Szalai Dániel: Leírhatatlan, mikor 28 ország versenyzői állva tapsolnak - Interjú a bronzérmes magyar fakitermelővel

• Hírszerkesztő: Erdő-Mező Online
• 2016.09.13.
• Kategória: Kiemelt, Hagyomány-kultúra
• Forrás: 40304

A múlt heti lengyelországi fakitermelő világbajnokságon a magyar favágó válogatott kiválóan helyt állt, és nagyon nehéz mezőnyben az előkelő 5. helyen végzett. A legnagyobb sikert Szalai Dániel, a csapat ifjúsági versenyzője érte el, hiszen két bronzéremmel térhetett haza: döntés versenyszámban és egyéni összetettben is a dobogó harmadik fokára állhatott. A fiatal fakitermelő az Erdő-Mezőnek mesélt lengyelországi élményeiről, érzéseiről, és arról, hogy mennyire nehéz felkészülnie egy magyar favágónak a legtöbb külföldi versenyzővel szemben. Interjú a válogatott fakitermelővel, Gerőcs Jánossal >>> Korábbi híreink a magyar fakitermelő válogatottról >>> Gribek Dániel: Mi is lehetne az első kérdés, ha nem az, hogy hogyan érzed most magad egy döntés és egy egyéni összetett bronzérem után? Szalai Dániel: Természetesen nagyon jó érzés. Nem lehet leírni azt, amikor 28 ország versenyzői állva tapsolnak, és gratulálnak, miközben az ember a dobogón áll nyakában az éremmel. Emellett ez az eredmény egy kicsit talán meg is nyugtatott, hogy az a sok idő, pénz és energia nem volt hiábavaló, amit én és a csapattársaim belefektettünk ebbe a világbajnokságba. Gribek Dániel: Amikor két héttel a verseny előtt meglátogattalak titeket a perbáli felkészülésen, Juhász István, Gerőcs János és Rittlinger Róbert éppen a szereléshez adtak neked tanácsokat. Szalai Dániel: Igen, így van. Fontos, hogy az ő tudásuk és segítségük nélkül ezt az eredményt nem értem volna el! [caption id="attachment_40151" align="aligncenter" width="600"] Szalai Dániel kombinált darabolás közben - Fotó: Gerőcsné Dudás Judit, Fakitermelési Munkakultúra Alapítvány[/caption] Gribek Dániel: Hogy érzed? Lehetett volna jobb is az idei VB, vagy kihoztad magadból a maximumot? Szalai Dániel: Nagyon összeszedettnek éreztem magam végig, és az eredmények is többnyire olyanok voltak, amiket itthon megálmodtam. Apró hibák becsúsztak ugyan, ami egy versenyhelyzetben könnyen előfordul. Volt ilyen a kombinált darabolásnál, amit sajnáltam egy kicsit, de ezzel még kibékültem volna... A gallyazásban viszont lett egy hibám, ami miatt teljesen máshogyan alakultak a helyezéseim, mint azt szerettem volna. Gribek Dániel: A döntés versenyszámban viszont lett egy bronzérmed, amihez ezúton is gratulálok! Mi járt a fejedben a feladat teljesítése közben? Szalai Dániel: Döntés közben és az összes többi versenyszámnál is csak arra figyeltem, hogy gyors és pontos tudjak lenni. Ilyenkor minden versenyző igyekszik maximálisan kizárni a környezetét, és csak a feladatra koncentrálni. Így voltam ezzel én is. [caption id="attachment_40171" align="aligncenter" width="600"] Szalai Dániel a dobogón - Fotó: Gerőcsné Dudás Judit, Fakitermelési Munkakultúra Alapítvány[/caption] Gribek Dániel: A döntéssel tehát bronzéremig jutottál, és említetted azt is, hogy a gallyazásnál lett egy nagyobb hibád, amit nagyon bánsz. Összességében azonban hogyan sikerültek a versenyszámok? Szalai Dániel: A szereléssel nagyon elégedett voltam. Kevés időm volt felkészülni ezzel a géppel, az eszközeim is hiányosak voltak, így nagyon nehezen állt össze minden, de végül is 6. lettem. A lánckímélő darabolásban hoztam amit tudok. Lett egy kis szöghibám, ami miatt lecsúsztam a dobogóról, és végül a 4. helyezést sikerült elérnem. Kombinált darabolásban jobbat szerettem volna, végül 8. lettem. Gallyazásból megcsináltam azt az időt, amivel elégedett lettem volna... Már ha sikerült volna hibátlanul elvégezni a feladatot. Lett azonban egy 5 mm-es csonk, amit miatt súlyosan büntetnek, így 5. lettem ebben a versenyszámban. Gribek Dániel: Mit szólt a csapat többi tagja az eredményeidhez? Szalai Dániel: Mindenki gratulált, és remélem, hogy legalább annyira magukénak érzik ezt az eredményt, mint én. Hiszen, ahogy mondtam már korábban is, az ő segítségük és tudásuk nélkül nem tudtam volna így helyt állni. Gribek Dániel: Láttam, hogy sok szurkolód volt Lengyelországban, hiszen kaptunk fotókat a helyszínről. Biztosan ők is sokat segítettek. Szalai Dániel: Igen, nagyon sok támogatást kaptam a szüleimtől, rokonaimtól és a barátoktól is, akik közül többen elkísértek még Lengyelországba is. Jó érzés volt, hogy a magyar szurkolótábor volt a leghangosabb. Köszönjük szépen nekik! [caption id="attachment_40165" align="aligncenter" width="600"] Szalai Dániel a szurkolók ölelésében - Fotó: Olvasónktól, Erdő-Mező Online[/caption] Gribek Dániel: Összességében milyen volt a világbajnokság négy napja? Szalai Dániel: Nagyon gyorsan elszaladt, és vegyes érzelmekkel teltek a napok. Úgy indultunk el, hogy mi maximálisan fel vagyunk készülve, és felvesszük a versenyt a nagy európai országokkal is. Aztán folyamatosan szembesültünk azzal, hogy a mi felkészülésünk semmi a többiekéhez képest... A versenyzők egy jelentős része sokkal magasabb színvonalon készül, mint mi. Ennek a hátterében pedig mindössze a pénz áll, hiszen a csapat összes tagja, az edzőnk, a technikai vezetőnk, a csapatvezetőnk mindent mindent beleadott. Nem kevésszer saját pénzünkből fedeztük a felkészült. Pár hónappal a VB előtt otthon, egyedül, néhány hétvégén pedig közösen tudtunk edzeni Perbálon. Ezzel szemben más országokban edzőtáborok vannak, év közben több kisebb versenyen vesznek részt a favágók, és külföldi edzőket hívnak hozzájuk, sőt, jelentős mennyiségű faanyagot is kapnak támogatásképpen. Ezekről mi még csak nem is álmodhatunk. Sokat beszéltünk a fiúkkal erről, és úgy gondoljuk, hogy abban van az igazi különbség, hogy külföldön máshogy viszonyulnak egy favágókhoz. Itthon az emberek szemében csak gonosz emberek vagyunk, akik kivágják a szép fákat, külföldön viszont büszkék a fakitermelőkre, mert értéket teremtenek, és helyesen gazdálkodnak az erdőkkel. Persze, mindettől függetlenül nagyon jól éreztük magunkat, szuper szálláson lakhattunk, sokat volt együtt a csapat, méghozzá rendszerint nagyon jókedvűen. Ezalatt a négy nap alatt még jobban megismerhettük egymást. [caption id="attachment_40305" align="aligncenter" width="600"] Szalai Dániel - Fotó: Gribek Tímea, Erdő-Mező Online[/caption] Gribek Dániel: Nézzünk egy kicsit a jövőbe. Két bronzéremmel mit tervezel a következő évekre? Szalai Dániel: Természetesen készülök a következő versenyre. Egyelőre rendbe kell hoznom azokat a dolgaimat, amiket elhanyagoltam az edzés és versenyzés miatt, aztán majd meglátjuk. Nagy remények vannak, hogy tudunk majd év közben is versenyezni, és nem csak a világbajnokság előtt pár hónappal kezdünk edzeni. De ez persze már nem csak rajtunk múlik. (Gribek Dániel - Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu)

• Cimkék: nyereményjáték, Közös Halászati Politika, Országos Magyar Vadászati Védegylet, Xerion, Dr. Kelemen Attila, Bátaszéki Vadászegylet, Helicoverpa armigera