Agrár-erdészeti rendszerek – Környezetkímélő agrotechnikák kutatása indul a Soproni Egyetemen

soproni_egyetem_logoAz agrár-erdészeti rendszerek hazai adaptációja, ezen keresztül a fenntartható mezőgazdálkodás megalapozása, a jövő nemzedékek számára is elfogadható agrár termelési formák kialakítása a célja annak a kutatási projektnek, melynek megvalósításához 979,03 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a Soproni Egyetem vezette konzorcium az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében.

Az EFOP-3.6.2-16-2017-00018 „Tematikus kutatási hálózati együttműködések” pályázati konstrukció keretein belül „Termeljünk együtt a természettel – Az agrárerdészet, mint új kitörési lehetőség” című projekt megvalósításához nyert támogatást 2017 és 2020 közötti időszakra a Soproni Egyetem mint konzorciumvezető, a projektben konzorciumi partnerként vesz részt a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kara, valamint a Dunaújvárosi Egyetem Műszaki Intézete.

Az agrárerdészet régi-új gazdálkodási forma; az agroerdészeti rendszerek alatt olyan földhasználati rendszereket és technológiákat értünk, amelyben fás növények hasznosítása mellett egyéb agrártevékenységet is végeznek, azaz tudatosan együtt alkalmaznak szántóföldi kultúrákkal és/vagy állattartással. A tradicionális agrár-erdészeti rendszerek közé a fás legelők, kaszált gyümölcsösök kialakítása, a makkoltatás, erdőben végzett gyógynövénygyűjtés, méhészkedés tartozott, azonban a mezőgazdaság intenzifikációja, a gépesítés és a széttelepülési folyamatok következményeként számos korai rendszer felszámolásra került.

Mára a talajok termőképességének védelme, a talaj mint természeti erőforrás fenntartható használata hívta újra életre az agrár-erdészeti rendszereket, elsősorban Délnyugat-Európában, felismerve annak jelentőségét: a szélsőséges klímahatások elleni védekezésül termesztett növényeknek a fák védelmet nyújtanak, a terület sokszínűsége miatt a termesztéshez a korábbiaknál kevesebb vegyszer szükséges, a tapasztalatok alapján pedig a haszonnövények és fák együttélésében javul a talajok állapota és tápanyagellátottsága.

„Az agrár-erdészeti rendszerek elterjedésében hazánk reményeink szerint úttörő szerepet tölthet be” – mondta Dr. Rétfalvi Tamás, a projekt szakmai vezetője. „Magyarországon közel 700.000 hektár olyan kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági terület található, amelyek hasznosítására jó lehetőséget kínál e technológiák innovatív bevezetése. A külföldi példák alapján jól látszik, hogy az egy hektárról befolyó bevétel körülbelül 40 %-kal lehet magasabb a hagyományos erdészeti vagy mezőgazdasági tevékenységekkel szemben. A kormányzati stratégiához illeszkedve a rendszerek bevezetésére több támogatási forma is rendelkezésre áll azon gazdálkodók számára, akik érdeklődnek az agrárerdő-gazdálkodás iránt.”

Az agrár-erdészeti technológiák jelenthetik az agrárgazdálkodás minőségi és mennyiségi paramétereinek javítását, a rendelkezésre álló földterület jobb kihasználását, az adott helyi körülményekhez igazodó hatékonyabb erőforrás felhasználást. Az agrárium versenyképességének növelése a piaci lehetőségek bővülésével, a minőségi élelmiszer termelés fokozásával elérhetővé válik. A környezetkímélő agrotechnikák alkalmazásával a biodiverzitás növelése további előnyt jelent a gazdálkodók számára.

A projekt célkitűzései hazánkban teljesen újszerűek és hiánypótlónak tekinthetők. „Vizsgáljuk a különböző területek ökológiai adottságait (különös tekintettel az aszályos időszakban fellépő káros hatások mérséklésére); az apróvadgazdálkodás lehetőségeit, a rendszerekből származó faanyagok és a rendszerekben megtermelt élelmiszeralapanyagok minőségét, valamint az agrárerdő-gazdálkodás hatásait a vidék gazdasági viszonyaira, népességmegtartó képességének javítására.” – mondta a szakmai vezető.

A téma nem csak hazánkban, de nemzetközi színtéren is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Rangos nemzetközi konferenciák, Horizont 2020-as projektek, kutatási projektötletek foglalkoznak az agrárerdő-gazdálkodás innovációs erejével, hiszen a sikeres projektek megvalósítása hozzájárul a fenntartható gazdálkodás eredményességéhez, a klímaváltozás elleni harc sikerességéhez, az egészséges tájkép kialakításához (ezen keresztül az agrár-ökoszisztéma egyensúlyának kialakításához), nem utolsósorban pedig kiküszöbölhetővé válnak a monokultúrás gazdálkodás által gerjesztett problémák is.

Retfalvi_Tamas

Dr. Rétfalvi Tamás a projekt nyitókonferenciáján

Az agro-erdészeti rendszerek kutatása a Soproni Egyetemen nem újkeletű, az intézmény több kutatója európai agrár-erdészeti kutatói csoportok tagja. A jelen projekt szoros együttműködésben valósul meg a NAIK ERTI-vel (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Erdészeti Tudományos Intézet); az Intézet úttörő jellegű tevékenységet végez hazánkban e területen, egyedülálló kutatási adatbázissal rendelkezik, illetve a kutatási feladatok teljesítéséhez a projekt rendelkezésére bocsájtja a már meglévő kísérleti területeit.

„A projekt célja, hogy a már megszerzett uniós tapasztalatokat sikeresen adaptáljuk a hazai viszonyokra, ezáltal hozzájáruljunk a fenntartható mezőgazdálkodás megalapozásához, a jövő nemzedékek számára is elfogadható agrár termelési formák kialakításához. Az agrár-erdészeti rendszerek elterjesztésével élhetőbbé válik a vidék, és változatosabbá alakul a természetes tájkép is” – zárta Dr. Rétfalvi Tamás.

A konzorciumról: A projektben szereplő konzorciumi partnerek kutatási területei közötti kapcsolatot az agrárerdészet tématerülete jól lefedi. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara, valamint a Simonyi Károly Kara (korábban Faipari Kara), a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kara az agrártudományok, társadalomtudományok és környezettudományok területén valamint a Dunaújvárosi Egyetem Műszaki Intézete a műszaki tudomány és környezettudomány területén végez kutatási tevékenységet, de korábban nem volt intézményesült kapcsolat. A projekt témája lehetőséget biztosít az egyes intézményekben meglévő kutatási potenciálok szinergista összefogására. A 2017.szeptember – 2020 augusztus között megvalósuló projekt keretében a Soproni Egyetem 419 995 925 Ft, a Kaposvári Egyetem 369 402 487 Ft, míg a Dunaújvárosi Egyetem 189 629 731 Ft értékben részesül támogatásban.

(Soproni Egyetem – Iszak Noémi)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?