22 millió hektárral nőtt Kína erdőterülete az elmúlt évtizedben

Kína erdőterülete 22 millió hektárral nőtt az elmúlt évtizedben – derül ki a Nemzeti Erdészeti Hivatal (NFGA) jelentéséből. A növekedés jelentősen javította az ország ökológiai környezetét, ami azért sem meglepő, mert ez a mennyiség a világ új erdeinek negyedét jelenti.

A news.cgtn.com felhívja a figyelmet arra, hogy az ország erdővel borítottsági rátája jelenleg 24,02 százalék, ami ugrásszerűen meghaladja a Kínai Népköztársaság (KNK) 1949-es, 8,6 %-os adatát.

Kínában kulcsfontosságú projekteket támogattak azért, hogy az ország erdősítési törekvései sikeresek lehessenek. Az egyik kiemelt kezdeményezés a Three-North Shelterbelt Program (TNSP), amelyet a kormány az ökológiai környezet javítása és az erdővel borítottság növelése érdekében Kína északnyugati, északi és északkeleti részén indított el. Az 1978-ban elindított projekt kiterjedt védősávokat fejleszt Kína északi részén, hogy visszatartsa a homokviharok és a talajerózió következményeit. A program 13 tartományt, és összesen 4,07 millió négyzetkilométernyi területet fed le, ami az ország szárazföldi területének 42,4 százalékát teszi ki. A 72 éves fejlesztési terv célja, hogy az érintett területeken az erdőborítottság 5,05 százalékról 14,95 százalékra növekedjen.

Természetesen számos más kezdeményezés is közrejátszik abban, hogy 1978 és 2023 között Kína erdősültsége több mint 10 százalékponttal nőtt, ami egyébként a világon a leggyorsabb. Kiemelt projektnek számít a Saihanba erdőgazdaság is, ami a világ legnagyobb mesterséges ültetvénye. Az észak-kínai Hebei tartományban Saihanba egykor királyi vadászterületnek számított, de az 1950-es évek végére kopár vadonná degradálódott. Az erdészeti minisztérium ezután úgy döntött, hogy 1962-ben mesterséges erdőgazdaságot épít, hogy megakadályozza a homokvidék déli irányú mozgását. Az erdészek több generációs munkájának köszönhetően a helyi ökológia romló tendenciája megfordult, és jelenleg mintegy 76 700 hektárnyi erdős tájjal Saihanba nemzeti erdei parkká és természetvédelmi területté, valamint Peking és a szomszédos régiók fontos ökológiai pajzsává vált.