Szakmai napot szervezett a NÉBIH a hazai akáctermesztés témájában

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

„A múlt szerves és elválaszthatatlan része a jelennek, mint ahogy a jelen sem egyéb, mint a jövendő kezdete.” Ezzel a Wass Albert idézettel hirdette meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) soron következő erdészeti fajtabemutató rendezvényét Helvécián. „Az akáctermesztés jövője – Tapasztalatok a hazai akác fajtavizsgálatokban” elnevezésű erdészeti fajtabemutatót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) „125 éves a növényfajtakísérlet” című jubileumi programsorozatának részeként rendezték meg, amelynek célja a Helvéciai Fajtakísérleti Állomáson mintegy 20 éve elkezdett akác fajtavizsgálatok eredményeinek megismertetése volt.

A magyar mezőgazdaság és erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát. A magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése, a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, illetve ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű fajtahasználat alapvető nemzetgazdasági érdek.

Az akácot az 1710-es évek táján hozták be hazánkba dísznövényként. Erdőtelepítési célra az 1750-es években, alföldi futóhomok megkötésére 1800-as évektől kezdődően használják. Az eltelt több mint 200 évben ez a faj jól alkalmazkodott a környezetéhez. „Az országban telepített akácerdők kiválasztott és szelektált genetikai erőforrásainak megőrzése és fejlesztése nem önmagáért való, hiszen ezek a géngyűjtemények biztosítják a tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás biológiai alapjait.” – mondta dr. Bordács Sándor a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának osztályvezetője.

akac_nebih_1

Hazánk erdőterületének mintegy 25%-a, élőfa-készletének 14%-a akác erdő, illetve az ország éves kitermelt bruttó fatömegének 20%-át akác erdeinkből vágják ki. A gazdálkodói érdekek megkívánják, hogy a gazdálkodók a lehető legjobb származású szaporítóanyagokat használhassák fel az akáccal végzett erdősítéseknél, felújításoknál. Az akácerdő az egyik legértékesebb megújuló energiaforrásunk, ráadásul azokon a területeken termel faanyagot és oxigént, ahol más mezőgazdasági növényi kultúrákat már nem lehet eredményesen termeszteni. „Az idén rendezvénysorozattal emlékezünk arra, hogy 1892-ben a Magyaróvári Országos Növénytermelési Kísérleti Állomáson vette kezdetét Magyarországon a növény fajtakísérleti tevékenység. Az erdészeti fajtakísérletek csaknem 50 éves múltra tekintenek vissza, amelyek eredményei nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltóak. Az elsősorban nyár, fűz és akác fajtákkal létesített fajtakísérletek segítenek a gazdálkodóknak az erdőterületek felújításához, valamint a mostanában nagy érdeklődésre számot tartó faültetvények telepítéséhez alkalmazható fajták kiválasztásához. Az akác fajtaszelekciójának alapjai még régebbre tekintenek vissza, a múlt század harmincas éveiben Fleischmann Rudolf, a neves gabonanemesítő kezdte el a nemesítését, felismerve az akác hazai kiemelkedő jelentőségét” – folytatta dr. Bordács Sándor.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Helvécián végig kísérhetjük egy nemesítő által bejelentett fajtajelölt útját az államilag elismert fajtává válásig. Állami elismerésben az a növényfajta (hibrid, klón és magtermesztő ültetvény) részesíthető, amelynek legalább egy lényeges tulajdonsága előnyösebb, mint a köztermesztésben lévő fajtáké, valamint egyedei más fajtáktól megkülönböztethetőek, egyöntetűek, tulajdonságai öröklődnek. Az állami fajtavizsgálatokat – DUS és gazdasági érték vizsgálat – a NÉBIH végzi a fajtakísérleti állomásokon. A program részeként az újonnan bejelentett fajták DUS vizsgálatát 40 bejelentett és államilag elismert fajtán mutatták be. A bemutatón gazdasági értékvizsgálatokat 5 különböző üzemi kísérletben tekintették meg, ahol 16 bejelentett és államilag elismert fajta teljesítményét hasonlítják össze 18 hektár nagyságú kísérleti területen.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az akác kísérleteket és a kiértékelt eredményeket a NÉBIH munkatársai mutatták be. Az előadások során elhangzott, hogy a fajtakísérleti állomásokon létesített kísérletek eredményei elsősorban az állami elismeréshez szükséges előterjesztések alapadatait szolgáltatják, de egyúttal fontos bemutató helyszínekként szolgálnak a szakmai tudástranszfer részeként a fajtákat használó gazdálkodói gyakorlat részére.

A program további részében az újonnan bejelentett fajták DUS vizsgálatát és kisparcellás fajtakiválasztó kísérleti területeit mutatták be a NÉBIH munkatársai. A téma iránti nagy érdeklődést mutatta, hogy a magyar nemesítőkön és gazdálkodókon kívül a szomszédos országokból is érkeztek gazdálkodók a bemutatóra, így több mint 70 szakember tekintette meg a NÉBIH NKI hatósági vizsgálatait.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

(NÉBIH)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?