A fácánok fogadása és félvad nevelése – IV. Fácán Szakmai Nap, nem csak a fácánról (I. rész)

facan_konferencia_1Nagy érdeklődés közepette március 9-én tartotta meg negyedik fácánnevelési szakmai napját és konferenciáját a Perjési és Társa Kft. együttműködve az Állatorvostudományi Egyetemmel, a Tolnagro Állatgyógyászati Kft.-vel, az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun megyei Területi szervezetével valamint a Cargill Takarmány Zrt.-vel.

A több mint 200 fő befogadására alkalmas kecskeméti helyszínre már február 20-án beteltek a regisztrációhoz kötött jelentkezési helyek. Ez is mutatja a rendezvény iránti folyamatosan növekvő igényeket. Jövőre ismét új helyszínt kell keresniük, ahol még több résztvevőt tudnak majd fogadni, illetve az ötödik alkalom apropójaként a következő évben is más program-összeállítással és újdonságokkal igyekeznek majd kedvében járni a visszajáró kollégáknak is.

Az Erdő-Mező Online szakmai tudósításának első része.

A fácánok fogadása és a terület kialakítása vadászatra

Vajdics János fácántenyésztő és volt hivatásos vadász kezdte meg az előadások sorát. A kibocsátásra alapuló fácángazdálkodás alapjait ismertette a népes publikummal.

„Ne felejtsük el, hogy nem háziasított faj, nem broiler csirke!”

Ennek megfelelően figyelni kell a madarak viselkedését, és így sokat tanulhatunk, sok problémát a viselkedésváltozások gyors észlelésével még kezelhetünk. A 80-as évekhez képest mára már a gazdasági körülmények, nevelési módszerek, az élőhelyi környezet, valamint a vendégkör igényei is sokat változtak. Ennek megfelelően létszükséglet, hogy ne csak a régi vagy a szomszéd által éppen használt módszerekben gondolkozzunk. Hiszen minden terület adottsága más, így nincs két egyforma nevelő és kibocsátóhely sem.

facan_pixa_2

A legnagyobb hiba, amit elkövetünk, hogy „látatlanban” megbízunk olyanban, aki csak elmondása szerint nevelt fácánt, vagy látott már olyat, aki nevelt.

Néhány tanács a buktatók egy részének elkerüléséhez:

  • Ismerjük meg azt a környezetet, ahonnan vesszük a madarakat.
  • Hasonló etetőket-itatókat használjunk a kibocsátóhelyen, mint amit a nevelésnél.
  • Egyből túltervezett voliert építsünk, mert 100 madár esetén is ugyanúgy megvan a munka, mint 500 egyeddel. Ha sikeres az utónevelés, úgyis növelni fogjuk a kezdeti kisebb egyedszámot.
  • El kell dönteni, milyen fácánokat akarunk kihelyezni: a 6 hetes madár az egyik legolcsóbb megoldás, hiszen 1 hét után már viszonylag időjárásálló lesz az állomány
  • Nagyon fontos a volier elhelyezése
  • ha kibocsátó hely is egyben, akkor innen indulhat a vadászat
  • lényeges a jó megközelíthetőség (vadászat és fenntartás szempontjából is)
  • Napos fácán esetén még fontosabb a nevelőtér kialakítása
  • az új kialakítása általában előnyösebb
  • a madár kényelmét maximálisan biztosítanunk kell
  • illetve a munkaigény sem mindegy (önetetők, itatók kialakítása, stb.)
  • 3-5 ezer madárnál kisebb létszámmal nem éri meg napos madárral indítani
  • Volier kialakítása:
  • minél nagyobb terület, a későbbi létszámnövelés miatt is
  • „ne szürkemarhára” tervezzük, egyszerűsítsük a saját munkánkat (nagy alapterület esetén rendkívül munkaigényes lesz a fácánok befogása szállításhoz)
  • Nézzük meg, hogy máshol milyen a bevált gyakorlat, de nem lehet és nem is kell mindent átvenni!
Technológiai kialakítás a Perjési és Társa Kft.-nél www.perjesivad.hu

Technológiai kialakítás a Perjési és Társa Kft.-nél www.perjesivad.hu

„A fácánokat le kell kötni, mint egy napközis gyereket”

Rendkívül lényeges még, hogy lekössük a fácánokat, hiszen ha túlságosan is sok idejük marad, akkor egymásban fognak kárt okozni. Ebben nagy szerepe van az etetők, itatók, búvóhelyek, homokfürdők, gyomsávok kialakításának.

Célszerű a jobb minőségű takarmány használata. 6 hetes madár esetén még nem adhatunk kizárólag szemes takarmányt, mert azzal csak a saját időnket pazarolnánk. A jobb minőségű táplálék biztosításával tudunk időt nyerni, és minél előbb vadászatra kibocsájtható madarakat nevelni.

A jó madárhoz szükséges „kellékek”:

  • jó takarmány
  • figyelem lekötése
  • etetők, itatók megfelelő elérhetősége
    (ha gyorsan tele van a hasa, lesz ideje a társait piszkálni)
  • higiénia

A nevelőtérnél figyelembe kell venni, hogy nem kolibrit kívánunk tartani, így a szükséges légköbmétert nem jó, ha magas, de kis alapterületű volierrel érjük el.

A kibocsátási és visszavadászási ivararányok szintén nagy jelentőséggel bírnak. Csak kakas kihelyezésével nem segítjük a jövőbeli új fészekaljak létrejöttét, valamint a tyúkok vadászatával is csak rontunk a helyzeten, hiszen a vadon élő állomány egy része is terítékre kerül.

A kihelyezés kellemetlen része, hogy a „ládás fácán” szóösszetétel nem véletlenül rögzült mára a köztudatban. Sajnos, a nem megfelelő kibocsátóhely esetén az idő előrehaladtával a visszavadászás esélye drasztikusan romlik. Gyakorivá vált a fél-egy nappal vadászat előtt történő kihelyezés, sőt néha már a vendégek ezt igénylik.

A 90-es évek óta a szakembergárda egy része is kiesett, főleg az előnevelést végző kollégák haltak ki szinte. A visszavadászási arányok és az árak mellett sem lehet elmenni szó nélkül, még akkor sem, ha „csak” a saját tagság vadászataira bocsát ki fácánt egy társaság. Mivel a „felnőtt madár kihelyezése a gazdagok sportja” így továbbra is fontos marad az előnevelt madarakkal történő foglalkozás.

Vadászterület kezelése félvad fácánnevelés esetén

Avagy hogyan kössük helyhez a fácánokat. Farkas Tibor, a Solti Vécsey Vadásztársaság fővadásza első előadásában bemutatta az „őskor” módszerét a félvad fácánnevelést, és az ehhez szükséges terület kialakítást. A vadászati kultúránk fenntartása miatt is fontos a jó minőségű, vad társaihoz a „megszólalásig” hasonlító madarak nevelése.

A megfelelő növényzettel rendelkező terület kiválasztása után, ahhoz, hogy a madarak helyben tarthatóak legyenek, célszerű magashálós módszerrel lehatárolni a területet a nevelési időszakra.

Ezzel a módszerrel a madarak 12-14 hetes korukig viszonylag egyszerűen helyben tarthatók. Az igazi kihívások ezután kezdődnek, hiszen továbbra is gátat kell szabni az elvándorlásának. Az egyik legfontosabb tényező az ivóvíz. Ha nincs természetes módon, akkor feltétlenül az az első, hogy önitatókat telepítünk a lehető legsűrűbben. Mára kiválóan működő hordós önitatók kaphatók a kereskedelemben, de egy egyszerű úszószelepből, némi locsolócsőből és egy 200 literes fedhető hordóból mi magunk is készíthetünk itatót. Természetesen, ahol sok természetes vízforrás van, ott csak a nevelő közelében kell itatni.

Az egyik önetető megoldás - www.shootinguk.co.uk

Az egyik önetető megoldás – www.shootinguk.co.uk

Akármilyen intézkedéseket teszünk, a fácánok kisebb-nagyobb csapatokban kóborolni fognak, ezért mindenképpen etetőhálózatra is szükség van. Nem teszünk rosszat, ha a levadászásra szánt terület minden alkalmas helyére önetetőt telepítünk. Ha nem akarunk sokat bajlódni az etetéssel, akkor érdemes rugós önetetőket használni, ami legalább 50 kg takarmány befogadására alkalmas, és jól zárható. A legegyszerűbb, ha egy lábakon álló fém vagy műanyag hordó aljára szerelünk egy adagoló spirált és időnként ellenőrizzük, tisztítjuk.

A félvad madarak nevelésének az a verhetetlen előnye az életrevalóságuk és a helyismeretük mellett, hogy a vadászidényt és a telet túlélő nevelt madarak nagyobb eséllyel képesek növelni a későbbiekben a természetes állományt is.

Viszont a nagyobb munkaigény és a zavarás esetében megfigyelhető érzékenységük miatt 365 napos elfoglaltságot jelent ez a gazdálkodás. Nemcsak a ragadózókat kell leszorítani a nullához közeli állományszintre, de az emberi zavarást is lehetőleg meg kell akadályozni. A nem saját földjén legeltető juhász, és a közmunkások szintén nagy problémát tudnak okozni a madarak elzavarásával, esetleg orvvadászatával.

A legnagyobb hiány a megfelelő élőhelyek terén keresendő. Ennek megváltoztatásához nagy befektetések szükségesek, amelyek csak hosszútávon tudnak megtérülni. Ezért akinek valamennyire megfelelő az élőhelye egy kibocsátóterület létrehozásához, az ne legyen rest, mert minimális ráfordítással is sokat javíthat fácánjainak helyzetén. Erre a problémára jelenthet megoldást a különböző agrártámogatásokra való figyelemfelhívás, a gazdálkodókkal folytatott intenzív kommunikáció, valamint a vadföldek telepítése.

Mi kell ahhoz, hogy ez a kép fogadjon minket az idény elején? - www.artbarbarians.com

Mi kell ahhoz, hogy ez a kép fogadjon minket az idény elején? –
www.artbarbarians.com

Ha minél több madarat szeretnénk látni a terítéken, akkor minden olyan vadfajt el kell távolítani, ami a fácánt zavarja, esetleg prédának tekinti. Attól, hogy nem látunk elhullott fácánokat a területünkön, még semmi nincs rendben, ugyanis egy fácán teteme nagyon gyorsan eltűnik (a mezei nyúlhoz hasonló módon).

Ha például héja él a területen, akkor érdemes megkeresni a Magyar Solymász Egyesületet, és megfelelő engedélyek birtokában eltávolítani a területről. Egy héjával úgy lehet számolni, hogy napi két madarunkat fogja megölni, ha rákapott a fácánhúsra. A környék összes ragadozója a mi kibocsátott madarainkra szeretne majd vadászni, ezért az egész vadászterületet intenzíven kezelni kell a szőrmés ragadozók kapcsán. A legeredményesebb és legális ragadozókontrollt kell alkalmazni. Ez általában a kotorékozás és a csapdázás kombinálásával érhető el. (Erről egy külön előadás keretében hallhattunk.)

Időben el kell kezdeni a levadászások előkészítését is, ami sokszor egy traktorra szerelt szárzúzóval megoldható. A nádasokba, gazosokba vágott utak megkönnyítik a hajtások lebonyolítását és a lőtt madarak összegyűjtését.

Természetesen a levadászások végéig az állomány gondozása folyamatos munkát ad a hivatásos vadászok számára.

(Éliás Tibor – Erdő-Mező Online)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?