2024. december 19. csütörtök,
Viola napja
Viola napja
Nagyobb magtömeg, kisebb elterjedés – A növényi terjedésbiológia egyik vitatott kérdését tisztázták
- Hírszerkesztő: Erdő-Mező Online
- 2018.01.04.
-
Kategória:
A PHP Error was encountered
Severity: Notice
Message: Trying to get property 'slug' of non-object
Filename: hirek/hirfull.php
Line Number: 38
Backtrace:
File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/application/views/hirek/hirfull.php
Line: 38
Function: _error_handlerFile: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/application/controllers/Hirek.php
Line: 111
Function: viewFile: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/index.php
Line: 315
Function: require_onceKiemelt,A PHP Error was encountered
Severity: Notice
Message: Trying to get property 'nev' of non-object
Filename: hirek/hirfull.php
Line Number: 38
Backtrace:
File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/application/views/hirek/hirfull.php
Line: 38
Function: _error_handlerFile: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/application/controllers/Hirek.php
Line: 111
Function: viewFile: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/index.php
Line: 315
Function: require_once - Forrás: 51047
Feltételezések és magyarázatok
Kézenfekvőnek tűnő feltételezés, hogy a növényfajok elterjedési területe összefüggésben áll a terjedési képességeikkel; a könnyebben terjedő fajok nagyobb valószínűséggel hódíthatnak meg új élőhelyeket, mint a gyengébben terjedő fajok. A terjedőképesség számszerűsítése azonban nagyon körülményes, így egy közvetlen mérőszám helyett gyakran alkalmaznak különböző közelítő értékeket, például a magok méretét. A magok mérete feltételezhetően összefügg a terjedési képességgel, egyrészt mivel az apróbb magok jellemzően nagyobb számban termelődnek, másrészt mert a kisebb magok feltételezhetően könnyebben terjednek a szél és más terjesztő ágensek által is. [caption id="attachment_51050" align="aligncenter" width="600"]
Magvasodró (Crupina vulgaris) magokFotó: Sonkoly Judit[/caption] A magok mérete és az elterjedési terület között feltételezett csereviszony – azaz, hogy a nagyobb magvú fajoknak kisebb az elterjedési területük – kérdésével foglalkozó eddig publikált tanulmányok azonban gyakran egymásnak ellentmondó következtetésekre jutottak. Az általános összefüggés hiányának egyik magyarázata lehet, hogy habár a kisebb magok nagyobb valószínűséggel jutnak el új élőhelyekre, mint a nagyobb magok, kisebb valószínűséggel sikerül ott kicsírázniuk és megtelepedniük, ami az elterjedési terület növekedése ellen hat. Az élőhely környezeti körülményei szintén hatással lehetnek mind a magok méretére, mind az elterjedési területre. Ismert például, hogy az árnyékos élőhelyek növényei nagyobb magvúak, a nedves élőhelyeken pedig általában kisebbek a magok. Eddig azonban nem mutattak ki általános érvényű összefüggést a növényfajok magmérete, elterjedési területe, valamint az élőhelyi körülményeik között.
Magméret és elterjedés: az eddigi legátfogóbb vizsgálat
Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport célja az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport és a DE TTK Növénytani Tanszék munkatársaival közösen végzett munka során az volt, hogy megvizsgálják a hipotézist, miszerint a nagyobb magvú fajok szűkebb elterjedési területűek, illetve az élőhely környezeti tényezőinek magméretre és elterjedési területre gyakorolt hatásának vizsgálatával arra keresték a választ, hogy mely élőhelyek fajai lehetnek a leginkább veszélyeztetettek. [caption id="attachment_51049" align="aligncenter" width="600"]
Száraz meszes homoki gyep - KiskunságFotó: Sonkoly Judit[/caption] A hipotézis teszteléséhez a pannon flóra 1600 fajához gyűjtöttek adatokat, így ez a rendkívül nagy mintaelemszámmal dolgozó vizsgálat az eddigi legátfogóbb elemzés a magméret és az elterjedési terület összefüggésének vizsgálatára. A kutatócsoport eredményei megerősítették a hipotézist. Eszerint negatív összefüggés van a vizsgált növényfajok magmérete és elterjedési területe között, tehát általánosságban minél nagyobb magjai vannak egy fajnak, annál szűkebb az elterjedési területe. A korábbi eredményekkel összehangban a magméret negatívan korrelált a talaj nedvességtartalmával és az élőhely fényellátottságával is. Az eredmények alapján a szélesebb elterjedésű fajok a jó vízellátottságú, árnyékolt, tápanyaggazdag élőhelyekre jellemzőek, míg a száraz, napos, tápanyagszegény élőhelyek fajai jellemzően szűkebb elterjedésűek.
Sérülékeny száraz élőhelyek
Az eredmények megerősítik a korábbi feltételezést, miszerint a száraz, tápanyagszegény élőhelyek, mint például a száraz gyepek, valamint az ott élő fajok természetvédelmi szempontból értékesek és sérülékenyek, amit tovább fokoz az a tény, hogy a száraz élőhelyek fajainak magjai általában nagyobbak, így nehezebben terjednek, és feltételezhetően lassabban képesek elterjedési területüket a klímaváltozás vagy éppen az ember élőhely-átalakító tevékenysége miatt megváltozott környezeti körülményeknek megfelelően megváltoztatni. [caption id="attachment_51048" align="aligncenter" width="600"] Értékes mészkő sziklagyep tornai vértővel - Gömör-Tornai karsztFotó: Sonkoly Judit[/caption] A napjainkban zajló kihalási hullám, valamint az élőhelyek fragmentációja és degradációja miatt egyre fontosabb feladat az élőlények elterjedési területe és egyéb jellemzői közötti összefüggések vizsgálata. Habár a korábbiakhoz hasonlóan a kutatócsoport tanulmánya is a regionális flóra vizsgálatán alapul, a vizsgált fajok kiemelkedően magas száma és a fajok globális elterjedési területének használata miatt az eredmények hozzájárulhatnak a globális biogeográfiai folyamatok és mintázatok jobb megértéséhez, ami elengedhetetlen a természetvédelmi prioritások és célkitűzések meghatározásához. További információ: Sonkoly Judit MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport judit.sonkoly@gmail.com Török Péter MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport molinia@gmail.com (MTA)
Legfrissebb cikkeink
Erdészeti, vadászati állások
Erdészeti, vadászati programok
Erdészeti, vadászati videók
