Zambó Péter: az osztatlan közös földtulajdon megoldása létkérdés

zambo_peterAz összes osztatlan közös földtulajdont ugyan nem fogjuk tudni felszámolni, hiszen például öröklések útján ezek újraképződnek, de a probléma megoldása létkérdés, mert gúzsba köti a gazdálkodást, megnehezíti a beruházásokat, az uniós források igénybevételét, ráadásul a gazdák gyakran nem tudják érvényesíteni a tulajdonlásból fakadó jogaikat. Dolgozunk azon az átfogó birtokrendezési törvénycsomagon, ami jelentősen gyorsíthatja a megoldást – mondta a Demokratának Zambó Péter, az Agrárminisztérium februárban hivatalba lépett, földügyekért felelős államtitkára. A politikussal a vadászatot, erdészetet és halgazdálkodást érintő koncepciókról is beszélgettünk.

– Két hónapja vezeti az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkárságát. Milyen elképzelésekkel látott munkához?

– A termőföld, az erdő, a víz, a vadállomány Magyarország felbecsülhetetlen értékei. Ezzel gazdálkodni hatalmas felelősséget jelent az államtitkárság számára. Rengeteg olyan feladatot viszünk tovább, amely az előző ciklusokban indult. Közismert, hogy új erdészeti és vadgazdálkodási törvény született, ezeket a közelmúlt tapasztalatai nyomán finomhangoljuk, illetve megalkotjuk az erdészeti törvény végrehajtási rendeleteit. A Magyar Országos Horgászszövetséggel épített kiváló partneri viszonyt is elmélyítjük. És itt állnak előttünk olyan feladatok is, mint a Nemzeti Földügyi Központ létrehozása, valamint az osztatlan közös tulajdonban lévő földterületek arányának csökkentése.

– Vegyük sorra! Miként működik a gyakorlatban a vadgazdálkodási és az erdőtörvény, illetve mi változik?

– Ezek a jogszabályok összességében beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az erdészek, vadászok és gazdálkodók viszonyában neuralgikus pont a vadkárok kérdésköre, a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamarával együttműködve kidolgoztuk az ezek becslését elősegítő mechanizmust, ennek elfogadása folyamatban van. Ez egyértelműen szabályozza a kárfelmérést, az eljárás menetrendjét, a jogosultságot. A cél az objektivitás megalapozása. Ami az erdőtörvényt illeti, az életszerűtlen megkötések megszüntetése az erdőgazdálkodással foglalkozók sok problémáját megoldotta, immár nem lehetetlenedik el a működés, miközben továbbra is biztosítva van a szakszerű, fenntartható gazdálkodás, például a szabályozott erdőfelújítás és a természeti értékek megőrzése. A magyar erdészet hosszú távra visszatekintve is sikeres ágazat, hiszen az elmúlt száz évben megdupláztuk Magyarország erdővel borított területeinek méretét.

zambo_peter_demokrata

– Lezárult az elmúlt ciklus talán legnagyobb visszhangot kiváltó programja, az állami földek magánkézbe adása?

– Az állami tulajdonú területek hasznosítása törvényekkel világosan szabályozott módon történik. Az eladás csak egyik formája ennek. A program nem ért véget, most is zajlik a három hektár alatti, egyszeri ajánlattétel útján megvásárolható területek értékesítése. A Birtokpolitikai Tanács folyamatosan foglalkozik a jelenleg mintegy négyezer darab ilyen terület eladásával. Ezek átlagos birtokmérete 0,7 hektár. Emellett haszonbérbe is adunk területeket, és gyarapodik is az állami tulajdon akár öröklés útján, akár más jogcímen. Ezek gondozása, hasznosítása a Nemzeti Földalap (NFA) feladata.

– Ami helyett nemsokára létrejön a Nemzeti Földügyi Központ (NFK). Miben különbözik majd ennek a profilja az elődjéétől?

– Fontos, hogy nem megszűnésről, hanem átalakulásról van szó. Az NFA jelenlegi feladatköre kibővül, és egy más jogi személyeket is integráló állami földügyi szakigazgatási szerv jön létre, megszüntetve néhány párhuzamosságot. Ez növelni fogja a hatékonyságot. Az NFK fő profilja az agrárigazgatáshoz kapcsolódó államigazgatási feladatok ellátása, kiemelten a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer jövőbeni üzemeltetése. Ne felejtsük el, hogy a teljes hazai agrártámogatási rendszernek ez az alapja, tehát nagy lesz a szervezet felelőssége, emellett a teljes állami vagyon-nyilvántartási rendszer működtetése, a tulajdonosi jogok gyakorlása az állami földek felett és az osztatlan közös tulajdonú területek felszámolásának koordinálása.

– Ez régi adósság. Hol tart a folyamat?

– Az osztatlan közös tulajdonú területek kimérésére irányuló munka évek óta zajlik. A dolog jelentőségét mutatja, hogy ezek a területek két és fél millió hektárt érintenek egymillió földrészletre tagolva; ez majdnem fele az összesen mintegy hatmillió hektárnyi hazai termőföldnek. Közel négymillió tulajdonost érinthet ez a munka, aminek a felgyorsítása is feladatunk, hiszen jelenleg is több tízezer ügy van aktuálisan folyamatban.

– Elég reménytelen küzdelemnek tűnik.

– Kétségtelenül hatalmas terhet ró ránk, de semmiképpen sem reménytelen. Annak ellenére sem, hogy az összes osztatlan közös tulajdont nyilvánvalóan nem fogjuk tudni teljeskörűen felszámolni, hiszen például öröklések útján ezek újraképződnek. De a probléma megoldása létkérdés, mert gúzsba köti a gazdálkodást. Jelentősen megnehezíti például a beruházásokat, az uniós források optimális igénybevételét, ráadásul a gazdák gyakran nem tudják érvényesíteni a tulajdonlásból fakadó jogaikat. Dolgozunk azon az átfogó birtokrendezési törvénycsomagon, ami jelentősen felgyorsíthatja a megoldást, és egyébként számos olyan adósságot törleszt a magyar gazdákkal szemben, amelyet az elmúlt harminc évben még nem sikerült rendezni a birtokpolitikában. Folynak a szakmai viták, a jogszabálycsomag reményeink szerint még idén az Országgyűlés elé kerül.

– Hogy áll az állami tulajdonú halastavak magánosítása?

– Hadd pontosítsak: nincs szó magánosításról. A magyar államnak nem feladata, nem is lenne rá kapacitása, hogy halászati, horgászati tevékenységet végezzen. A halgazdálkodás szempontjából kétféle módon hasznosítjuk az állami tulajdonban álló vizeket. A természetes vizek esetében átruházzuk a halgazdálkodási jogot, a halastavakat pedig haszonbérbe adjuk. 2018 végéig a 2250 nyilvántartott halgazdálkodási vízterület közül több mint 1300-ra kötöttünk új haszonbérleti szerződést. Ebből mintegy 600-ra a Mohossszal, amellyel kitűnő a kapcsolatunk. A horgászat dinamikusan fejlődik, ezt mutatja, hogy a szövetség taglétszáma az elmúlt években közel 150 ezer fővel bővült, és ma már meghaladja a félmilliót.

– Régi igény a horgászok részéről, hogy a kifogott halat szabályozott módon adhassák el. Várható-e előrelépés e téren?

– Jelenleg nincs ilyen jogszabály-módosítás napirenden, de előbb-utóbb meg kell majd találni a módját, hogy lezárjuk az orvhalászok, orvhorgászok illegális értékesítési csatornáit. Bármilyen törvény csak akkor ér valamit, ha adottak a gyakorlatba ültetésének feltételei. A halgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok nyomán az ebből származó állami bevételekből kétmilliárd forint visszaforgatható például a halőri szolgálat kibővítésére, megerősítésére és élőhelyfejlesztési programokra.

– Két év múlva nemzetközi vadászati kiállítást rendez Magyarország. Hol tartanak az előkészületek?

– Óriási elánnal dolgozik a szervezőbizottság, amelyet kormánybiztosi minőségben Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára vezet. Az „Egy a Természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás 2021. augusztus 20-án nyílik meg, és október 14-ig tart. Hamarosan elküldjük a meghívókat jó néhány ország kormányának és illetékes vadászati, erdészeti szerveinek. A magyar vadász- és erdésztársadalom nagy várakozásokkal tekint az eseményre, 1971 után ismét meg tudjuk mutatni a külföldnek, de honfitársainknak is, hogy Magyarország példásan gondozza és óvja a természetet és a világhírű, elsőrangú minőségű hazai vadállományt.

(Demokrata.hu)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?