Öt év börtön is járhat a zsebszerződésért
Május 2-től kerül be a Büntető törvénykönyvbe (Btk.) a "Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése", mint önálló bűncselekmény - a Btk. kiegészítését a zsebszerződéseket tiltó, februárban hozott törvény tartalmazza.
A törvény - a Btk. módosítását leszámítva - már március közepén hatályba lépett. A lényege az, hogy a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések semmisek. A semmisséget a törvény hatálybalépését megelőzően - tehát március közepe előtt - létrejött szerződésekre is alkalmazni kell. Egy engedményt ad a törvény: a hatálybalépést követő 30 napon belül rendezhető a jogellenes szerződés, vagyis egy hónap alatt kellett jogszerűvé tenni azt.
A Btk.-hoz kiegészítésként hozzáfűzött, "Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése" című tényállás szerint, aki mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése, vagy arra vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása céljából - az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával - semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Aki pedig a jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával, az általa kötött semmis szerződés leplezésére létrehozott megállapodás alapján mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet használ - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg - három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző is, aki a tiltott szerződés megkötésében közreműködik.
Korlátlanul enyhíthető a büntetése annak, aki a bűncselekményt - mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna - a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.
(MTI)
