Erdőtörvénytől az erdészeti támogatásokig – Hatvanban ülésezett a NAK Erdő- és vadgazdálkodási osztálya (+KÉPEK)

nak_erdo_14Június 28-án, szerda délelőtt tartotta országos ülését a a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Erdő- és vadgazdálkodási osztálya a hatvani Grassalkovich-kastély dísztermében, ahol téma volt többek között az erdőtörvény módosítása, a végrehajtási rendeletek megalkotása, a Vidékfejlesztési Program erdészeti pályázatai, de a vadkár kérdése is. A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban megrendezett eseményen az Erdő-Mező is jelen volt.

Elégedettség és ünnepi hangulat

Az osztályülésen ifj. Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős alelnöke köszöntötte a megjelent magán erdőgazdálkodókat, az állami erdőgazdaságok vezérigazgatóit és munkatársait, a hivatali dolgozókat és minden megjelentet, majd Győrffy Balázs NAK elnök üdvözletét is tolmácsolta.

nak_erdo_7

Papp Gergely, az agrárkamara főigazgató-helyettese szintén a szervezet vezetőjének üzenetét adta át az összegyűlt szakembereknek. Mint mondta, Győrffy Balázs nagyon szeretett volna jelen lenni az ülésen, hiszen szívügyének tekinti az ágazatot. Papp Gergely az erdőtörvény módosításával kapcsolatban kifejtette: az egyetem elvégzését követően megfogadta, hogy többé nem lesz maradéktalanul elégedett semmivel, most azonban arra kérte az erdészeket, hogy az erdőtörvény sikeres módosítása miatt mégis érezzenek megelégedettséget. Hozzátette: sok apró lépés még hátra van, így teljesen nem lehet hátradőlni, de a módosítás már önmagában is egy nagyon nagy eredmény. “Az erdészek összefogásból példát mutattak a mezőgazdasági termelőknek. Megmutatták, hogy milyen az, amikor egy teljes szakma közösen dolgozik egy ügyért” – fogalmazott a NAK főigazgató-helyettese.

nak_erdo_15

A nap során egyébként a levezető elnök, ifj. Hubai Imre is többször méltatta az erdőtörvény módosítását, és az abban résztvevő szakembereket, hozzátéve, hogy éppen ezért, a csodás helyszínhez méltón, ünnepi hangulatban zajlik az osztályülés.

Erdőtörvény az erdőgazdálkodókért

Bár a hivatalos meghívó szerint az erdőtörvény módosításáról, annak folyamatáról Ugron Ákos Gábor tartott volna előadást, a helyettes államtitkár halaszthatatlan ügyei miatt végül kénytelen volt távol maradni az üléstől. Helyette Szalai Károly tanácsadó számolt be az elmúlt néhány év komoly erőfeszítéseiről, és az eredményekről. A munka megkezdésekor az egyik fontos szempont a fenntartható erdőgazdálkodás erősítése, ám további kiemelt célként jelent meg az erdők közjóléti szerepének fejlesztése is. A szakember elmondta, hogy az állami erdők a közjóléti feladatokat nagyjából el tudják látni, így ebből a szempontból néhány egyszerűsítést érvényre lehetett juttatni a magánerdőkben. A közjóléti tevékenységhez és természetvédelmi korlátozásokhoz köthető kompenzációt is törvénybe tudták iktatni, amihez azonban költségvetési forrást is hozzá kell majd rendelni.

nak_erdo_16

Sok egyéb mellett további szempont volt a bürokráciacsökkentés és az erdészeti hatóság tehermentesítése, de azon erdők köre is bővülni fog, amelyekben – indokolt esetben – jelentősen egyszerűbb szabályrendszer mellett lehet majd gazdálkodni.

Az erdőtörvény módosításának megszavazása után jelenleg is nagy erőkkel folyik a végrehajtási rendeletek összeállítása. Szalai Károly a jövőbe tekintve előadásában hangsúlyozta, hogy a bürokráciacsökkentés irányába a következő lépés az e-közigazgatásra történő átállás lenne az erdészeti ágazatban is. “Ekkor lehet majd érdemi adminisztrációs feladatcsökkenésről beszélni” – fejtette ki.

Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke szintén az erdőtörvény módosításáról beszélt a megjelenteknek. “Eljött az idő, amikor a magán erdőgazdálkodás felértékelődött, és a törvényben is megjelenik” – fogalmazott a somogyszobi szakember, aki hozzátette, hogy a kiszámítható jogszabályi környezet a záloga az eredményes gazdálkodásnak.

nak_erdo_17

“Olyan erdőtörvény született, ami a magyar erdőgazdálkodókat szolgálja a természetvédelmi értékek megóvása mellett” – mondta el Mocz András, hozzátéve, hogy a magyar magánerdősök az elmúlt évtizedekben 200 000 hektár új erdőt hoztak létre, aminél szerinte nincsen jelentősebb természetvédelmi tevékenység.

Az erdőtörvény módosításával kapcsolatban csalódottságának adott hangot, hogy az ellenzék miatt végül el kellett hagyni azt a kétharmados változtatást, amely a 3 hektár alatti, magánterületekkel körülvett, állami tulajdonú erdők eladását engedélyezte volna. “Jó lett volna, ésszerű lett volna, hiszen azok nyilvántartása nagyon sok pénzbe kerül. De az ellenzék, sajnos, nem támogatta”.

Mocz András a jövőbeli feladatokat sorra véve a végrehajtási rendeletek megalkotását emelte ki a legfontosabb munkának, amelyek esetében nagyon fontos, hogy “ugyanebben a szellemiségben
szülessenek meg. Lényeges, hogy a gazdasági szereplők is részesei legyenek ennek a folyamatnak”.

nak_erdo_5

Erdészeti támogatások és fontos feladatok

A MEGOSZ elnöke előadásában bírálta az erdősítési pályázatot, majd hozzátette, hogy a Miniszterelnökség ugyanakkor partner abban, hogy átbeszéljék a támogatás részleteit, és adott esetben változtassanak az egységárakon. Az erdészeti géptámogatás kapcsán kifejtette, hogy véleménye szerint a 4 milliárd forintos támogatási összeg kevés lesz, hiszen Magyarország szégyenfoltja az erdészeti géppark, ami vonatkozik az állami és magán erdészetekre is. “Csoda, hogy egyáltalán működnek a 30 éves LKT-k és MTZ-k, a környezetvédelmi szempontokról pedig nincs is miről beszélni ezek esetében” – fejtette ki Mocz András, aki reméli, hogy lesz átcsoportosítás, ha kimerül a keretösszeg. Ugyanezt szeretné a Natura 2000 kifizetések kapcsán is.

nak_erdo_4

A magánerdősök elnöke röviden beszélt a közjóléti szerepükről is, az EUTR rendszerrel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy azzal “átestünk a ló másik oldalára”. Ugyancsak fontos problémaként vetette fel a szakirányítási támogatás hiányát, amely nagyon fontos lenne az ágazat számára. A MEGOSZ emellett azt is szeretné, ha a tűzifa áfáját – több élelmiszeréhez hasonlóan – 5%-ra csökkentenék. A jövőbeli feladatok között említette még a jogharmonizációt; az erdőtörvény, a földforgalmi törvény, valamint az adó és számviteli törvény összehangolását.

Mocz András szerint ugyancsak foglalkozni kell a generációváltással, és a szakemberhiánnyal is. Sőt, ma már traktorosból, gépkezelőből is egyre kevesebb van, nem beszélve a kétkezi munkásokról. Hangsúlyozta, hogy ezért is fontos az erdészeti géptámogatás minél eredményesebb kihasználása. Az elnök az örökösödési folyamatok szabályozásáról is beszélt, amely szerinte ugyancsak fontos lenne, hiszen az elaprózódáson változtatni kell, így ugyanis kezelhetetlenné válnak az erdőterületek.

Sikeresen kezdték meg munkájukat a tájegységi fővadászok

Az osztályülésen Bajdik Péter, a Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztály főosztály-vezetője mutatta be a Földművelésügyi Minisztérium februárban megalakított, új szervezeti egységét, valamint a tájegységi fővadászok munkáját. Az erdőtörvényhez hasonlóan szintén jelentősen megváltozott vadászati törvény kapcsán kiemelte a 20 éves üzemtervi ciklus bevezetését, és a jelenleg is alakulóban lévő, a tájegységekhez igazodó, új trófeabírálati rendszert.

Bajdik Péter, Szalai Gábor és Földesi Balázs

Bajdik Péter, Szalai Gábor és Földesi Balázs

Mint az előadásból kiderült, öt vadgazdálkodási tájat jelöltek ki hazánk területén, amelyet 52 szakmai egységre, tájegységre osztottak tovább. Nem meglepő módon februárban éppen ennyi tájegységi fővadász állt munkába az ország egész területén. “Ők nem a tájegységek élére, hanem a tájegységek “mellé” kerültek” – hangsúlyozta Bajdik Péter, utalva arra, hogy a fővadászoknak a szaktanácsadás, a szakirányítás a feladatuk. Ráadásul nemcsak a vadászokkal dolgoznak együtt, hanem a kapcsolódó ágazatok szereplőivel is, a mezőgazdasági termelőkkel és az erdőgazdálkodókkal is.

A főosztály-vezető elmondta, hogy a meghirdetett 52 helyre komoly túljelentkezés volt, nagyjából háromszázan pályáztak a munkára, pedig komoly kikötések voltak: 5 éves szakmai tapasztalattal és felsőfokú szakirányú végzettséggel kellett rendelkezni.

Az első állománygyűlés 2017. február 7-én volt, azóta havi rendszerességgel gyűlnek össze a tájegységi fővadászok Budapesten, ahol szakmai továbbképzéseket is tartanak számukra. Az előadásból az is kiderült, hogy a szakembereknek minden héten két irodai és három terepi munkanapjuk van. “Azt kértem a fővadászoktól, hogy jussanak el minden vadászatra jogosulthoz, ismerjék meg a gondjaikat, a területeiket” – fogalmazott Bajdik Péter.

nak_erdo_14

A tájegységi fővadászok feladatköre igen sokrétű, a főosztály-vezető erről is részletes tájékoztatást adott a NAK osztályülésén. Például tagként részt vesznek a vadászvizsga bizottság munkájában, közreműködnek a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység hatósági ellenőrzésében, javaslatot tesznek a vadászati tilalom elrendelésére és a vadgazdálkodási üzemterv tartalmára, irányítják a hatósági vadászatot, felülvizsgálják az üzemterveket, kapcsolatot tartanak más ágazatok képviselőivel. De közreműködnek a zárttéri vadtartás jogszerűségének ellenőrzésében is. A tájegységi fővadászok segítik a vadászatra jogosultakat és a gazdálkodókat a vadkár megelőzésében, közreműködnek a hivatásos vadászok szakmai tájékoztatásában, továbbképzésében, és szakmai segítséget nyújtanak az éves vadgazdálkodási terv kidolgozásában is.

EIP-AGRI pályázat és a vadkár

Somogyvári Vilmos, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértője egy tervezett EIP-AGRI pályázat beadásáról beszélt a megjelenteknek, aminek célja a mezőgazdasági vadkárfelmérés módszereinek vizsgálata lenne.

nak_erdo_18

A tervek között van, hogy sikeres elbírálás esetében a gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének szakmai irányításával vadkárfelmérési módszereket teszteljenek, és a nem megfelelőket kizárják a gyakorlatból. Természetesen az új, hatékony módszerek helyet kapnának a hétköznapi munkák során is.

A tervek szerint vizsgálnák a mezőgazdasági kultúrnövények regenerálódó-képességét is, hiszen már most is tudjuk, hogy sok olyan növény van, amelynek állománya helyre tud állni egy bizonyos vadkár szint után, tehát a tényleges kár mértéke nem akkora, mint amilyennek azt sok esetben előzetesen meghatározzák. Ugyancsak része lenne a kutatásnak a legújabb technológiai vívmányok beépítése a mindennapi munkába, például a drónok alkalmazása. Mint kiderült, rövidesen összehívják az operatív csoportot, megválasztják a konzorcium vezetőit, és beadják a pályázatot.

Ezzel párhuzamosan készül a Vadkárfelmérési Útmutató, amelyen két bizottság, egy mezőgazdasági és egy erdészeti vadkárral foglalkozó szakember gárda dolgozik. Somogyvári Vilmos hangsúlyozta, hogy nem vadkár becslésről, hanem vadkár felmérésről kell beszélni, és egységes, jól működő, megbízható módszerekre van szükség.

nak_erdo_13

A szakember felhívta a figyelmet a 2021-es Vadászati Világkiállításra és a szeptemberi OMÉK-ra is. Ez utóbbin erdészeti konferenciát szervezne a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amelynek témájára javaslatokat várnak.

Friss információk az erdészeti pályázatokról

Az erdészeti pályázatokról részletes információkkal Földesi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértője szolgált a megjelenteknek, ám a számok nagy része bizalmas információ volt, így azokat cikkünkben nem tárhatjuk olvasóink elé. Az azonban tény, hogy az erdősítés támogatása messze elmarad a várakozásoktól, hiszen mindössze 3000 hektárra adtak be pályázatot. A legtöbb kérelem egyébként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett, majd jócskán lemaradva Borsod, Hajdú-Bihar megye következik.

nak_erdo_19

Érdekes tény volt, hogy az erdő-környezetvédelmi kifizetések esetében a természetkímélő anyagmozgatás a legnépszerűbb cél, míg a szálalásra eddig rendkívül csekély mértékben érkeztek pályázatok. Az erdészeti géptámogatás kapcsán is kirajzolódott, hogy az erdőgazdálkodásban használt gépek képviselik a legnagyobb arányt. Az erdei gomba, gyógynövény és vadgyümölcs feldolgozását vagy tárolását szolgáló fejlesztésekre mindeddig egyetlen pályázat sem érkezett.

Az eddig benyújtott erdészeti géppályázatok – természetesen az elbírálás előtt – valamivel kevesebb, mint a 4 milliárd forintos forrás felét tették ki. Szintén érdekes információ, hogy összegre vetítve az eddig megpályázott forrás 2/3-ára erdőgazdálkodók, 1/3-ára pedig erdőgazdálkodási szolgáltatók jelentkeztek be. Az első elbírálási határidő egyébként július 3.

“Ezeket a pénzeket az erdőre, és az ott élő emberek boldogulására kell fordítanunk”

Utolsóként Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Erdő- és vadgazdálkodási osztályának elnöke vette kézbe a mikrofont, majd élesen bírálta a Vidékfejlesztési Program erdészeti pályázatait. “Ha az erdősítés kapcsán 3000 hektárnyi területre pályáztak, az nagyjából 3 milliárd forintot jelenthet az 50 millióból. El fogjuk tudni költeni ez a pénzt így? Ha nem, akkor mi lesz vele? Átviszik más ágazathoz, vagy vissza kell fizetni Brüsszelnek?” – tette fel a kérdést, utalva arra, hogy a pályázatokat folyamatosan figyelni kell, és ha szükséges, muszáj beavatkozni, változtatni. Mint mondta, szeretnék 25%-kal megemelni az erdőtelepítési egységárat, ami az ültetvényszerű erdőkre is vonatkozna. Kiemelte, hogy van olyan erdészeti pályázat, amelyre mindössze 5 kérelem érkezett be. Luzsi József szerint ezt is át kell értékelni, méghozzá időben, hiszen az utolsó évben már nem lesz lehetőség átcsoportosításokra. “Nekünk ezeket a pénzeket az erdőre, és az ott élő emberek boldogulására kell fordítanunk!” – hangsúlyozta.

nak_erdo_8

Az erdőtörvény módosításának végrehajtási rendeleteinek kialakítását Luzsi József is kiemelte, és a legfontosabb jövőbeli feladatok között említette. Emellett mindenkit meghívott a Földművelésügyi Minisztérium épülete elé, július 5-ére, amikor Kaán Károly szobrát avatják fel Bedő Albert emlékhelye mellett.

(Gribek DánielErdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?