A vadgazdálkodás időszerű kérdései a 2017-es FeHoVa kiállításon

fehova_2017_konf_56A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara harmadik alkalommal rendezte meg a „Vadgazdálkodás Időszerű kérdései” címet viselő konferenciáját. A helyszínt ezúttal is a FeHoVa Fegyver, Horgászat és Vadászat Nemzetközi Kiállítás biztosította, ahol népes szakmai hallgatóság gyűlt össze az nyitónap délutánján.

Kapcsolódó linkek:
Megnyílt a 2017-es FeHoVa vadászati kiállítás! – Csökkenhet a vadhús áfája (+KÉPEK)
FeHoVa 2017 – Részletes program
FeHoVa 2017 – Képgaléria

A szakmai rendezvény moderátora és levezénylője Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke volt.

Az előadók közül elsőként Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy a minőségi vadgazdálkodás alapfeltétele lesz annak, hogy előrelépéseket érjünk el a szakma versenyképességének növelésében. A NAK vadgazdálkodási célú fejlesztési programját öt pontban mutatta be, amelyek közül az első a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak közötti kommunikáció hatékonyságának növelése. Emellett kiemelten kezelik a mezőgazdasági vadkár térségi szintű megelőzését, melyben nagyrészt a tájegységi fővadászok munkájára támaszkodnának a jövőben. Ehhez kapcsolódóan szeretnék a szakértői munka minőségi színvonalát emelni, ebben továbbképzések és szigorítások lesznek segítségükre. De ezt a feladatot megkönnyíti meg a nemsokára megjelenő vadkárbecslési protokoll is, amelyben a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetével (VMI) dolgoznak együtt.

fehova_2017_konf_58

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke megköszönte a vadásztársadalomnak a vadászati törvény megalkotása során tanúsított együttműködő hozzáállást.

Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára a konferencia címére hivatkozva a legidőszerűbb kérdésként a tájegységi fővadászok munkáját nevezte meg. Elmondta, hogy bár szeretjük méltatni, sőt, világszínvonalon is kiemelkedőként kezelni vadgazdálkodásunkat, sajnos, ez nem így van. Ellenben most, a húsz éves üzemtervezési ciklus és a tájegységi fővadászok szakmai hozzáértése és jogkörei végre lehetőséget teremtettek arra, hogy a 2021-es Vadászati Világkiállításon méltó módon állhassunk a világ elé.

fehova_2017_konf_52

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke ismertette a készülő vadgazdálkodási alap működésének terveit. A pályázatokat majd a megyei kamarákhoz kell benyújtani, a végleges döntést az országos vezetőség hozza majd meg. A pályázható célokról a megyei kamarák segítségével, de szintén az országos elnökség dönt. Az azonban már biztosnak tűnik, hogy egyes munkákat (például apróvad élőhelyfejlesztés) komplex gazdálkodást bemutató mintaprojektek alá fogják rendelni.

Sisa Ferenc megbízott főosztályvezető helyettes (Földművelésügyi Minisztérium) a vadászati törvény végrehajtási rendeletéről, és a már életbe lépett módosításokról tájékoztatta a hallgatóságot. Mint elmondta, a módosítások megfelelőek lehetnek a kívánt változások eléréséhez. Minden törvény annyit ér, amennyit abból betartanak, és be tudnak belőle tartatni. Ebben kérte az érintett felek együttműködését.

fehova_2017_konf_54

Prof. Dr. Csányi Sándor a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének intézetigazgatója a nagyvadállomány utóbbi évtizedekben bekövetkezett növekedéséről és a következetes szabályozás fontosságáról számolt be. Bemutatta, hogy a nagyvadfajaink állománynövekedését nem sikerült megállítanunk, ráadásul nem szolgáltatunk megbízható adatokat az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak. A jelenleg kezelhetetlenné vált helyzetnek részben az alulhasznosítás az oka. A nőivar és a szaporulat ok nélküli kímélete vezetett nagyvadfajaink állománynövekedéséhez.

Dr. Heltay Miklós, a Vadvilág Megőrzési Intézet egyetemi docense a vadfajok városi megjelenésének hátteréről, és a probléma kezelésének lehetőségeiről tartott érdekfeszítő előadást. A probléma világméretű, és egyáltalán nem új keletű. A jelenség előidézője maga az emberi tevékenység. Ugyanis éppen a lakosság biztosít megfelelő táplálékot és nyugalmat a vad számára. Ezzel egy időben az erdei és mezei élőhelyen olyan zavarást okoznak, ami elősegíti az állatok városi megjelenését. A problémát tovább tetézi a rendezetlen jogi háttér.

Bár született egy új vadászati törvényünk, az mégis azt a vadászatra jogosultat teszi felelőssé a vadászható vadfaj károkozásáért, amelynek semmilyen eszköz nincs a kezében a kár elhárítására.

Eközben a védett faj által okozott kárért a természetvédelmi hatóság nem vállalja a felelősséget. A nem védett és nem vadászható fajok gyérítését pedig bárki elvégezheti, az általuk okozott kárért anyagi felelősség senkit nem terhel. A megoldás tehát kettős, szükség van a lakossági tájékoztatásra, de szükség van a vadászati törvény módosítására is, hiszen jelenleg az új jogszabály nem rendezi ezt a kérdéskört.

fehova_2017_konf_61

Zuberecz Tibor az Országos Magyar Vadászkamara Békés megyei Területi Szervezetének képviseletében adott képet Békés megye apróvad-gazdálkodásának helyzetéről és fejlesztéséről. A tanácsai, bemutatott példái azonban az egész országra érvényesek lehetnek.

15 fős tanácsadói kört alakítottak ki, amely szakmai segítséget nyújt a vadászatra jogosultaknak. Komplex vadgazdálkodási programot alakítottak ki, amely minden vadfaj esetén olyan irányelveket határozott meg, amelyeket aztán az éves vadgazdálkodási tervekbe építettek be. Az így végrehajtott munka eredménye a megye növekvő nyúl- és fácánállománya, az érmes bakok növekvő száma. Az eddigi tapasztalatai alapján javasolta, hogy szakmai továbbképzések segítsék a gazdálkodásban résztvevőket.

Továbbá fontos lenne a meglévő és a jövőbeli kutatási eredményeket beépíteni a gazdálkodásba. Ehhez szükség van további kutatások támogatására is, hiszen alapvető folyamatokról nem rendelkezünk naprakész információkkal. Végül, de nem utolsó sorban szükséges felülvizsgálni a védett ragadozó fajok kérdését. A védett ragadozó fajok kontroll nélküli elszaporodásának elősegítése semmilyen szakmai szempont szerint nem lehet elvárás, ezért a természetvédelemnek felül kell vizsgálnia a fajok státuszát és kezelési-, valamint cselekvési terveken keresztül kezelnie kellene azokat.

Az előadások szinte kivétel nélkül a tájegységi fővadászok munkájára helyezték a hangsúlyt, valamint arra, hogy a húsz éves tervezési ciklussal együtt ez lehetőséget biztosít a minőségi vadgazdálkodásra. Ezt segítheti a vadgazdálkodási alap létrejötte, egyúttal a kutatások és mintagazdaságok tapasztalatainak beépítése a gazdálkodás napi gyakorlatába. Ahogyan többen is kihangsúlyozták, négy évünk van a Vadászati Világkiállításig, ennyi időnk van komolyan venni a szakmánkat és együtt tenni azért, hogy büszkén állhassunk a világ elé.

(Hajdu Márk – Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?