„Kutya a vadász eb nélkül” – IV. Fácán Szakmai Nap, nem csak a fácánról (II. rész)

vadaszkutya_1Mint arról szakmai tudósításunk első részében is írtunk, nagy érdeklődés közepette március 9-én tartotta meg negyedik fácánnevelési szakmai napját és konferenciáját a Perjési és Társa Kft. együttműködve az Állatorvostudományi Egyetemmel, a Tolnagro Állatgyógyászati Kft.-vel, az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun megyei Területi szervezetével valamint a Cargill Takarmány Zrt.-vel.

Kapcsolódó cikkünk:
A fácánok fogadása és félvad nevelése – IV. Fácán Szakmai Nap, nem csak a fácánról (I. rész)

A vadászkutya szerepe az apróvad vadászatokon

Ahogy Perjési Nándor fogalmazott: „A német vizslák magyar hangja, Tauber István” hivatásos vadász, vadászkutya-mestervezető következett a sorban.

vadaszkutya_3

Az apróvad vadászatára leginkább használt kutyafajták már az ókor idején megjelentek. A társadalmi tagozódás miatt felmerült az igény nemcsak az emberek, de a kutyák szakosodására is. A következő nagy ugrást pedig a tűzfegyverek fejlődése hozta el. A napóleoni háborúk után kezdte meg terjedését széles körben a solymászat mellett a vadászkutyák segítségével történő fegyveres apróvad vadászat.

Érdekesség, hogy minden vizsla őse a spanyol vizsla, kivételt ez alól egyedül a magyar vizsla képez. Ez a fajta ugyanis a pusztai népek által behozott vadászkutyák és a pointerek közös tenyésztésbe vonásával született meg.

 

„Kutya a vadász, eb nélkül”
Nyúl András fővadász

Aki volt már apróvad vadászaton, annak nem kell ecsetelni, hogy kutya nélkül mondhatni csak egészségügyi sétát tennénk a határban. A jó genetikájú, jól kiképzett és bevadászott kutyák a társas vadászatok főszereplői. Nem véletlenül szokás vadásztársnak is nevezni őket.

Tauber István  hivatásos vadász, vadászkutya-mestervezető - Fotó: Perjési Nándor

Tauber István  hivatásos vadász, vadászkutya-mestervezető – Fotó: Perjési Nándor

Ezért kiemelkedően fontos, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk jövőbeli barátunk, családtagunk kiválasztására és nevelésére. A sok költséget és a rengeteg befektetett időt azonban a későbbiekben meg fogja hálálni kutyánk, hiszen 10-15 évig lesz a család kedvence és társunk a vadászatokon.

Hogyan és honnan szerezzük be tehát vadászkutyá(i)nkat?

  • El kell dönteni, hogy mire szeretnénk a kutyát használni:
    Hiszen egy labrador, egy pointer vagy egy retriever más és más „világ”.

A hazai szokásokhoz és körülményekhez általában a kontinentális vizslák a legalkalmasabbak.

  • Beszerzés előtti teendők:
    Ön és környezetvizsgálat: Alkalmasak vagyunk-e erre az életmódra.
  • Vadászkutya tenyészet felkeresése:
    Célszerű mások által is ismert, törzskönyvezett és munkakutyákkal foglalkozó tenyészetet felkeresnünk. Általában egy ilyen profi tenyésztőnek egész élete munkája van benne egy-egy kutyában, így szokás szerződésben is garanciát vállalnia a keze alól kikerülő kutyára.
  • Milyen korú és képzettségű kutyát szeretnénk:
    – növendék vagy felnőtt kutya
    – kiképzett, előképzett, vagy képzetlen kutya
    – mindegyik megoldásnak megvan a maga előnye és hátránya is
  • Elhelyezés:
    – célszerű az udvaron kialakítani egy kennelt
    – valamint egy utazóláda is ajánlott, hiszen ha a lakásba vagy az autóba kívánjuk a kutyát elhelyezni, ehhez nagy könnyebbséget fog adni neki egy ismerős „zug”
  • Szocializálódás a vadászterületen:
    – Miután a kutya elsajátította az alapvető engedelmességi elemeket, lehetőség szerint minél többször vigyük ki a vadászatok későbbi helyszínére.
    – Így a szagokhoz, a hangokhoz, összességében a vadászterület által biztosított gazdag ingerkörnyezethez és a vadászat „miliőjéhez” szoktatjuk hozzá kutyánkat.
    – Itt kerül elő az utazáshoz, a gépjárművekhez, sok emberhez, kutyához, és a fegyverropogáshoz történő fokozatos szoktatás is.
    – Fontos kiemelni a babeiózis elleni megelőző védekezést, mely nyakörv, csepp vagy orális immunizáció formájában történhet
  • Szaktudás:
    – a témában rengeteg külföldi és magyar szakkönyv is született már
    – lehetőség szerint azonban célszerűen olyantól tanulni, aki maga is magas szinten műveli már ezt a mesterséget, ehhez a segítséget meg tudja adni az Országos Magyar Vadászkamara helyi kynológusa.

„Megfelelően képzett és vezetett vadászkutya nélkül lehet vadászni, de nem érdemes!”

Kereső vadászatok esetén átlagosan 3 puskára szokás 1 jó kutyát számolni. Intenzívebb vadászati módok esetén ez a szám természetesen a több kutya irányába megy el.

A vadgazdálkodónak ezért nagy figyelmet kell fordítania, hogy megfelelő mennyiségű, minőségű vadászkutya és kutyavezető legyen jelen a vadászatokon. Erre két lehetőség adódik, vagy „saját”, vagy pedig „külsős” kutyavezetők vesznek részt az apróvadvadászatokon. A „saját” alatt értendő a hivatásosok, és a tagság kutyáival történő munkavégzés, a „külsős” pedig bármilyen más megoldás ezeken kívül.

vadaszkutya_2

A jó kutyavezető ismérvei:

  • maradéktalanul betartja a vadászatvezető utasításait
  • nem a vadászaton képzi a kutyáját (erre van ideális esetben a márciustól októberig tartó felkészülési időszak)
  • tisztában van a lőtt vad kezelésével: higiénia, szokások, etika, stb.
  • megfelelő öltözékkel és felszereléssel rendelkezik
  • szolidan és etikusan vezeti kutyáját (nem pedig „Bobi, keresd – Bobi, gyere már vissza” állandó ordibálással kísérve)

A vadászatra jogosultnak kell(ene) biztosítania

  • kutyavezető megkülönböztetése a hajtóktól (már a beírókönyvben)
  • vadhordó hajtók beosztása a kutyavezető mellé
  • idényen kívüli gyakorlási lehetőség: élő illetve lőtt vaddal (természetesen az állatvédelmi és jogi szabályozás maximális betartása mellett!)
  • kutyák szállítására alkalmas szállítójármű (pl.: külön platós teherautó erre a célra)
  • tisztelet megadása:
    – bemutatás az eligazításnál
    – nyomatékosított felhívás a fokozott figyelemre a kutyák miatt (pl.: magyar vizsla és róka összetévesztési lehetősége)
  • közösen megállapított javadalmazás: 1-2 alkalom idényenként még elmegy barátságból, de profi mennyiségű és minőségű munkáért elvárható a megfelelő ellentételezés

vadaszkutya_1

Magyarország kutyavezetői benne vannak Európa élmezőnyébe. Így van lehetőség kitől tanulni, ebben további segítséget tudnak adni a fajtaklubok, megyei, helyi kutyás baráti társaságok.

Így csak rajtunk múlik, hogy elkerüljük az egyetlen esetet, amikor túl sok kutya van egy vadászaton, nevezetesen:

„Egy vadászaton nem lehet sok kutya! Egy rossz kutya viszont már sok!”

(Éliás Tibor – Erdő-Mező Online)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?