Agrárklíma - 100 év múlva nem lesznek zalai bükkösök?!

Tavaly novemberben beszámoltunk az Agrárklíma-pályázatról. 2014. június 24-én, Sopronban újabb sajtótájékoztatóra kaptunk meghívást, ahol sok olyan információ hangzott el, mely nagy mértékben érinti a gazdálkodókat. Kiderült, hogy hova nem érdemes már most bükköt telepíteni, és hogyan tudhatjuk meg, hogy a földünkön 30-50 év múlva lehet-e egyáltalán gabonát termeszteni, öntözéssel vagy anélkül. De ne rohanjunk ennyire előre!

h i r d e t é s

Mátyás Csaba, akadémikus, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy Magyarország számára különösen fontos a klímaváltozás modellezése és a következtetések átültetése a gazdálkodásba. Mint elmondta, nem kerülhetjük meg a problémakört, mert határtermőhelyen vagyunk, így egy olyan finom léptékű változás, ami Európa más részein nem okoz észlelhető változást, nálunk komoly átalakító hatással rendelkezhet. Ennek előrejelzése elengedhetetlen lesz az erdészet, erdőgazdálkodás, a szántóföldi növénytermesztés és a rét-, legelőgazdálkodás esetén. [caption id="attachment_10827" align="aligncenter" width="578"] agrarklima_kep

Agrárklíma sajtótájékoztató Sopronban[/caption] A pályázatban nagyon komoly célokat fogalmaztak meg, és mint később látni fogjuk, a lezárását megelőzően már sikerült is elérni ezeket. Talán a legfontosabb, hogy létrehozzanak korábbi adatsorok és helyi vizsgálatok alapján egy olyan döntéstámogató rendszert (DTR), amely precíz, területegység alapú digitális lekérdezést tesz lehetővé. Ez egy olyan online felület, ahol a saját kukoricatáblánkra, vagy erdőrészletünkre lekérhetjük a klíma és hozam adatokat 2100-ig előre. Emellett cél volt az elemzések után ökológiai, gazdasági és szociális következtetések levonása is. Elképzelhető egy ilyen rendszer jelentősége a gyakorlatban, de nem árt hangsúlyozni, hogy hatványozottan igaz ez az erdőgazdálkodásban, ahol 80-100 évre előre kell tervezni. Eltűnnek a bükkösök Zala megyében A projekt mintaterülete Zala megye volt, ahol a teljes megyére megszületett a döntéstámogató rendszer, és elérhetővé is tették az online felületet (www.ertigis.hu). Néhány érdekes eredményt, illetve a DTR által előre jelzett gazdálkodási javaslatot érdemes megemlíteni, hogy meggyőződjünk a rendszer használatának fontosságáról. Ilyen eredmény, hogy a Keszthelyi-hegységben 2100-ra nem lesz bükk, így a mostani felújításokat már nem is lenne szabad elvégezni. De megállapították a kutatók, hogy nem lesz olyan bükkös a megyében, amiben ne lenne valamilyen mértékű bükk pusztulás, ami így mintegy 20 milliárd forintos veszteséget jelent majd, mai áron számolva.

zala_bukk

Volt olyan vélemény is, miszerint az addigra várható 4 fokos hőmérséklet növekedés teljesen lehetetlenné teszi a bükk alkalmazását, hiszen a zalai bükkösök és az Alföld éves átlaghőmérséklete között most mindössze 2 fok a különbség.A kutatók próbaképpen kiválasztottak több erdőrészletet, amelyekre a rendszer 2100-ra nem talált olyan fafajt, amivel azt az akkori viszonyokban erdősíteni lehetne Ezek olyan döntési helyzetek, amik ma égetően szükségesek, mert a mi telepítéseinkkel kell majd gazdálkodnia unokáinknak 90-100 év múlva. A szántóföldi növénytermesztés számára is tartogat érdekességeket a program. Kiderült, hogy vannak olyan földterületek, amelyeken még öntözéssel sem lehet majd kukoricát, gabonát termeszteni. Kukorica helyett akác, bükk helyett szántó? A DTR olyan segítséget nyújt(hat) a gazdálkodóknak a jövőben, amire talán nem is gondoltunk korábban. Az erdészet, erdőgazdálkodás számára információkkal szolgál a termelőképesség változásáról, a gazdálkodás kockázatáról, a kihozható választékokról, de kiszűrhetjük a gazdasági küszöbérték alatti erdőrészleteket és azokat is, amik fafajcserét igényelnének, de valamiért az nem oldható meg. Ahol megoldható a fafajcsere, ott javaslatot tesz a program az új fafajra, vagy szükség esetén a földhasználati mód váltására. buk_zala

A mezőgazdaság számára hasonló válaszokat képes adni. Az alkalmazott kultúrák körét, termesztésük gazdaságosságát, az öntözés szükségességét és még sok adatot és tanácsot kérhetünk le a rendszerből. Ezen a ponton érdemes Mátyás Csaba akadémikus hozzászólását megfontolni, miszerint: „A művelési ágak szétválasztását át kell gondolni, mert lehet, hogy a kukoricás helyett akácos lesz és a bükkös helyett pedig szántó”. Azt, hogy a döntés-támogatás pontosan milyen formában zajlik majd, még a kutatók sem tudják pontosan, de előre láthatólag bizonyos adatokat a gazdálkodó, erdőgazdálkodó is le tud kérdezni, a bonyolultabb összefüggésekhez pedig egy szakértő segítségét lehet igénybe venni. Az eddigi eredmények kecsegtetőek, bár még csak Zala megyére működik a döntéstámogató rendszer. A programnak azonban itt nincs vége, folytatódik az Agrárklíma2-vel, amely újabb 4 évre, 1,8 milliárd forintos költségvetéssel számol. A folytatásban tervezik az egész országra kiterjeszteni mindazt, amit a mintaterületen sikerült elérni. Az új erdőtörvény és az erdészeti támogatások Ez a jövő, de a program egyes eredményei már most döntésre sarkallhatnák a döntéshozókat, hiszen új erdőtörvény van készülőben. A kutatók becslései alapján olyan felújítási- és földhasználati módokat, megelőző intézkedéseket lehetne beépíteni a törvénybe, amelyek most adnak választ olyan problémákra, amik csak 100 év múlva jelentkeznek majd. zala_bukk2

Az Erdő-Mező Online kérdésére megtudtuk, hogy egyelőre az agrárágazati támogatások igénylésének nem feltétele a rendszer használata, de folynak ilyen irányú tárgyalások. Tehát érdemes figyelemmel kísérni az Agrárklíma projektet és felhasználni azokat az eredményeket, amik a gazdálkodásuk tartamosságát, jövőnket szolgálják. A szóban forgó pályázat teljes neve „TÁMOP 4.2.2 A- 11/1/KONV-2012-0013 Agrárklíma: az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei az erdészeti és agrárszektorban" (továbbiakban „Agrárklíma”). Idén októberben zárul a két éves futamidejű, 870 millió forintból megvalósuló, 250 kutató közreműködésével folyó kutatás. A legfontosabb résztvevők a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara, a Mezőgazdasági- és Élelmiszeripari Kara, a Közgazdaságtudományi Kara, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete és a Zala megyei Kormányhivatal, külsős partnerként pedig a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara. A felsorolás nem teljes, mégis képet kapunk a nagyszabású projekt szakmai hátteréről. (Hajdu Márk - Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu) erdomezolike