Az erdőgazdálkodás egyik problémája, hogy kevés adatból hozunk magabiztos döntéseket

2013. november 5-én Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Tudományos bizottsága közösen rendezte meg a „Magyar Tudomány Ünnepe” rendezvénysorozat egyik nagyszabású programját. A konferencia gerincét két, erdőgazdálkodói szempontból sok segítséggel és hasznos információval kecsegtető pályázat jelentette.

h i r d e t é s

Az egyik pályázat a két éves, 870 millió forintból megvalósuló Agrárklíma-pályázat, amely most pont félidőnél tart. A másik a Silva Naturalis, azaz a folyamatos erdőborításhoz kapcsolható pályázat, mely szintén két éves futamidejű, majdnem 390 millió forint támogatású TÁMOP pályázat. Azt gondolnánk, hogy egy ilyen nagyszabású rendezvény, ahol a Tudományos Akadémia is felszólal, túlságosan elméleti, de a rendezvény már a mottójával is rácáfolt erre: „A természeti környezet ökológiai szolgáltatásai”. Solymos Rezső, akadémikus már a bevezető plenáris ülésen kijelentette, az erdőgazdálkodás egyik problémája, hogy kevés adatból hozunk magabiztos döntéseket. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora ezt azzal egészítette ki, hogy a bennünk élő tudomány fontos, vagyis az alapkutatáson túl olyan eredményekkel szolgáljunk, ami a gyakorlatban hasznosul, és az emberi létet, a környezetünket közvetlenül szolgálja. Ezek után már nem is meglepő, hogy szinte kivétel nélkül elhangzott az előadásokban a fenntarthatóság és ebben kiemelten az ember felelőssége. agrarklima2

Az említett két pályázat eredményeire és kihatásaira érdemes lesz odafigyelni. A folyamatos erdőborítás témaköre a jelenleg hatályos törvényi háttér és társadalmi, természetvédelmi nyomás hatására a figyelem középpontjába és az erdőgazdálkodók látókörébe került. De keveset tudunk az így kezelt erdők működéséről, kevés a közvetlenül hasznosítható eredmény ebben a témában. Gyakorlatilag „a kocsi megelőzte a lovat”, vagyis a gyakorlat már alkalmazza, de a tudomány még nem tud segítségére lenni a döntések meghozatalakor. Ezt próbálja orvosolni az említett pályázat, melyben a soproni egyetem Erdőmérnöki Kara, az Erdészeti Tudományos Intézet és a Pécsi Tudományegyetem dolgozik együtt. [caption id="attachment_6331" align="aligncenter" width="600"]

Dr. Puskás Lajos és a projektvezető, Prof. Dr. Bartha Dénes[/caption] A pályázat időtartama alatt egy négy kötetes sorozat jelenik meg a projekt eredményeiből, melynek első része 1800 példányban jutott el a gazdálkodókhoz. Olyan témákban várhatunk segítséget a projekt kutatásaitól, mint az erdővédelem, vadkár, lékméret, felújulás és a sornak nincs vége. A kutatás folytatását tervezik, ezzel nyomom követve a hosszabb időléptékű folyamatokat, de a pályázat lezárásával már számíthatunk a témában az első eredményekre, melyek segítenek eligazodni a gazdálkodás során. A másik pályázat az Agrárklíma nevet viseli, és a jövőben alapjaiban változtathat a kis gazdaságoktól a nagy vállalatokig a szektorban dolgozók helyzetén. Jelenleg egy döntéstámogató rendszer kidolgozása a cél, melyhez az alapot biztosító adatbázis már elkészült. Ennek segítségével 2100-ig (tehát majdnem 100 évre előre!) modellezni tudják majd a mezőgazdaságra, a legeltetésre és az erdőgazdálkodásra ható tényezőket, mint a hőmérséklet változása, a csapadékösszeg alakulása, az aszályos időszakok hossza, gyakorisága, a várható termések akár tábla szinten, 30 éves ciklusokban. A klímamodellezés és ezzel párhuzamosan a gazdálkodók számára nyújtott segítség olyan szintre jutott, ami valószínűleg be fog épülni a pályázati rendszerekbe, és elektronikusan elérhető lesz a gazdálkodók számára a döntéstámogató rendszer. [caption id="attachment_6330" align="aligncenter" width="600"]

Középen: Prof. Dr. Mátyás Csaba projektvezető[/caption] A távlati tervek szerint bárki a saját területét kiválasztva segítséget kaphat arról, hogy a várható klimatikus változások tükrében mire számíthat. Ezt a pályázati rendszerekbe is beépíthetik. Vagy területenként azt támogatják majd, ami a modellek alapján a legsikeresebbnek ítélhető, vagy a beadott pályázatok elbírálásánál előnyt fog élvezni az, aki a klíma-modell szerinti helyes gazdálkodási tevékenységre pályázik. Ez még a jövő titka, de érdemes odafigyelni az Agrárklíma-pályázat eredményeire, nemsokára komoly hatása lehet a gyakorlatban dolgozókra. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a pályázatot újabb négy évre meghosszabbították, 1,8 milliárd forint támogatással. A téma fontosságát tovább erősíti, hogy a „Norvég Alap” 50 milliárd Ft-nyi támogatást juttat el országunknak azzal a feltétellel, hogy 7 régió 140 önkormányzatában kell keresni a megoldást arra, hogy önkormányzati szinten hogyan tudnak reagálni a klímaváltozásra. Ennek része lesz egy gazdálkodók döntéseit támogató rendszer is. A Magyar Tudomány Ünnepe Sopronban rendezett konferenciájának, és a két nagyszabású pályázatnak talán legfontosabb tanulsága az volt, hogy a gyakorlatban jelentkező problémákra több kutatóintézet több tucat kutatója keresi a válaszokat, melyek lassan elérhetőek lesznek a gazdálkodói szféra számára, ezzel segítve a mezőgazdaság, a legeltetés, és az erdőgazdálkodás alkalmazkodását megváltozott környezetünkhöz. TÁMOP – 4.2.2.A-11/1/KONV - .2012-0004 „Silva naturalis – A folyamatos erdőborítás megvalósításának ökológiai, konzervációbiológiai, közjóléti és természetvédelmi vizsgálata” TÁMOP – 4.2.2.A-11/1/KONV - .2012-0013 „AGRÁRKLÍMA – Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei az agrár szektorban” (Hajdu Márk - Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu)