Aurél napja
A FeHoVán kések, fegyverek, vadászruhák és egyéb portékák közül válogathatunk. Képviseltetik magukat az állami erdőgazdaságok, de megtalálhatók a vadászathoz köthető egyesületek és szervezetek is. A hagyományokhoz híven a kiállítás szívében található dioráma is megtelt preparátumokkal, trófeákkal, emléktárgyakkal. Kedvcsinálóként megmutatjuk, hogy milyen kiállításokkal készültek idén a szervezők.
A dioráma középpontjában egy látványos preparátumkiállítást tekinthetnek meg a látogatók Gémesi Tamás jóvoltából, ami az állatvilágot akció közben mutatja be. A verekedő őzbakok, vadkanok mellett két fekete medve összecsapását és egy ugrásra kész oroszlánt is megörökítettek.
Szunyoghy András grafikusművész munkáiból tekinthetnek meg a látogatók egy válogatást, méghozzá egy érdekes témakörben, a vadállatok anatómiáját bemutatva.
Szunyoghy a hatvanas években preparátorokat készített a Magyar Természettudományi Múzeumban, köztük kisemlősöket, madarakat, hüllőket és halakat. Egyetlen kitömött nagyemlőse egy őz volt, ami a mai napig látható a múzeum téli diorámájában. Grafikusként tanult, inspirálódott egy grúziai művésztelepen, de Irakban is betekintést nyerhetett a helyi művészetekbe.
Az 1970-ben megrendezett Vadászati Világkiállításon Szunyoghy készítette a Tanzán pavilon arculatát, és grafikai munkái között szerepel az ember, a madarak és a ló művészeti anatómiájának bemutatása. A FeHoVára érkezők 60 vadállat izomzatának eredeti rajzát láthatják Kossuth Levente preparátor anatómiai gipszöntvényeivel kiegészülve. Szunyoghy Andrással interjút is olvashatnak az Erdő-Mező honlapján.
A FeHoVa programkínálatából nem maradhat ki a trófeamustra. A rendezvényre érkezők megszokhatták, hogy rendellenes agancsokat is láthatnak. Nincs ez másképp idén sem, hiszen gímszarvasok, európai őzek és muflonok trófeái is helyet kaptak a falon. A Nadler Herbert trófeaszemlén a 2020–2022-es vadászidény legjobb magyar nagyvad trófeáit, többek között egy 2021-ben elejtett vaddisznó agyarat és egy 12,83 kg-ot nyomó gímszarvas agancsot állítottak ki.
Kovács Zoltán hivatásos vadász nemcsak Magyarországon hódolt szívesen szenvedélyének, hanem bejárta egész Európát, Ázsiát és Afrikát. Barátja győzte meg, hogy kipróbálja a lövészetet, és vadászni is egy ismerőse vitte el először. Ezek az élmények meghatározták a jövőjét, elkerülhetetlenül a vad szerelmese lett. Nagy hangsúlyt szentelt annak, hogy folyamatosan képezze magát. Végzettséget szerzett többek között vadgazdálkodásra, csapdázásra, vadtenyésztésre és vadhúsvizsgálatra.
A látogatók a vadász legkedvesebb trófeáit tekinthetik meg a kiállításon.
Sáska László és felesége minden alkalmat megragadott arra, hogy megörökítse élményeit. Majdnem hétezernyi fotót, diát, és három-négyezer méternyi filmfelvételt készítettek kalandjaik során, amiből színes válogatást tekinthetnek meg a FeHoVára érkezők.
Uracs István legkedvesebb technikája a fehér ceruzarajz fekete papíron, ami sokszor monumentális hatása miatt szokatlannak tűnik. A művész az észak-somogyi erdőket járva döntötte el, hogy a vadászatot választja hivatásának. A hazai vidékeken túl felfedezte az Alpok hegyeit és búvárként a tengerek élővilágát. Elmondása szerint szeretné, ha többen látnák a vadászat és a vadvédelem szoros kapcsolatát, fontosságát. Ezt a célt szolgálják a FeHoVán látható egyedi alkotásai is.
Az idei kiállítás újdonsága a Magyar Karikatúra Szövetség halászati és vadászati gúnyrajzai.
Ha szeretné élőben is megnézni az alkotásokat, látogasson el a FeHoVa kiállításra február 12. vasárnapig.