A károsítók és az aszály is veszélyezteti a jégkár után lábon maradt fákat
Több helyen úgynevezett holt faanyagot hagynak vissza a szakemberek a jégkárral sújtott Pilis erdőiben. A kemma.hu kérdéseire Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője válaszolt.
– Milyen gyakori a jégkár az erdőkben?
– Sajnos ismerős fogalom a hegyvidéki erdőterületeken. Általában a tél elején vagy a végén jelentkezik. Jelentősebb gond 2004-ben, majd 2011-ben is akadt, de az elmúlt év végihez hasonló károk száz-kétszáz évente egyszer fordulnak elő. A Pilisi Parkerdő Zrt. hatvanezer hektárnyi erdőt kezel, húszezer hektárt érintett az ónos eső, a jég – ennek mintegy felét nagyon súlyosan.
– Súlyosbodhatnak a károk?
– Lombos erdőkben a kidőlt, holt fákban szerencsére nem jelennek meg olyan károsítók – gombák és rovarok –, amelyek továbbterjedve, a visszamaradt élő állományokban további kárt okoznának. A sérült egyedek viszont a következő években is folyamatosan elpusztulhatnak, nem tudnak megfelelően ellenállni a gombáknak és a rovaroknak. Az is várható, hogy több, részben sérült fa a későbbiekben szenved újabb károkat, illetve a lombkoronák sérülése miatt az esetleges aszály sok gondot tud okozni.
– A károk túlélését nem lehetne rábízni a természetre?
– Oda kell figyelnünk az ökoszisztéma védelmére és helyreállítására, az erdő és az erdőtalaj védelmére, a balesetveszély elhárítására és az erdőgazdálkodásra is. Adott területeken bizonyos mennyiségű holt faanyagot kint hagyunk. Annyit, amennyi nem balesetveszélyes a turistákra nézve, és amennyit a gondos gazdálkodás elve is megenged. A balesetveszélyt meg kell szüntetni. A fakitermelések során arra szigorúan ügyelünk, hogy a regenerálódni képes, nem balesetveszélyes fákat visszahagyjuk. Szintén hagyunk vissza letört, kidőlt faanyagot ott, ahol a kár mértéke csekély, mintegy öt-tíz százalékos.
– A jégkár csökkentette a fakitermelés lehetőségét.
– Középtávon ezt a problémát úgy lehet kezelni, hogy a piacképes, az erdei ökoszisztéma sérelme nélkül most felhasználható törött faanyagot hasznosítjuk, a korábban tervezett fakitermeléseket későbbre ütemezzük. Tekintettel kell lenni a térség faanyag-szükségletére és a munkalehetőségek biztosítására is.
– Az erdők vadállományára milyen hatással volt a kár?
– Körükben nem okozott katasztrófát a jég. A vad az erdők alsóbb régióiba húzódott, most a kidőlt fák, letört lombok rügyei bőséges téli táplálékot nyújtanak számukra.
– Sok rendszeresen kiránduló szeretne önkéntes munkával segíteni az erdők helyreállításában. Számítanak rájuk?
– A Pilisi Parkerdő Zrt. nagyon köszöni a felajánlásokat. A munka veszélyes, kizárólag megfelelő védőfelszerelés és szakismeret birtokában végezhető. Jelenleg a szakemberek végzik a kármentesítést. A későbbiekben szervezett körülmények között fogadjuk majd az erdők barátait. Hogy hol és mikor, arról honlapunkon és a médián keresztül mindenkit értesítünk.
(kemma.hu)
