő erdőterületet látok, amely azonnali beavatkozást igényelne. Az úgynevezett „küszöb alatti” erdők esetében célszerű lenne átgondolni, hogy milyen egyéb, extenzív jellegű hasznosítási formára lehetne áttérni. Emellett azt is szükséges alaposan megvizsgálni, hogy a jelenkor környezeti feltételei mellett mely térségek, területek alkalmasak valóban erdőtelepítésre. A legnagyobb kihívás azonban mégis az, hogy tudjunk előre gondolkodni, hiszen a ma elültetett facsemetének évtizedek múlva is megfelelő ökológiai viszonyokra lesz szüksége. A legfrissebb kutatási eredmények figyelemmel kísérése, a tudományos előrejelzések és ökológiai modellek ismerete nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy döntéseink a fenntarthatóság jegyében szülessenek. Az eddigi tapasztalatokra építve, okosan, a klímaváltozással kalkulálva kell erdőgazdálkodni, szem előtt tartva a genetikai, az ökológiai és a konzervációbiológiai kérdéseket is. A gazdasági összefüggések mellett éppúgy fontos szempont, hogy az erdők közjóléti és védelmi szerepéről se feledkezzünk meg.
Mire számíthat az, aki úgy dönt, hogy belevág az erdőtelepítésbe?
Egy biztos: ilyen mértékű támogatás még sohasem állt az ágazat rendelkezésére. Ráadásul nemcsak az elsőkiviteli költségek számolhatók el, hanem az ápolási munkák is támogatottak. Emellett a kiegészítő intézkedések költségeire is igényelhető támogatás, mint például villanypásztor, kerítés, erdőszegély kialakítására. Hab a tortán, hogy a kieső jövedelem pótlására és SAPS-támogatásra is van lehetőség, szóval meglehetősen komplex programról van szó.
Ezzel egyenes arányban áll az érdeklődők száma is. Naponta érkeznek újabb és újabb megkeresések, amelyek egytől egyig arról szólnak, hogy az eddig mezőgazdasági művelésű területek tulajdonosai fontolgatják az erdőtelepítést. Meg jegyzem, hogy igen nehéz döntésről van szó, hiszen aki évtizedek óta szántóföldi növénytermesztést folytat egy adott területen, az nem biztos, hogy egyik napról a másikra el meri, illetve el tudja dönteni, hogy mostantól jöjjön az erdő. Még akkor is, ha sokuk esetében nem túl jó minőségű termőterületről van szó, gyakran csak „megszokásból” folyik rajta szántóföldi növénytermesztés. Szerencsére a mostani pályázati konstrukció sokat segít a megszokások leküzdésében.
A támogatást igénylő akkor jogosult a támogatás igénybevételére, ha a támogatási kérelem benyújtását megelőzően már rendelkezik az erdészeti hatóság által jóváhagyott jogerős erdőtelepítési engedéllyel. Az erdőtelepítési terv készítése kapcsán elvégzendő termőhelyvizsgálat alapjaiban meghatározza a tervezés irányát, illetve az optimális telepítés sarokpontjait. Azzal is tisztában kell lenni, hogy az előkészítő tevékenység, amire a támogatási kérelem benyújtásához szükséges valamennyi dokumentum a rendelkezésünkre áll, akár több hónapot is igénybe vehet. Idő van még bőven, hiszen egészen 2021. december 31-ig lehet támogatási kérelmet benyújtani, de a soron következő értékelési határnap 2020. június 30.
Javaslom, hogy aki erdősítésben gondolkodik, a pályázati felhívás mellett mindenképpen olvassa át az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényt, illetve a végrehajtásáról szóló FM-rendeletet. Sok hasznos információval lesz gazdagabb. Kiemelném, hogy a kamara ajtaja minden gazdálkodó előtt nyitva áll, bármilyen szakmai kérdés esetén állnak rendelkezésre szakértő kollégáim.
Országszerte sokat hallani mostanában a vadkárokról. Az ön által kezelt erdőkben is jellemző ez a probléma?
Előfordul, de én valahogy úgy vagyok ezzel, hogy nem biztos, hogy a vad „bűnös”, elvégre ő csak élni, táplálkozni, szaporodni szeretne. A megértéshez és az elfogadáshoz ökológiai rendszerekben kell gondolkodni, látni az ágazati összefüggéseket és érdekeket, szakítani az „én-te-ő” szűklátókörű gyakorlattal, meg kell tanulni az együttgondolkodást. Ezzel együtt, az ország bizonyos vadgazdálkodási tájegységeiben nem halogatható tovább az optimálisnak nevezhető vadlétszám kialakítása, amelynél tisztességes eredményt biztosító mezőgazdasági tevékenység is végezhető. Van már rá élő példa, hogy felülről nyitott kilövési kvótával igyekeznek az állománycsökkentést ösztönözni.
Inkább előbb, semmint utóbb: az erdő- és a mezőgazdálkodónak egy asztalhoz kell ülnie a vadászatra jogosult képviselőivel, és közösen kitalálni azokat a lépéseket, amelyekkel megelőzhető, illetve normális mederben tartható a vadkár. Egyet már megtanultam: eredményt csakis a két fél együttműködése hozhat, ezt a kérdést erőből nem lehet megoldani. Hoszszabb távon egyik szereplő sem létezhet a másik nélkül, kéz a kézben kell gondolkodni és cselekedni.
Óva intek mindenkit, hogy a bíróságon keresse az igazát, mert adott esetben aránytalanul sok energiájába, idejébe és pénzébe kerülhet. Még formálódik az az egységes vadkárfelmérési útmutató, amelyen már régóta dolgozunk az Agrárminisztérium és az Országos Magyar Vadászkamara kollégáival. Azt várjuk tőle, hogy jelentősen mérséklődik a vitás esetek száma, adott problémára objektív módon ugyanolyan válasz fog születni, a kárbecslő személyétől függetlenül.
Az új EU-s költségvetési ciklusban mire számíthatunk a vidékfejlesztési prioritások, illetve források terén?
Az előkészítő tárgyalások folyamatosan zajlanak, a Közös Agrárpolitika tervezésében, illetve a stratégiai tervezés társadalmasításában a kamara jelentős szerepet játszik. Pontos számokat még nem tudok mondani, de az irány egyértelműen látszik. Egyre inkább a mindennapi gazdálkodás
fókuszába kerül az egészséges, élhető környezet, a precíziós gazdálkodás, a biodiverzitás, a zöldítés, az AKG, a NATURA 2000, éppúgy, mint például az állatjóléti kérdések vagy a növényvédő szerek korlátozása – a fenntartható mezőgazdaság érdekében. Valamennyi gazdálkodónak a széles körű társadalmi elvárásoknak megfelelően kell tevékenykednie, amihez elengedhetetlen az arányos ösztönzők biztosítása a támogatáspolitikában. Az urbanizáció globális szinten is megállíthatatlan, amely azzal a következménnyel is jár, hogy a vidéki népesség, a gazdatársadalom szerepe egyre inkább felértékelődik. Gyakorlatilag ez a szűkülő társadalmi réteg fogja ellátni élelmiszerrel az egyre több városi embert, Földünk rohamosan bővülő lakosságát. Ezt pedig végső soron el kell ismerni, meg kell fizetni. Véleményem szerint hamarosan eljön az az idő, amikor a vidéki emberek lesznek az emberiség túlélésének elismert és megbecsült zálogai.
(Peszeki Gergely/NAK)