Évtizedek óta kutatja az akácot - Interjú Dr. Rédei Károly erdőmérnökkel

• Hírszerkesztő: Erdő-Mező Online
• 2015.04.05.
• Kategória: Kiemelt, Hagyomány-kultúra
• Forrás: 17262

Az erdőmérnököknek szánt egyik legnagyobb hazai elismerést, a Pro Silva Hungariae Díjat vehette át a napokban dr. Rédei Károly. A kecskeméti erdőmérnök fő kutatási területe az akác, több évtizede foglalkozik a hazánkban meghatározó fafajjal. Dr. Rédei Károly kecskeméti erdőmérnök, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet tudományos tanácsadója, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi tanára, a magyar erdőgazdálkodás, különösen a fehér akác termesztésének fejlesztése érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai és tudományos munkája, az ültetvényszerű fatermesztés hazai megvalósítása terén elért eredményei elismeréseként vehette át a napokban a Pro Silva Hungariae díjat. Az elismerést Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter adta át. A „Magyar Erdőkért Díj” annak adományozható, aki az erdőgazdálkodás, erdővédelem terén huzamos időn át kiemelkedő teljesítményt nyújtott, valamint az erdőgazdálkodás érdekében kimagasló tudományos, oktatói és szakmai ismeretterjesztői tevékenységet folytatott. – Évtizedek óta szívén viseli az akác sorsát, miért éppen ezt a fafajt választotta fő kutatási területeként? – Bár nem az Alföldön születtem, egyéves korom óta az Alföldön élek. Az itteni fafajok közül az akác mindig is meghatározó volt. Amikor 1980-ban, 36 évvel ezelőtt, az akkor még működő kecskeméti erdészeti kutatóállomásra kerültem, az akácot kaptam meg témaként. A termesztés-fejlesztésnek mindig vannak olyan részei, melyekkel érdemes foglalkozni, és hosszú távon kell gondolkodni, hiszen még a gyorsan növő akác is 30-35 évet él állományszerű viszonyok között. – A közelmúltban felröppent a híre annak, hogy az Európai Unió hazánkban is „tiltólistára” tenné az akácot. Jelenleg hogy áll ez a kérdés? – Arról nincs szó és nem is lehet szó, hogy az akác kiirtása bármilyen tekintetben napirendre kerüljön. Több európai országban behurcolt fafajnak tekintik az akácot, ami hazánk esetében így nem helytálló, hiszen az 1700-as évek elején az alföldi futóhomok megkötésének céljából érkezett Magyarországra, tehát nagyon is céltudatos tevékenység eredményeként. Az akác a nemzetgazdaság és az agrárium tekintetében kiemelkedően fontos, a magyar erdőgazdálkodás egyik meghatározó fafaja. A magyar erdők több mint 23 százaléka akác, 465 ezer hektár akácossal rendelkezünk. Az ország egyes területein, különösen az Alföldön a vidékfejlesztésnek is egyik meghatározó tényezője. Az Európai Unió által megfogalmazott kritériumrendszerben az is benne van, hogy azoknak a fajoknak, melyek a listára kerülhetnek, például nemzetgazdaságilag és élelmiszerbiztonsági szempontból is károsnak kell lenniük. Az akácra Magyarországon egyik sem áll meg. Ilyen értelemben én nagyrészt nyugodt vagyok. Az erdészeti ágazatnak minden törekvése az, hogy az akác továbbra is a magyarság fája legyen és továbbra is betöltse rendkívül fontos gazdasági szerepét. Tavaly az akácot és az akácmézet is hungarikummá nyilvánították, ennek alapján is megalapozottan lehet érvelni az akác mellett nemzetközi közegben is. – A hungarikumok sorába kívánkozhatna a hazai akáctermesztés technológiája is. – Valóban, Magyarország ebből a szempontból a világ élvonalához tartozik. Nagyon sok külföldi vendégünk jön évről-évre Magyarországra és Kecskemét környékére, a Duna-Tisza közi akácosok megtekintésére, tanulmányozni ezt a fejlett termesztési technológiát. A sors ajándékának tekinthetem azt, hogy épp az akác révén sokfelé megfordulhattam a világban, akár mint terepi gyakorlatok vezetője, vagy szemináriumot tartó egyetemi meghívott előadó. Chilétől Kínán át Dél-Koreáig közel 30 országban jártam. Ezekben az országokban mindenhol jelen van az akác, a magyar szakemberek segítségét kérték abban, hogy az adott ország akáctermesztését különböző indokolt okoknál fogva beindítsák, fellendítsék, fejlesszék. Negyedik éve dolgozom Dél-Koreában is, éppen a napokban kaptam onnan hivatalos értesítést, hogy az ottani akácprojektünk a következő három évben is támogatásban részesül. – A szakemberképzés területén is van mire büszkének lennünk? – Erdőmérnöki Kar, ahol 5 éves osztatlan erdőmérnök-képzés folyik, jelenleg csak Sopronban van, a Nyugat-magyarországi Egyetemen. Úgy gondolom, hogy a pálya azért a népszerűbbek közé tartozik még ma is, bár a hagyományosnak vehető romantikus erdőmérnöki szemlélet sok vonatkozásban megváltozott. Előtérbe kerültek a műszaki és az ökonómiai szemléletű és orientáltságú tantárgyak. A kor követelményeinek megfelelve ma egy vállalatnál dolgozó erdőmérnöknek a napi rutinmunkája mellett jó menedzsernek is kell lennie. Az agrár-felsőoktatásban diszciplínaként oktatjuk az erdészeti ismereteket. Ez annál is fontosabb egy agrármérnök-hallgatónak, mert az erdőtelepítések döntő hányada magánerdő-tulajdonosok, farmerek kivitelezésében valósul meg, tehát tájékozódás jelleggel szükségük lehet az elemi erdészeti ismeretek meglétére. – Maradt még kutatnivaló az akác körül? – Vannak olyan kutatás-fejlesztési témáim, melyeken jelenleg is dolgozom. Ilyen az újonnan szelektált akácfajtáink termesztésbe vonása, illetve a nyárelegyes akácosok termesztés-fejlesztése. Az ezekkel kapcsolatos gyakorlat-orientált K+F eredményeket is szeretném mihamarabb összefoglalni és közreadni. Dr. Rédei Károly szakmai pályafutása 2010: címzetes egyetemi tanár, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron 2009: egyetemi tanár, Debreceni Egyetem 2007: címzetes egyetemi tanár, Debreceni Egyetem 2005: a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Budapest 2001: egyetemi magántanár, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron 2000: habilitált doktor, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron 1987: a mezőgazdasági (erdészet) tudomány kandidátusa, MTA, Budapest 1982: műszaki doktor, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron 1977: okleveles erdőmérnök, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron Kutatási területek: gyorsan növő fafajok (akác, vörös tölgy, fehér nyár) termesztés-fejlesztése; fatermés modellezés az ültetvényszerű fatermesztésben Tudományos testületi tagság: az Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottságának tagja, az Erdőgazdálkodási Albizottság elnöke, Doktori Iskola tagja (Nyugat-magyarországi Egyetem és Debreceni Egyetem) Dr. Rédei Károly számos publikáció és szakkönyv szerzője, munkái magyar és angol nyelven is megjelentek. (baon.hu)

• Cimkék: vadászkutya, Zala megye, mezőgazdasági gép, füvészkert, SH-Tarm, Magyar-Szlovák Vadásznap, Uniforest, NAIK