Vadhírek kategória cikkei

Veszett rókát találtak Magyarországon

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. A hatóság az érintett területen gócvakcinázással egészíti ki a 2022. október 1-8. között zajló őszi vakcinázási kampányt.

Tovább >>>

Éveken át illegálisan ejtett el szarvasokat, vaddisznókat, de végül elfogták az orvvadászt

A nyomozás során beszerzett adatok szerint egy 54 éves mohácsi férfi 72 éves szlovák állampolgárságú társával 2016 és 2020 közötti időszakban rendelkeztek vadászengedéllyel, azonban az adott erdészet vadászterületén folyamatosan ejtettek el jogosultságuk keretén felül vadakat, illetve olyan trófeás és egyéb vadakat is, amelyekre egyáltalán nem volt engedélyük. A két férfi tiltott vadászati eszközöket is használt, valamint a vadászati tilalmi idő hatálya alatt is ejtett el különböző vadfajokhoz tartozó állatokat – többek között gímszarvast, vaddisznót –, amelyek trófeáit általában kikészítették, húsukat feldolgozták, azokat eltulajdonították.

Az 54 éves férfi az elejtett vadak maradványainak elhantoltatását egy 56 éves mohácsi ismerőse segítségével intézte el, aki egy homorúdi telephelyen munkagéppel különböző méretű gödröket mélyített, majd az odahordott vadtetemeket elásta. A kirendelt igazságügyi környezetvédelmi szakértő szerint az 56 éves férfi cselekményével a hulladékgazdálkodási törvény előírásait megszegte, az elföldelt állati tetemek pedig a jogszabály szerint veszélyes hulladéknak minősülnek.

Az elkövetők által éveken keresztül végzett  orvvadászati tevékenység során az eljárásban feltárt, illegálisan elejtett összesen 211 vad közül 192 db elejtése bizonyíthatóan az erdészet vadászterületéhez köthető. Az elejtett állatok vadgazdálkodási értéke összesen csaknem 85 millió forint.

A két férfi megalapozottan gyanúsítható azzal is, hogy a szlovák férfi mohácsi tanyáján zár alá vett vadhúsokat az intézkedést követően onnan elvitték. A tanyán tartott kutatáskor a rendőrök olyan lőszereket is találtak, amelyek Magyarországon történő tárolására a tanya tulajdonosa engedéllyel nem rendelkezett.  

A rendőrség az ügy vizsgálatát befejezte, és az iratokat a napokban átadta az ügyészségnek. 

Tovább >>>

Digitalizálhatók a vadkárok? - tették fel a kérdést a székelyföldi agrárdigitalizációs tanácskozáson
Sajtóközlemény

Digitalizálhatók a vadkárok? - tették fel a kérdést a székelyföldi agrárdigitalizációs tanácskozáson

Hogyan képzelhető el a következő évtizedek mezőgazdasága a megemelkedett energiaárak tükrében? Miért nélkülözhetetlen a rendszeres és pontos adatgyűjtés a gazdálkodás során? Digitalizálhatók a vadkárok? Ehhez hasonló kérdéseket jártak körbe a csíkszeredai megyeházán megrendezett agrárszakmai tanácskozáson szeptember 24-én, melynek fókuszában a székelyföldi mezőgazdaság fejlesztési lehetőségei álltak.

Tovább >>>

Októberben kezdődik az őszi repülőgépes rókavakcinázás

A déli és keleti megyékben 2022. október 1-jén kezdődik az őszi repülőgépes rókavakcinázás. A kampány a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Ezek pontos időpontjáról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot - hívja fel a figyelmet a Nébih.

Tovább >>>

Vadriasztó prizmákat helyeztek ki Zala megyében

Vadriasztó prizmákat helyeztek ki az éjszakai vad-gépjármű ütközések megelőzése érdekében a 74-es főút palini elkerülő szakaszán a Zalaerdő Zrt. munkatársai. Tovább >>>

EEG-vel vizsgálták a farkasok alvását az ELTE etológusai

A világon először vizsgálták farkasok alvását nem-invazív EEG alkalmazásával az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói -  közölte az ELTE Természettudományi Kara kedden az MTI-vel. Tovább >>>

ASP - A hivatásos vadászok éjjellátó- és hőkamera céltávcsövet is használhatnak

A jövőben a vadászatra jogosultak alkalmazásában álló hivatásos vadászok is használhatnak speciális eszközöket az állománygyérítési célból elrendelt, diagnosztikai vaddisznó-kilövések során. Az új rendelkezés alapján a lehetőség Magyarország teljes területére, valamennyi kockázati kategóriára kiterjed.

Tovább >>>

Újból megszavazta a román parlament a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt

Az államfő felülvizsgálati kérelmének részben helyt adva újra megszavazta a román képviselőház a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt szerdán. Tovább >>>

A belterületen történő vaddisznókilövés során is be kell tartani az ASP mentesítési terv előírásait

Régóta és egyre nagyobb problémát jelent a vaddisznók megjelenése számos településünk belterületén, hiszen a nagytestű vadállatok félelmet keltenek a lakosságban és gyakran kárt okoznak a rendezett környezetben. A problémát az afrikai sertéspestis jelenléte is súlyosbítja, mivel a falvakba és a városok vidékies övezeteibe betévedő vadak akár a házisertésekre vagy a hobbiállatként tartott kistestű malacokra is könnyen átragaszthatják a vírust. Ennek megelőzése, megakadályozása érdekében Magyarország afrikai sertéspestis felszámolására vonatkozó mentesítési terve a belterületi vaddisznógyérítés során betartandó szabályokat is tartalmazza.

Tovább >>>

OMVV: minden, amit az éjjellátó eszközök használatáról tudni kell

Az OMVV – felismerve, hogy vélhetően az elmúlt évek jogszabályváltozásai miatt a vadgazdálkodók és a vadászok gyakorta fél- és tévinformációkkal rendelkeznek a témával kapcsolatban az Agrárminisztériummal egyeztetve az alábbi összefoglalót készítette az éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök használatát érintően:

Tovább >>>

Vadászok és vadásztársaságok hatékony működését szolgálja az új magyar csapdafigyelő rendszer

Civilizáltabb, modernebb, gyorsabb és hatékonyabb – így humánusabb – csapdázási rendszeren dolgozik egy magyar startup, a Feedbackpack. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a vadászok időt, energiát és pénzt spóroljanak az új jelzőrendszerrel. Tovább >>>

Pilisi Parkerdő: a Szent János Kórháznál történt vaddisznó-incidens ügyéről

A Szent János Kórháznál történt vaddisznó-incidenssel kapcsolatban a Budapest és környékének erdőit kezelő Pilisi Parkerdő a sajnálatos esetben nem érintett, ugyanakkor számára legfontosabb érték az élet és az élővilág védelme, ezért támogatja és a rendelkezésére álló eszközökkel segíti a történtek kivizsgálását. Az erdőgazdaság közleménye az eset kapcsán: Tovább >>>

Vadkamerák segítéségvel felvétel készült az acsai medvéről

A május 25-én Acsa és Püspökhatvan között észlelt barnamedve létezését immár Iklad közelében készült felvétel is bizonyítja. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság ismét felhívja térség lakosságának és a kirándulók figyelmét, hogy ne látogassák a környék erdőségeit. Az erdőgazdaság és a nemzeti park szakemberei továbbra is fokozott ellenőrzéseket tartanak, hogy nyomon követhessék az állatot. Tovább >>>

Medvét észleltek Acsa környékén – Vadkamerákat helyeznek ki

Május 25-én Acsa és Püspökhatvan között egy magányosan kóborló barna medvéről érkezett lakossági bejelentés az Acsai Közös Önkormányzati Hivatalhoz. Az Önkormányzat értesítette a Pilisi Parkerdőt a történtekről, a vizsgálat pedig igazolta, hogy valóban medve járt a térségben. A medve mozgásának nyomon követése érdekében a Pilisi Parkerdő Zrt. – egyeztetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával – vadkamerákat helyez ki. A területért felelős hivatásos vadászok és a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai naponta, rendszeresen ellenőrzik az érintett körzetet. Tovább >>>

MATE: a sakál elterjedésének okai

Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról? A válaszokat Dr. Heltai Miklóstól, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének vezetőjétől kaptuk meg, aki országos és nemzetközi vonatkozásban is elismert sakálszakértőként van számon tartva. Tovább >>>

<< < 6. / 60. oldal > >>