Nem folyik itt akácháború

akacmezA méhészek, erdészek, gazdálkodók számára ijesztő hír terjedt el az elmúlt hetekben egy brüsszeli rendelettervezet kapcsán. Eszerint csökkenteni kell az akácerdőket, mert tájidegennek számítanak az unióban, így hazánkban is.

– Nincs miért aggódni, ha tesszük a dolgunkat – mondta Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke, akit az akácfa jövőjéről, a kemikáliák használatáról kérdeztünk. Emlékeztetett, hogy január 16-án írtak alá egy közös beadványt a különböző szerveztek – többek között az agrárkamara, a Magosz, egyetemek, kutatási intézmények, az OMME – képviselői, akik azt kérték, hogy az akácmézet hungarikummá nyilvánítsák. A közel hétezer aláírással is kiegészített kérelmet az OMME elnöke Glattfelder Béla európai parlamenti képviselőnek adta át.

Mészáros László elmondta, a közös beadvánnyal az a céljuk, hogy felhívják Brüsszel és az emberek figyelmét arra, mennyire fontos szerepet tölt be az akác a méhészetek életében. Hazánkban egyébként 450 ezer hektár akác-legelő van, ebből Tolna megyében 20 ezer hektár áll a méhcsaládok rendelkezésére. Az adatok azt bizonyítják, hogy nem csökkent ez a terület, a tervszerűen kitermelt akácfák helyét pótolták. Az erdészeti adatok alapján a megyében stabil a helyzet, országosan pedig némi növekedés is tapasztalható.

Mészáros László azt is hangsúlyozta, hogy a gazdálkodók és a méhészek nem csak jól megférnek egymás mellett, hanem egymásra is vannak utalva. A méhészek azért, mert a gazdák által termelt növények – országosan 250 ezer hektáron virágzik őszi repce, közel 600 ezer hektáron a napraforgó, és nem is beszélve a gyümölcsfákról – mind kiváló méhlegelőt biztosítanak, ugyanakkor a gazdák is tudják, hogy a méhek nélkül nem lenne megfelelő hozamuk. A mézhozamok felét a mezőgazdasági növények alapozzák meg. Emiatt is fontos, hogy a gazdák milyen kemikáliákat használnak.

A Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Program szigorúan szabályozza a vegyszerek használatát. Unión belül az egyik legszigorúbb a magyar szabályozás. A csávázószerek vitája kapcsán a NÉBIH az országos méhész egyesület kérésére több csávázó- és permetszer vizsgálatát végzi el, illetve az országba behozott viasztömbök állategészségügyi vizsgálatát is kezdeményezték. Az agrokemikáliák hatósági vizsgálatához konzulensként az OMME méhész tagot is delegált.

Arra a kérdésre, hogy a méhészek nem tartanak-e attól, hogy a szabályok betartatásának szigorúbb ellenőrzése miatt a gazdálkodók esetleg megneheztelnek, Mészáros László azt válaszolta, hogy nem, mert igyekeznek az eltérő véleményeket is megvitatni egymással, és ebben jó partner az agrárkamara. Azt tudomásul veszik a méhészek is, hogy profitorientált, intenzív termelést folytatnak az agrár gazdálkodók, és ehhez alkalmazkodni kell. Ugyanakkor hazánkban csakúgy, mint az unió többi országában kizárólag méhkímélő permetezésekkel védik a növényeket. Három csávázószer forgalmazását már sikerült felfüggesztetniük két évre, erről az uniós parlament döntött. További 7 csávázószer és 11 permetszer ügyében pedig a hatósági vizsgálatok már elkezdődtek.

Kevés mézet fogyasztunk, a megtermelt készlet közel háromnegyede külföldre megy

Hazánkban egy átlagos évben 22-25 ezer tonna körüli mézet termelnek a méhek, ennek 46 százaléka akác. A teljes mézkészlet 73 százalékát külföldön értékesítik. Sajnos itthon ma még nagyon alacsony az egy főre jutó évi mézfogyasztás, mindössze 80 deka. A méz kiszerelése, csomagolása az elmúlt években nagyon sokat változott előnyére. Megjelentek az OMME emblémával ellátott üvegek, a zárszalagok, melyek a minőséget garantálják, hiszen a termelő személye beazonosítható. Az országban egyébként 20 410 a méhészek száma, ebből 12 ezer fölötti az OMME tag. Az országos egyesület a tagságát segíti a pályázatok elkészítésében, továbbképzéseket is szerveznek. A 12 ezer OMME tag közül mindössze 1450 a profi méhész, aki ebből él, és legalább 150 méhcsaláddal rendelkezik. Hazánkban 1 millió 66 ezer méhcsaládot tartanak nyilván.

(teol.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?