Erdészeti jog – Erdő adás-vétel közös tulajdonban

jog_paragrafusKorábban is foglalkoztunk már az erdő adás-vételének mikéntjével, azonban a téma örök életű, és a szabályok továbbra sem tisztulnak. Még mindig gyakori a keveredés az illetékfizetési- és a földforgalmi szabályok tekintetében. Bár tervezik a Földforgalmi törvény újabb módosítását, mégis érdemes a jelenlegi szabályozással is tisztában lenni. Az újakat áttekintjük majd, amikor hatályba lépnek.

A jelen cikkben leírtak viszont a módosítást követően is fennállnak majd. Erdő adás-vétel során eddig is ajánlatos volt körültekintőbben eljárni, mint más művelési ágú termőföld adás-vételekor, de különösen igaz ez akkor, ha az erdő közös tulajdonban van, és csak résztulajdont kívánunk benne vásárolni.

Nem megoldhatatlan, és még csak nem is túl bonyolult, de a szükséges és elhagyhatatlan informálódást még az adás-vétel előtt kell megejteni, hogy azok vizsgálatát követően a legkisebb kockázattal léphessünk az üzletbe. Vagy éppen, hogy kiderítsük, hogy “pont ne lépjünk abba bele”.

erdojog_blog

Az első és legfontosabb, hogy nem elég csak a Földhivatalnál utána járni a dolgoknak. A földhasználatot és az erdőtervi adatokat az erdészeti hatóságnál is le kell ellenőrizni.

Ha kiderül, hogy van az erdőn bejegyzett erdőgazdálkodó, még nincs veszve semmi, de fontos a használati jogcíme – azaz, hogy milyen alapon lett bejegyezve. A jogcímből tudni fogjuk, hogy bővíti-e az elővásárlási jogosultak listáját, másrészt rögtön láthatjuk, mik az esélyek, milyen egyéb jogi lépéseket kell megtennünk, hogy erdőgazdálkodóként bejegyzésre kerülhessünk.

Azt is megtudhatjuk, hogy a tulajdonosi közösség használati megosztással alakított-e ki használati rendet, hiszen ebben az esetben a közös tulajdonú erdőterület egy természetben is kijelölt részét vásároljuk meg. Egyre több ilyen használati rend kerül bejegyzésre, és nagyon könnyen kerülhetünk vevőként kellemetlen helyzetbe.

Például: az adás-vétel tárgya egy 80 hektáros erdőterület, amiből az eladónk részére kijelölt 5 hektáros rész a földrészlet északi részében van. A vevő azonban a kijelölésről nem tud, így csak a bejegyzés után szembesül a használati megosztással, amikor a megvásárolt erdőterületnek igyekszik rendezni az erdőgazdálkodói bejegyzését. És kiderül, hogy az általa megvásárolt 5 hektáros erdőrésznek bizony megvan a helye a nagy tömbben, méghozzá azon a részen, ahol egy szál fa sincs. Ne feledjük, A BEJEGYZETT HASZNÁLATI MEGOSZTÁST/ÖNÁLLÓ ERDŐGAZDÁLKODÁSI EGYSÉGEKET AZ ERDŐTÖRVÉNY 20§ (3) BEKEZDÉSE SZERINT MÁR CSAK A TULAJDONOSOK EGYÖNTETŰ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL LEHET MÓDOSÍTANI (a „megadottnak tekintendő” vélelmek alkalmazásával).

allami_erdogazdasag

Az erdőtervi előírások adás-vétel előtti ellenőrzésének két fontos oka is van: információt ad az erdő gazdálkodásának ütemezéséről – nem mindegy, hogy 5 vagy 8 év múlva hasznosítható (vagy soha! – 0 sürgősség), és hogy milyen módon és hogyan kell felújítani. Persze az erdőfelújítási mód nem mindig szerepel az adatok között. Ha az erdő abban a korban van vagy a körzeti erdőterv éppen olyan idejében van, ez nem látható, de azért sejthető hogy adás-vételre általában nem a fiatal állományok kerülnek.

A másik fontos dolog, amit az erdészeti hatóságnál megtudhatunk, vagy meg kellene tudnunk, hogy az adott erdőrészletek vonatkozásában van-e éves erdőgazdálkodási tevékenység bejelentve – különösen fahasználatra szóló.

Például: az erdőgazdálkodó személye nem azonos az eladónkkal, és lehet hogy az adás-vételről nem is tud. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a mire az adás-vétel jóváhagyásra és bejegyzésre kerül (az eljárás meghaladja a féléves időtartamot is), erdőgazdálkodási tevékenységet folytatnak az erdőterületen. Ez persze erdőfelújításnál nem gond, azonban fahasználatnak vevőként nem túlzottan örülnénk. Ezeket az adatokat az eladóval együtt, vagy az ő írásbeli meghatalmazása alapján tudhatjuk meg. Javaslom, hogy az erdő földhasználati viszonyait már az adás-vételkor vagy azt megelőzően mindenképpen tisztázzuk, rendezzük, az éves tevékenység gyakorlásáról is rendelkezzünk, esetleg ha műveleti lap is kiállításra került már, annak letétbe helyezéséről is gondoskodhatunk.

A másik sarkalatos kérdés az illeték fizetés kérdése erdő adás-vétele után. Az esetek 98%-ban illetékmentességet kér a vevő. Közös tulajdonú erdőre korábban egy személyt lehetett csak használóként bejegyezni. Ha ez a személy az adás-vételtől számított 6 éves időszakban nem a vevő volt, nagyon sokan szembesültek a ténnyel, hogy őket bizony az illeték – vagy annak kétszeresének – a befizetésére kötelezték.

Sokszor gondot okoz a fogalmak elkülönítése.

Vannak Földforgalmi törvény szerinti vállalások, és vannak Illetéktörvény szerinti feltételek. Sajnos, ezek fogalmilag nem mindig egyeznek. Így ha a Földforgalmi törvény szerint nem minősül egy jogcím a használat átengedésének, még nem biztos, hogy az illetékmentesség alapjául is szolgálhat.

Vételkor a Földforgalmi törvény 13§ (1) bekezdése szerint: „13. § (1) A tulajdonszerzési jogosultság feltétele ….. hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – más célra nem hasznosítja.”

/Gyakori kérdés, hogy elég ha 5 évig saját maga használja-e a vevő? Ha figyelmesen olvassák a bekezdést, akkor látható, hogy az 5 éves időtartam arra vonatkozik, hogy a termőföldet nem használja másra (például nem minősítteti át ipari parkká). A használatot gyakorlatilag, amíg a tulajdonában van a termőföld, neki kell ellátnia./

Nem minősül – többek között – a használat átengedésének, ha társult erdőgazdálkodást valósítanak meg a területen, vagy ha saját mg. termelőszervezetnek vagy közeli hozzátartozónak adjuk át a használatot.

Illetékmentesség szempontjából 2019-ben történ változás, amely erdők tekintetében is komoly változást hozott.

Illetéktörvény (1990. évi XCIII) „26. § (18) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában

b)234 nem minősül az (1) bekezdés p) pont pb) és pc) alpontjaiban foglalt feltételek megszegésének, ha a vagyonszerző a termőföld használatát, hasznosítását a földművesnek minősülő, Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át, feltéve, hogy az 5 éves időtartam hátralévő részére

1 ba) a mezőgazdasági termelőszervezet vagy a közeli hozzátartozó vállalja, hogy a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, továbbá
1 bb) a termőföld használatának, hasznosításának mezőgazdasági termelőszervezet részére történő átengedése esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányada nem csökken 25% alá.”

erdo_ronk

Példákon keresztül:

30 ha-os erdőben 2020-ban tulajdonrészt veszek, a tulajdoni hányadra eső terület 5 hektárt jelent.

1. eset: van bejegyzett erdőgazdálkodó 2010 óta, tulajdonosi megállapodással. Ez még társult erdőgazdálkodásnak minősül (2017 szeptembere előtti bejegyzés), így az én szerzésem földforgalmi szempontból nem minősül a használat átengedésének. A szerzés után illetékmentesség nem illet meg.

2. eset: van bejegyzett erdőgazdálkodó, 2019-ben került bejegyzésre haszonbérleti szerződés alapján. Ebben az esetben a Földforgalmi törvény 13§ (4) bekezdése lép életbe: „Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony

a) időtartamát nem hosszabbítja meg, és

b) megszűnését követő időre az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja.” Ezen kívül illetékmentességet a szerzés után nem kaphatok.

3. eset: van bejegyzett erdőgazdálkodó 2007 óta, aki történetesen az édesapám. Mind földforgalmi szempontból, mind pedig illetékfizetés szempontjából „mentességet” élvezek, mivel a földhasználó a közeli hozzátartozóm.

4. eset: a szerzéskor nincs bejegyzett erdőgazdálkodó. Csak a saját tulajdoni hányadomra eső területet, az 5 hektárt szeretném használatba venni. Használati megosztással járó használati rend kialakítását kezdeményezem, saját tulajdoni hányadomra eső területet mások jogi vagy gazdasági érdeksérelme nélkül kijelölöm, és közlöm a többi tulajdonossal. Tulajdoni hányad arányában számított 1/3-ad nem tiltakozik, szintén a hányad arányában számított többség elfogadta, 5 hektár erdőgazdálkodója leszek.

Az illetékmentesség szempontjából az adás-vételi szerződés hatósági jóváhagyásától számított 1 év alatt kell ezen túlesni .

A tendencia azt mutatja, hogy egyre több használati megosztás kerül bejegyzésre, amely tulajdonszerzésünket nagy mértékben befolyásolhatja. Ha a vétel előtt a fennálló használati rendet nem ellenőrizzük, a későbbiekben már nem hivatkozhatunk arra, hogy ezt nem tudtuk, így megtévesztésbe estünk, hiszen az Országos Erdőállomány Adattár közhiteles nyilvántartás, és bárki hozzáférhet .

dr. Balogh Natália
erdészeti szaktanácsadó jogász
erdojog@gmail.com
06-20-294-0449
4400 Nyíregyháza, Kótaji út 35.

Amennyiben jogi problémája adódik, keresse dr. Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogászt, vagy írjon nekünk az erdo-mezo@erdo-mezo.hu címre!

(Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?