DINPI: Élőhelykezelés a Göd határában zajló fakitermelés | Erdő-Mező

DINPI: Élőhelykezelés a Göd határában zajló fakitermelés

fakitermelesA Göd határában végzett természetvédelmi célú irtás továbbra is sok arra látogatóból és helyi lakosból vált ki ellenszenvet – olvasható a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapján. Következzen hát néhány tévhit-eloszlató gondolat arról, hogy nem minden az, aminek látszik!

Göd északi határában, a térképeken Debegió-hegyként szereplő dombsor egyedülálló érték: a mintegy 100 hektár kiterjedésű terület három település: Göd, Sződ és Sződliget közigazgatás határán, az M2 által kettévágott területen fekszik.

A csupán nevében hegyként szereplő Debegió valójában homoki gyepekkel és ligetes erdőkkel tarkított, ritka növény- és állatfajok élőhelye. A terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park oltalma alatt áll, valamint része az Európai Unió által elismert természetvédelmi rendszernek, az ún. Natura 2000 hálózatnak is, így az itt élő védett fajok és társulások fennmaradásának biztosítása mindannyiunk erkölcsi kötelessége, nekünk, nemzeti parki szakembereknek pedig egyenesen törvényi és munkaköri kötelezettségünk is.

Mit védünk?

A természetes növénytakaró – amely elsősorban a különböző homoki gyepeket jelenti – eredeti pompájában maradt fenn itt az évezredek folyamán, számos különleges természeti értékkel együtt. Első helyen kell említeni a liliomokkal rokon, szubendemikus (azaz a Kárpát-medencén kívül csak néhány helyen előforduló) homoki kikericset (Colchicus arenarium). Ez a kistermetű, de filigrán növény ősszel nyitja virágait, ám ekkor nincsenek levelei, azokat tavasszal hozza, ahogy a magjait is ekkor hullajtja. E valaha elterjedt növény állományai mára mindenütt veszélyeztetett helyzetbe kerültek, egyfelől az élőhelyek leromlása miatt (mint a Debegión) másrészt az emberi hatások miatt (pl. gyűjtés, beépítésből, stb.

dinpi_invaziv

Az állatvilág képviselői közül egy jellegtelennek tűnő gerinctelen, a magyar futrinka (Carabus hungaricus) érdemel feltétlen említést. Az egyszerű fekete kitinpáncélt viselő bogár az avatatlanok számára semmiben nem különbözik rokonságától, legfeljebb annyiban, hogy csak itt, a homoki területeken él, s nem húzódik be a kertes házak közé. A többi hazai futrinkafajhoz hasonlóan éjszakai aktivitású, bár a koraőszi napsütéses időszakban nappal is szem elé kerülhet. A futrinkák sajátossága, hogy fenyegetettség esetén farukat a támadó felé meresztve komoly meglepetést okoznak: metakrilsavas váladékot képesek kilövellni, amelynek hatótávolsága a fél métert is elérheti. A sav a bőrön égető érzést kelt, szembe kerülve pedig az erőspaprikáéhoz hasonló a hatása, de természetesen nem okoz maradandó károsodást. A magyar futrinkát a tudomány számára hazánkból írták le a XVIII. században. Állományai mindenütt veszélyeztetettek, ezért fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft!

Hogyan?

A modern természetvédelmi törekvések korántsem jelentik a területek feltétel nélküli érintetlenségét, hiszen számos folyamat befolyásolja a védendő értékek életét. A Debegión sincs ez másképp: agresszíven terjedő invazív hajlamú növényfajok, elsősorban a fehér akác és a nyugati ostorfa foglalják el a termőhelyet és szorítják ki az őshonos fajokat. A terület őshonos természeti értékeinek védelme érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a “Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon” című, az Európai Unió LIFE+ Természet Programja által 2013-2020 között támogatott pályázatának segítségével 2017-18 telén eltávolítja a Debegióról a nem üzemtervezett erdőrészletekben található összes inváziós fásszárú növényt. A munkálatok végeztével a terület visszanyeri az évszázadok során kialakult hagyományos arculatát.

A gödi területeken zajló élőhely-rekonstrukciós munkák törvényi alapját hazai és EU-s jogszabályok adják meg, melyek közül a legfontosabb a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény. A fentiek értelmében nem mérlegelés kérdése, hogy cselekedjünk-e vagy sem, vagy pedig az, hogy milyen élőhelytípust kell megvédenünk.

A területen folyó élőhely-rekonstrukciós munkákkal kapcsolatos esetleges további kérdéseit várjuk a dinpi@dinpi.hu e-mail címen.

Selmeczi Kovács Ádám
tájegységvezető (Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység)
és
Kiss Gyula
pályázati projektvezető

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?