Magánerdőben állami résztulajdon - Lehetetlen a társult erdőgazdálkodás megvalósítása?

Mi is az a társult erdőgazdálkodás? A társult erdőgazdálkodás törvényi kötelezettség közös tulajdonú erdőkre, amely szerint a teljes erdőt egy személy használatba kell adni. A közös tulajdon sajátossága, hogy minden tulajdonosnak minden fában, fűben és rögben a tulajdoni hányada szerinti arányos része van. Ez még akkor sem egyszerű, ha csak magánszemélyek a tulajdonosok, de a helyzet még kétségbe ejtőbb, ha a Magyar Állam is tulajdonostárs. Az állami tulajdonrész sokszor elenyésző (1-2%-os), örökléssel vagy életjáradékra történő felajánlás útján kerül/kerülhet az Állam tulajdonába.
Magánerdőben állami résztulajdon - Lehetetlen a társult erdőgazdálkodás megvalósítása?
Az ilyen vegyes tulajdonú erdőknél az állami tulajdoni rész használatba adására vonatkozó előírások és a joggyakorlat gátat szabnak a többségében magántulajdonú erdőknél a földhasználat/erdőgazdálkodó bejegyzésének. Az egyes törvények nem állnak összhangban egymással, és sajnos, eddig sem a jogalkotók, sem a jogalkalmazók részéről nem tapasztaltunk hajlandóságot a helyzet ügyfélbarát megoldására a mindennapokban. A PROBLÉMA alapvetően abban áll, hogy az állami tulajdonú termőföldek hasznosítására vonatkozó jelenlegi jogi szabályozás nem veszi figyelembe a közös tulajdonú erdők használatára előírt társult erdőgazdálkodási kötelezettséget. Egyik alkalmazandó jogszabály sem tartalmaz egyértelmű előírásokat a közös tulajdonban lévő, de nem tisztán magántulajdonú erdők esetére. Az eljáró hatóságok igyekeznek a lehető legszűkebben értelmezni az előírásokat. Ez a gyakorlatban az alábbiakban nyilvánul meg: TULAJDONOSOK EGYMÁS KÖZÖTT: • A közös tulajdonban lévő erdőre nem lehet használati megosztást megállapítani és bejegyeztetni, a teljes erdőterületet egy személy használatába kell adni. Köthetnek –sőt, kötelesek kötni - viszont olyan megállapodást a tulajdonosok, hogy az egyik tulajdonostárs a tulajdoni hányadától eltérő mértékben használja az egész területet, amely a használati megosztás egyik – nem a klasszikus értelemben vett - formája. Erre egyébként a társult erdőgazdálkodás törvényi előírása kötelezi a tulajdonközösséget, ők boldogan jelölnék ki, és használnák a tulajdoni hányaduknak megfelelő részt. • Az állami tulajdonrész felett a tulajdonosi joggyakorló szervezet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), mely kizárólag a klasszikus használati megosztást hajlandó aláírni. Ennek során földnyilvántartási térképen kijelölésre kerülne az egyes tulajdonosok – így a Magyar Állam – tulajdoni hányadának pontos helye és területe. Ez azonban CSAK A NEM erdő művelési ágú mezőgazdasági földekre jöhet létre. Az NFA az eddig hozzájuk eljuttatott, közös tulajdonú erdőre vonatkozó - tulajdonosi használati megállapodás elnevezésű - földhasználati szerződésekre rendszerint azt a választ küldte vissza, hogy sajnálják, de ezt nem áll módjukban aláírni, mivel ez nem használati megosztás. Nem arról van tehát szó, hogy az NFA nem fogadja el a használati ajánlattételben írt feltételeket. Törvényi hivatkozással azonban eddig nem tudták nemleges válaszukat alátámasztani. Így az erdőgazdálkodó bejegyzési kérelme – egyhangú döntés hiányában - elutasításra kerül. donau_auen_nemzeti_park_128Amennyiben esetleg az NFA nem nyilatkozik a törvényi – 30 napos – határidőn belül, a tulajdonosi döntés akkor sem állja ki a bejegyzés próbáját, mert az erdészeti hatóság az állami tulajdonosi joggyakorlóval szemben a „hallgatás beleegyezés” gyakorlatát nem alkalmazza. Minden más tulajdonostárssal szemben ebben az esetben– az Fétv vonatkozó §-ai alapján - megadottnak tekintik a hozzájárulást az előzetesen kialakított használati rendhez. A Magyar Állam vajon miért más? Az NFA nyilatkozata nélkül tehát az erdőgazdálkodó bejegyzési kérelme elutasításra kerül. Amennyiben a tulajdonközösség úgy dönt, hogy erdőgazdálkodót maguk közül választanak, és erre – minden vonatkozó törvényi előírásnak megfelelő – földhasználati szerződést kötnek - erdőgazdálkodó mégsem kerül bejegyzésre. A tulajdonosi joggyakorló erdőre szóló tulajdonosi használati megállapodást az NFA törvény 18§ (1b) bekezdése alapján elfogadhatná, amennyiben minden más feltételt elfogadhatónak talál. Mi a helyzet, ha nem tulajdonos lenne az erdőgazdálkodó a vegyes tulajdonú erdőn? ERDŐGAZDÁLKODÁSI HASZONBÉRLET: Haszonbérleti szerződést az NFA tv előírásai alapján – egyes jogértelmezések szerint - az állami tulajdoni hányad vonatkozásában kizárólag nyilvános pályáztatás útján lehetne kötni. Ennek megvalósítása mind jogelméleti, mind joggyakorlati problémákat vet fel:
Hogyan lehet CSAK az állami tulajdonrészt nyilvánosan pályáztatni és haszonbérbe adni, ha az Erdőtörvény társult erdőgazdálkodást ír elő, és a közös tulajdonú erdőterület egy személy részére történő használatba adásáról rendelkezik? Mivel erdőre nem lehet használati megosztást kialakíthogyan oldják meg a társult erdőgazdálkodást a földrészleten található, magántulajdonban is lévő teljes erdőterületreani, akkor a vegyes tulajdonban az állami rész kijelölésére és elkülönített használatára hogyan lenne lehetőség? • Ha mégis megoldanák az első problémát, hogyan kezelnék az önálló gazdálkodásra alkalmatlan, sokszor pár négyzetméteres állami tulajdonrész területi problémáját? Gondolunk itt arra az esetre, amikor pl. egy 45 ha-os erdőben az állami tulajdonrész 300 négyzetmétert fed le. • Amennyiben a fenti problémákat megoldanák, és a nyilvános pályázat az állami tulajdoni hányad haszonbérlésére kiírásra kerül, hogyan oldják meg a társult erdőgazdálkodást a földrészleten található, magántulajdonban is lévő teljes erdőterületre? Ha más nyerné, mint az a személy, aki az erdő magántulajdonban lévő részére a többségben lévő magántulajdonosok által elfogadott haszonbérleti ajánlatot tette, akkor ki lenne az erdőgazdálkodó a teljes erdőn?
Földhivatal nyilvános haszonbérleti pályázat hiányában nem hagyja jóvá a hatósági eljárásában a haszonbérleti szerződést, illetve egyes erdészeti hatóságok is elutasítják az erdőgazdálkodó bejegyzését. És teszik ezt a teljes, magántulajdonban lévő erdőterület vonatkozásában is! natura2000_erdo Ilyen és ehhez hasonló kérdések tisztázását kellene megoldani a helyes és ügyfélbarát gyakorlat kialakításával párhuzamosan. Fentiek figyelembe vétele mellett kijelenthetjük tehát, hogy jelenleg társult erdőgazdálkodást magán- és állami közös tulajdonban álló erdőterületeken semmilyen formában nem tudnak a jogosultak és kötelezettek megvalósítani. Ennek megoldása sürgető, haladéktalan problémakezelést igényelne, mert a Magyar Állam a közös tulajdonú erdőkre bejegyzett - sokszor egy földrészleten belül a százat is meghaladó - magánszemélyek erdővagyonában mérhető, és számokkal kimutatható kárt okoz. Egyrészről jogszabály-alkotási mulasztással, másrészről közigazgatási aktussal, harmadrészt tulajdonosi joggyakorló szerve útján, tulajdonostársként. A jelenlegi kilátástalan helyzetet talán oldhatja egy kicsit a Kúria által hozott, Kfv.III.38.145/2015. számú erdőgazdálkodási tárgyú elvi ügyben hozott döntése, melyben kimondták: Az NFA tv. erdőterület haszonbérbe adására vonatkozó rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az erdőrészletben az állam rendelkezik tulajdoni hányaddal és az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet nyilvános pályázatot ír ki a haszonbérbeadásra.
A jogesetben a perben nem álló magánszemély többségi tulajdonosa az osztatlan közös tulajdonban álló erdő művelési ágú ingatlannak, melyben a Magyar Állam 2%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az ingatlanra a magánszemély és a felperes (a leendő erdőgazdálkodó) erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést kötött, melynek keretében a többségi tulajdonos az ingatlant a felperes használatába adta. A felperes (leendő erdőgazdálkodó) az elsőfokú erdészeti hatóság felé kérelmet terjesztett elő az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való felvétele iránt, melyet a hatóság határozatával elutasított. Álláspontjuk szerint a kérelem alapját képező szerződés semmis, mert az erdőterület – az állami tulajdonrészre figyelemmel – csak az NFA által kiírt nyilvános pályázaton adható haszonbérbe. Az ügyben eljáró elsőfokú bíróság a döntést hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárásra kötelezte azzal, hogy téves az alperesi jogértelmezés, mely szerint a közös tulajdonú erdőben fennálló tulajdoni hányad miatt az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés jogszabályba ütközik. Ugyanis ez csak akkor lenne helytálló, ha az NFA tenne ajánlatot és szeretné a tulajdoni hányadát haszonbérbeadás útján hasznosítani. Az alperes (erdészeti hatóság) kérelme alapján indult felülvizsgálati eljárásában a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Kifejtette, az elsőfokú bíróság a jogvita érdemében helyesen foglalt állást, az NFA tv. alkalmazásának feltétele az is, hogy az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet nyilvános pályázatot írjon ki a haszonbérbeadásra, mely jelen esetben nem történt meg. Így pályázat kiírásának hiányában az általános szabályok irányadóak a haszonbérbeadásra, akkor is, ha az állam résztulajdonos. (A bíródási döntés a Magánerdőkért Egyesület weboldalán – www.merdo.hu – teljes terjedelmében elolvasható.)
Korábban kifejtettek alapján azonban a jogszabályoknak megfelelő nyilvános pályázatot közös és vegyes tulajdonú erdő haszonbérbe adására lehetetlen kiírni. Egy közeljövőben tervezett Erdőtörvény módosítás szövegezése tartalmaz némi könnyítést, amennyiben a módosítást elfogadják. A tervezett módosítás azokat az erdő művelési ágú földrészleteket érinti, ahol a Magyar Állam nem rendelkezik többségi tulajdonnal. Ezekben az esetekben a módosítás szerint haszonbérletre nem kellene nyilvános pályázatot kiírni, hanem az általános szabályok szerint lehetne az erdő állami tulajdoni részét is haszonbérbe adni. erdeszeti_jog Az állami résztulajdon haszonbérbe adására vonatkozó szabályok „megreformálása” azonban félmegoldás. A tulajdonosi használati megállapodás további mellőzésével gyakorlatilag olyan kényszerhelyzetbe kerülnek a tulajdonosok, hogy mindenképpen harmadik személynek kell használatba adni az erdejüket. Amennyiben az NFA joggyakorlatában nem következik be változás, és továbbra sem hajlandóak az egyik tulajdonostársat a teljes erdőterületre földhasználóként megjelölő tulajdonosi használati megállapodást elfogadni, továbbra sem tud majd a tulajdonközösség maguk közül erdőgazdálkodót választani.
Zárásképpen idézném az NFA törvény 18§ (4) bekezdését, mely szerint: „Addig, amíg az NFA a Nemzeti Földalapba került földrészletet az e törvényben meghatározott módon nem tudja hasznosítani, köteles – a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint – a föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, valamint a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni.”
A társult erdőgazdálkodás esetén a vegyes tulajdonú erdőknél nemhogy a gondoskodás maradt el eddig, hanem az Állam több oldalról is akadályokat gördít a földhasznosítás megvalósítása elé, ezzel kárt okozva magánszemély tulajdonostársuk magánvagyonában, korlátozva a tulajdonuk hasznosításához való jogukat is, akadályozva erdőfelújítási kötelezettségek teljesítését, kockáztatva a kiszabható bírságot is. Amennyiben a felvázolt problémára akár jogalkotói, akár jogalkalmazói oldalon megoldást nyújtanának, több száz hektár - eddig rendezetlen gazdálkodási viszonyú - erdőben indulhatna be az erdőgazdálkodás. Vonatkozó jogszabályi előírások: Az erdőről, erdő védelméről és erdőgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII törvény 8§ (1),(9), 17§(6) és (7) 2010. évi LXXXVII törvény a Nemzeti Földalapról 18§ (1) b) Nyíregyháza, 2016. december 5. dr.Balogh Natália erdészeti jogi szaktanácsadó Kapcsolódó cikkek: Erdészeti jog – Olvasói kérdés az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétellel kapcsolatban Három ponton módosult az erdőtörvény, megoldódott az ipari célú faültetvények helyzete (Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu) erdomezolike