2025. október 28. kedd,
Simon napja
Simon napja
Forrás: MTI/Mohai Balázs[/caption]
Sok növény leveleiben van egy másik pigment is, a karotin. Ez a vegyület a zöldeskék és a kék fényt nyeli el, ezért a karotinról visszavert fény sárgának látszik. Ha egy levélben karotin és klorofill is van, a levél élénkzöldnek látszik. A karotin kevésbé bomlékony vegyület, mint a klorofill, és még akkor is a levélben marad, ha a klorofill már eltűnt. Ilyenkor a levelet sárgának látjuk.
A levelekben előforduló pigmentek harmadik csoportja az antocianinok közé tartozik. Az antocianinok kék, kékeszöld és zöld fényt nyelnek el, ezért az antocianinokat tartalmazó levelek vörösnek.
Az ősszel rövidülő nappalok és a hűvös éjszakák miatt bekövetkező változások egyike, hogy az ág és a levél szára között parafaszerű membrán képződik. Ez a membrán gátolja, hogy a tápanyagok a levélbe jussanak. Ezért abbamarad a klorofill-termelés, és a levelek zöld színe elhalványul. Ha a levél karotint is tartalmaz, mint például a nyírfa levele, a színe sárgára vált. Azokban a falevelekben, amelyekben sok a cukor, antocianinok képződnek, ezek festik pirosra a leveleket.
Az elszíneződés evolúciós magyarázatai
A biológusok túlnyomó része szerint a levelek őszi elszíneződése pusztán az évszakváltásból és az ezt kísérő hőmérsékleti és megvilágításbeli változásokból eredő biokémiai folyamatok következménye, és nincs semmilyen adaptív jellege (vagyis nem a változó környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodás miatt következik be). Több kutató azonban nem elégszik meg ezzel az egyszerű (és meglehetősen kézenfekvő) magyarázattal, hanem úgy véli, hogy a levelek színváltásának adaptív evolúciós háttere is van.
[caption id="attachment_13319" align="aligncenter" width="599"]
Forrás: AFP/Marcel Kusch[/caption]
Napszűrő hatás. Egyesek szerint az őszi színek védenek a fény hatására bekövetkező oxidációtól. A közvetlenül fényszűrőként, közvetetten antioxidánsként viselkedő színanyagok ily módon lehetővé teszik a tápanyagok – különösen a nitrogén – hatékony visszaszívását a levelek lehullása előtt. Az elképzelés már a 19. században felbukkant, de a mai napig nem sikerült meggyőző bizonyítékot találni rá.
Levélmelegítés. Az antocianinok a fényt hővé alakítják, így melegítik a leveleket. Ezzel fokozzák a párologtatást és az anyagcserét, illetve ősszel megvédik a leveleket a hidegtől. Az elképzeléssel az a legnagyobb gond, hogy semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a melegítés fontos lenne a fák őszi levelei számára. Fontosabb lehet egyes örökzöld fajok számára, amelyek télen átmenetileg vörös színűre változnak.
Rovarok és fák közös evolúciója. A feltételezés szerint az őszi színek a rovaroknak (például a levéltetveknek) szánt jelzés, amelyek ősszel a fákra vándorolnak, és tavaszig a fákat használják gazdaként. A szín figyelmeztet a jobb kémiai védekezésre vagy a rosszabb tápanyagellátásra, esetleg másvalamire, ami hátrányos a rovarok számára. Emiatt a rovarok evolúciója úgy alakul, hogy előnyben részesítik a zöld színt.
[caption id="attachment_13318" align="aligncenter" width="599"]
Forrás: MTI/Komka Péter[/caption]
Talán ez az egyik legmegalapozottabb elmélet (a kidolgozásával Archetti is foglalkozott), bár ezzel kapcsolatban is több aggály merül fel. Bár kiderült, hogy a levéltetvek valóban képesek megkülönböztetni a piros és a zöld színt, sokan azzal érvelnek, hogy a rovarokat nem a színek vonzzák vagy taszítják, hanem a kémiai anyagok.
Álcázás. Az őszi színek kevésbé észlelhetővé teszik a leveleket az ősszel a fákra költöző rovarok számára. A piros szín nem függ össze a fa tulajdonságaival, csupán álcázásként szolgál. Az utóbbi időkben azonban egyre több bizonyíték lát napvilágot arról, hogy a rovarok érzékelik a vörös színt is, így álcázási szempontból semmi értelme a színváltozásnak.
Ehetetlenség. Ebben az esetben nem magának a színnek van szerepe, hanem az antocianinok kellemetlen, illetve mérgező hatásának. Az elképzelés szerint a növényevők támadásának, illetve a gombafertőzéseknek jobban kitett fajok több antocianint termelnek, ezért színesebbek ősszel. Semmi bizonyíték nincs azonban arra, hogy az antocianinok valóban csökkentenék a növényevők vagy a gombák okozta károkat.
A felsoroltakon kívül még számos elmélettel előálltak az idők folyamán, de azok tényleg csak találgatások. Úgy tűnik, hogy az őszi színek evolúciójának rejtélye még sokáig megoldatlan marad. Az is könnyen lehet, hogy végképp beigazolódik, az embereket gyönyörködtető őszi színkavalkád csak a biokémia véletlenszerű játéka.
(origo.hu)