Melinda napja
A modern gyógynövénytermesztés sikerének záloga a természeti megújulást és az üzemi gazdaságosságot egyszerre biztosító termelési rendszerek működtetése, valamint a minőségi követelményeknek való teljeskörű megfelelés. Zubay Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatójának eredményei alapján kiderült, hogy a fenti feltételeket teljesítve mely gyógynövényeket lehet majd termeszteni az egyre népszerűbb agrárerdészeti rendszerekben. Tovább >>>
Száztíz, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül, az Akadémikusok Gyűlése megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait a május 3-ai ülésén.
Tovább >>>Második alkalommal tartotta meg a Soproni Egyetem az általa létrehozott Fenntartható Fagazdálkodási Kerekasztal beszélgetést. A szakmai fórum célkitűzése, hogy a teljes termékláncban gondolkodva, az erdőtől, mint alapanyagot termelő erőforrástól, a faipari termékek előállításán keresztül azok felhasználásáig összekapcsolja az erdő- és fagazdálkodás összes szereplőjét, vagyis mindazon kutatással, fenntartással és felhasználással foglalkozó állami és piaci szereplőt, akiknek a tevékenysége az erdőkre, mint természeti erőforrásra támaszkodik. Tovább >>>
Az adatokból következtetni lehet például az egyes fák és az erdők szén-dioxid-megkötő kapacitására - írja az sg.hu. Tovább >>>
Az erdőtervezések során fontos feladata a nemzeti park igazgatóságoknak a biotikai adatok gyűjtése. Az erdők esetében az egyik legfontosabb csoport a xilofág és szaproxilofág bogaraké, hiszen jelentős szerepet töltenek be az erdőkben, főleg a holt faanyag lebontásában. Mivel a holtfa mennyisége az intenzív használat folytán egyre csökken, ezért ezen fajok is egyre ritkábbak, és ezért viszonylag nagy számban találunk köztük védett vagy közösségi jelentőségű, ún. Natura 2000 jelölő fajokat - írja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. Tovább >>>
A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és A Segítő Szűz Máriáról Nevezett Egyházmegyei Erdészeti Hivatal Mi lesz az erdőkkel?! – Az erdők kihívásai a klímaváltozással szemben címmel tudományos konferenciát szervezett szombaton a püspöki palota dísztermében - írja az Erdon, erdélyi hírportál. Tovább >>>
Mennyire „természetközeli” az európai erdőgazdálkodás? címmel szervezett online nemzetközi konferenciát az EUSTAFOR (European State Forest Association) és a CEPF (Confederation of European Forest Owners). A konferencia előadói mintegy féltucat nemzetet, illetve szervezetet képviseltek, de Európából bárki csatlakozhatott az online eseményhez, amelyen az Európai Bizottság szakemberei is nagy számban részt vettek.Tovább >>>
Az éghajlatváltozás okozta folyamatok globális szintű számszerűsítéséhez elengedhetetlen, hogy megbízható becslést kapjunk arról, hogy az erdők mekkora mennyiségű légköri szenet képesek elnyelni. Sokan gondolják úgy, hogy az erdők az antropogén szén nagy részét visszaforgatják a légkörből. A valóságban azonban az erdős területek szénmegkötő képessége nem olyan egyszerű jelenség, mint amilyennek az papíron tűnhet.Tovább >>>
Segítheti a fenntartható erdőgazdálkodást az ASK-M Műszertervező, Gyártó és Szolgáltató Kft. fejlesztése, amely gyorsan, pontosan meghatározza az élő fák tömegét és térfogatát - közölte a cég az MTI-vel. Tovább >>>
A dendrokronológia az egyetlen olyan módszer, amely az élő fák szerkezetét alapul véve régmúlt idők faanyagának kormeghatározásában segít – akár a Sóstói-erdő fáinak segítségével! A művelet azon alapszik, hogy egy fa évgyűrűszerkezete az adott év időjárásbeli tényezőinek megfelelően növekszik. Mivel minden év időjárása más és más, így az egymás mellett húzódó évgyűrűk is kicsit különböznek. Persze ezeket az apró eltéréseket nem lehet mindig szabad szemmel észrevenni, de egy szakember laboratóriumi körülmények között gond nélkül tudja vizsgálni, hogy mi is történt a fával élete során. Ha az így szerzett adatait összeveti például egy szatmár-beregi harangláb faanyagával, akkor további hasznos információkat szerezhet. Ezáltal beazonosítható akár egy-egy muzeális értékű bútor, hangszer, épület pontos gyártási, keletkezési ideje. Tovább >>>
A budapesti fák, parkok és természetvédelmi területek után mostantól erdőket is tartalmaz a FŐKERT által fejlesztett, többszörösen díjnyertes BP Fatárapplikáció. Tovább >>>
A Pécsi Akadémiai Bizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága „A fauna szerepe az erdei ökoszisztémában” címmel rendezett konferenciát, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. A közel 10 éve működő munkabizottság célja a szakmai látókör szélesítésea kapcsolódó szakterületekkel folyatatott párbeszéddel, tudás- és tapasztalatmegosztással, amelyre az évente megrendezett konferenciák jó lehetőséget biztosítanak. Tovább >>>
A Planet Budapest rendezvényt népszerűsítő programok keretében került sor arra az eseménysorozatra Marokkóban, amelynek során Magyarországról, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének segítségével érkezett magyar tölgy-, atlaszcédrus- és fehér akác csemetéket telepítettek Magyarország Rabati Nagykövetségének szervezésében és anyagi támogatásával. A magyar erdészek közreműködésével Marokkóba „hazatérő” atlaszcédrus fontos szerepet játszik a klímaváltozással járó szárazságot tűrő flóra kialakításában, ugyanakkor az esemény új lendületet is adhat a két ország közötti tudományos együttműködés megerősítésében. Tovább >>>
A Magyar Tudomány ünnepe alkalmából a Pécsi Akadémiai Bizottság PAB Tudományos Díjat adományozott a Mecsekerdő munkatársának, Dr. Molnár Dénesnek. A szakember kutatásainak homlokterében az örökerdő-gazdálkodás és az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodási lehetőségei állnak. Tovább >>>
Több mint 150 éve Charles Darwin, a viktoriánus kor tudósóriása megfigyelései alapján leírta: ha különböző fajokat ültetünk el együtt, ez legtöbbször eredményesebb növekedést jelent, mint az egyes fajok külön-külön ültetése.Tovább >>>