A meglévő magyar akácerdőket nem fenyegeti veszély
Az MTA doktora prof. dr. Faragó Sándor – a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora, az MTA Erdészeti Tudományos Bizottság alelnöke – elnökletével rendezték meg „Az akác a viták kereszttüzében" című konferenciát múlt héten Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében.
Európa akácerdeinek közel fele hazánkban található, a magyar erdők negyede akác. A nálunk több mint 300 éve megjelenő fafaj a XIX. században szerzett nagy népszerűséget, mivel a futóhomok megkötésében, a mező- és legelőszerzés következményeként lényegében fátlanná vált vidékek környezeti állapotát főként ezzel a fafajjal lehetett újra kedvezőbbé tenni. Amellett, hogy az akác úgynevezett határtermőhelyek fásítására is alkalmas, a jobb termőhelyeket is kiválóan hasznosítja, mivel növekedése gyors, faanyaga pedig ellenálló, így széles körűen használható alapanyag. Ezen túlmenően a vidék tüzelőellátásában is nagy szerepet játszik, nem beszélve arról, hogy a hazai méhészek bevételének a fele akácmézből származik – foglalta össze a tudományos ülésen elhangzottakat prof. dr. Faragó Sándor.
Az akác azért került a viták kereszttüzébe, mert olyan terjedésre hajlamos, amely fajokra vonatkozóan az EU korlátozásokat vezetett be. Arról most kezdődnek a szakmai tárgyalások, hogy a tényleges fajlistára mely fajok kerülnek, s velük kapcsolatosan mik a teendők. Az bizonyos, hogy a 460 ezer hektárnyi, már meglévő magyar akácerdőket nem fenyegeti veszély, az akác vonatkozásában egyébként még semmi nincs eldöntve. További szakmai kutatások és párbeszéd szükségesek a helyes döntések kialakításához – zárta prof. dr. Faragó Sándor.
(Forrás: kisalfold.hu;
Országos Erdészeti Egyesület)
