Magánerdőben állami résztulajdon - Lehetetlen a társult erdőgazdálkodás megvalósítása?

• Hírszerkesztő: Erdő-Mező Online
• 2016.12.08.
• Kategória:

  A PHP Error was encountered

  Severity: Notice

  Message: Trying to get property 'slug' of non-object

  Filename: hirek/hirfull.php

  Line Number: 38

  Backtrace:

  File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/application/views/hirek/hirfull.php
  Line: 38
  Function: _error_handler

  File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/application/controllers/Hirek.php
  Line: 111
  Function: view

  File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/index.php
  Line: 315
  Function: require_once

  A PHP Error was encountered

  Severity: Notice

  Message: Trying to get property 'nev' of non-object

  Filename: hirek/hirfull.php

  Line Number: 38

  Backtrace:

  File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/application/views/hirek/hirfull.php
  Line: 38
  Function: _error_handler

  File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/application/controllers/Hirek.php
  Line: 111
  Function: view

  File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/index.php
  Line: 315
  Function: require_once

  Kiemelt,
• Forrás: 42542

Mi is az a társult erdőgazdálkodás? A társult erdőgazdálkodás törvényi kötelezettség közös tulajdonú erdőkre, amely szerint a teljes erdőt egy személy használatba kell adni. A közös tulajdon sajátossága, hogy minden tulajdonosnak minden fában, fűben és rögben a tulajdoni hányada szerinti arányos része van. Ez még akkor sem egyszerű, ha csak magánszemélyek a tulajdonosok, de a helyzet még kétségbe ejtőbb, ha a Magyar Állam is tulajdonostárs. Az állami tulajdonrész sokszor elenyésző (1-2%-os), örökléssel vagy életjáradékra történő felajánlás útján kerül/kerülhet az Állam tulajdonába. Az ilyen vegyes tulajdonú erdőknél az állami tulajdoni rész használatba adására vonatkozó előírások és a joggyakorlat gátat szabnak a többségében magántulajdonú erdőknél a földhasználat/erdőgazdálkodó bejegyzésének. Az egyes törvények nem állnak összhangban egymással, és sajnos, eddig sem a jogalkotók, sem a jogalkalmazók részéről nem tapasztaltunk hajlandóságot a helyzet ügyfélbarát megoldására a mindennapokban. A PROBLÉMA alapvetően abban áll, hogy az állami tulajdonú termőföldek hasznosítására vonatkozó jelenlegi jogi szabályozás nem veszi figyelembe a közös tulajdonú erdők használatára előírt társult erdőgazdálkodási kötelezettséget. Egyik alkalmazandó jogszabály sem tartalmaz egyértelmű előírásokat a közös tulajdonban lévő, de nem tisztán magántulajdonú erdők esetére. Az eljáró hatóságok igyekeznek a lehető legszűkebben értelmezni az előírásokat. Ez a gyakorlatban az alábbiakban nyilvánul meg: TULAJDONOSOK EGYMÁS KÖZÖTT: • A közös tulajdonban lévő erdőre nem lehet használati megosztást megállapítani és bejegyeztetni, a teljes erdőterületet egy személy használatába kell adni. Köthetnek –sőt, kötelesek kötni - viszont olyan megállapodást a tulajdonosok, hogy az egyik tulajdonostárs a tulajdoni hányadától eltérő mértékben használja az egész területet, amely a használati megosztás egyik – nem a klasszikus értelemben vett - formája. Erre egyébként a társult erdőgazdálkodás törvényi előírása kötelezi a tulajdonközösséget, ők boldogan jelölnék ki, és használnák a tulajdoni hányaduknak megfelelő részt. • Az állami tulajdonrész felett a tulajdonosi joggyakorló szervezet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), mely kizárólag a klasszikus használati megosztást hajlandó aláírni. Ennek során földnyilvántartási térképen kijelölésre kerülne az egyes tulajdonosok – így a Magyar Állam – tulajdoni hányadának pontos helye és területe. Ez azonban CSAK A NEM erdő művelési ágú mezőgazdasági földekre jöhet létre. Az NFA az eddig hozzájuk eljuttatott, közös tulajdonú erdőre vonatkozó - tulajdonosi használati megállapodás elnevezésű - földhasználati szerződésekre rendszerint azt a választ küldte vissza, hogy sajnálják, de ezt nem áll módjukban aláírni, mivel ez nem használati megosztás. Nem arról van tehát szó, hogy az NFA nem fogadja el a használati ajánlattételben írt feltételeket. Törvényi hivatkozással azonban eddig nem tudták nemleges válaszukat alátámasztani. Így az erdőgazdálkodó bejegyzési kérelme – egyhangú döntés hiányában - elutasításra kerül. • Amennyiben esetleg az NFA nem nyilatkozik a törvényi – 30 napos – határidőn belül, a tulajdonosi döntés akkor sem állja ki a bejegyzés próbáját, mert az erdészeti hatóság az állami tulajdonosi joggyakorlóval szemben a „hallgatás beleegyezés” gyakorlatát nem alkalmazza. Minden más tulajdonostárssal szemben ebben az esetben– az Fétv vonatkozó §-ai alapján - megadottnak tekintik a hozzájárulást az előzetesen kialakított használati rendhez. A Magyar Állam vajon miért más? Az NFA nyilatkozata nélkül tehát az erdőgazdálkodó bejegyzési kérelme elutasításra kerül. Amennyiben a tulajdonközösség úgy dönt, hogy erdőgazdálkodót maguk közül választanak, és erre – minden vonatkozó törvényi előírásnak megfelelő – földhasználati szerződést kötnek - erdőgazdálkodó mégsem kerül bejegyzésre. A tulajdonosi joggyakorló erdőre szóló tulajdonosi használati megállapodást az NFA törvény 18§ (1b) bekezdése alapján elfogadhatná, amennyiben minden más feltételt elfogadhatónak talál. Mi a helyzet, ha nem tulajdonos lenne az erdőgazdálkodó a vegyes tulajdonú erdőn? ERDŐGAZDÁLKODÁSI HASZONBÉRLET: Haszonbérleti szerződést az NFA tv előírásai alapján – egyes jogértelmezések szerint - az állami tulajdoni hányad vonatkozásában kizárólag nyilvános pályáztatás útján lehetne kötni. Ennek megvalósítása mind jogelméleti, mind joggyakorlati problémákat vet fel:

• Hogyan lehet CSAK az állami tulajdonrészt nyilvánosan pályáztatni és haszonbérbe adni, ha az Erdőtörvény társult erdőgazdálkodást ír elő, és a közös tulajdonú erdőterület egy személy részére történő használatba adásáról rendelkezik? Mivel erdőre nem lehet használati megosztást kialakíthogyan oldják meg a társult erdőgazdálkodást a földrészleten található, magántulajdonban is lévő teljes erdőterületre?  ani, akkor a vegyes tulajdonban az állami rész kijelölésére és elkülönített használatára hogyan lenne lehetőség? • Ha mégis megoldanák az első problémát, hogyan kezelnék az önálló gazdálkodásra alkalmatlan, sokszor pár négyzetméteres állami tulajdonrész területi problémáját? Gondolunk itt arra az esetre, amikor pl. egy 45 ha-os erdőben az állami tulajdonrész 300 négyzetmétert fed le. • Amennyiben a fenti problémákat megoldanák, és a nyilvános pályázat az állami tulajdoni hányad haszonbérlésére kiírásra kerül, hogyan oldják meg a társult erdőgazdálkodást a földrészleten található, magántulajdonban is lévő teljes erdőterületre? Ha más nyerné, mint az a személy, aki az erdő magántulajdonban lévő részére a többségben lévő magántulajdonosok által elfogadott haszonbérleti ajánlatot tette, akkor ki lenne az erdőgazdálkodó a teljes erdőn?

Földhivatal nyilvános haszonbérleti pályázat hiányában nem hagyja jóvá a hatósági eljárásában a haszonbérleti szerződést, illetve egyes erdészeti hatóságok is elutasítják az erdőgazdálkodó bejegyzését. És teszik ezt a teljes, magántulajdonban lévő erdőterület vonatkozásában is! Ilyen és ehhez hasonló kérdések tisztázását kellene megoldani a helyes és ügyfélbarát gyakorlat kialakításával párhuzamosan. Fentiek figyelembe vétele mellett kijelenthetjük tehát, hogy jelenleg társult erdőgazdálkodást magán- és állami közös tulajdonban álló erdőterületeken semmilyen formában nem tudnak a jogosultak és kötelezettek megvalósítani. Ennek megoldása sürgető, haladéktalan problémakezelést igényelne, mert a Magyar Állam a közös tulajdonú erdőkre bejegyzett - sokszor egy földrészleten belül a százat is meghaladó - magánszemélyek erdővagyonában mérhető, és számokkal kimutatható kárt okoz. Egyrészről jogszabály-alkotási mulasztással, másrészről közigazgatási aktussal, harmadrészt tulajdonosi joggyakorló szerve útján, tulajdonostársként. A jelenlegi kilátástalan helyzetet talán oldhatja egy kicsit a Kúria által hozott, Kfv.III.38.145/2015. számú erdőgazdálkodási tárgyú elvi ügyben hozott döntése, melyben kimondták: Az NFA tv. erdőterület haszonbérbe adására vonatkozó rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az erdőrészletben az állam rendelkezik tulajdoni hányaddal és az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet nyilvános pályázatot ír ki a haszonbérbeadásra.

A jogesetben a perben nem álló magánszemély többségi tulajdonosa az osztatlan közös tulajdonban álló erdő művelési ágú ingatlannak, melyben a Magyar Állam 2%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az ingatlanra a magánszemély és a felperes (a leendő erdőgazdálkodó) erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést kötött, melynek keretében a többségi tulajdonos az ingatlant a felperes használatába adta. A felperes (leendő erdőgazdálkodó) az elsőfokú erdészeti hatóság felé kérelmet terjesztett elő az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való felvétele iránt, melyet a hatóság határozatával elutasított. Álláspontjuk szerint a kérelem alapját képező szerződés semmis, mert az erdőterület – az állami tulajdonrészre figyelemmel – csak az NFA által kiírt nyilvános pályázaton adható haszonbérbe. Az ügyben eljáró elsőfokú bíróság a döntést hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárásra kötelezte azzal, hogy téves az alperesi jogértelmezés, mely szerint a közös tulajdonú erdőben fennálló tulajdoni hányad miatt az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés jogszabályba ütközik. Ugyanis ez csak akkor lenne helytálló, ha az NFA tenne ajánlatot és szeretné a tulajdoni hányadát haszonbérbeadás útján hasznosítani. Az alperes (erdészeti hatóság) kérelme alapján indult felülvizsgálati eljárásában a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Kifejtette, az elsőfokú bíróság a jogvita érdemében helyesen foglalt állást, az NFA tv. alkalmazásának feltétele az is, hogy az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet nyilvános pályázatot írjon ki a haszonbérbeadásra, mely jelen esetben nem történt meg. Így pályázat kiírásának hiányában az általános szabályok irányadóak a haszonbérbeadásra, akkor is, ha az állam résztulajdonos. (A bíródási döntés a Magánerdőkért Egyesület weboldalán – www.merdo.hu – teljes terjedelmében elolvasható.)

Korábban kifejtettek alapján azonban a jogszabályoknak megfelelő nyilvános pályázatot közös és vegyes tulajdonú erdő haszonbérbe adására lehetetlen kiírni. Egy közeljövőben tervezett Erdőtörvény módosítás szövegezése tartalmaz némi könnyítést, amennyiben a módosítást elfogadják. A tervezett módosítás azokat az erdő művelési ágú földrészleteket érinti, ahol a Magyar Állam nem rendelkezik többségi tulajdonnal. Ezekben az esetekben a módosítás szerint haszonbérletre nem kellene nyilvános pályázatot kiírni, hanem az általános szabályok szerint lehetne az erdő állami tulajdoni részét is haszonbérbe adni. Az állami résztulajdon haszonbérbe adására vonatkozó szabályok „megreformálása” azonban félmegoldás. A tulajdonosi használati megállapodás további mellőzésével gyakorlatilag olyan kényszerhelyzetbe kerülnek a tulajdonosok, hogy mindenképpen harmadik személynek kell használatba adni az erdejüket. Amennyiben az NFA joggyakorlatában nem következik be változás, és továbbra sem hajlandóak az egyik tulajdonostársat a teljes erdőterületre földhasználóként megjelölő tulajdonosi használati megállapodást elfogadni, továbbra sem tud majd a tulajdonközösség maguk közül erdőgazdálkodót választani.

Zárásképpen idézném az NFA törvény 18§ (4) bekezdését, mely szerint: „Addig, amíg az NFA a Nemzeti Földalapba került földrészletet az e törvényben meghatározott módon nem tudja hasznosítani, köteles – a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint – a föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, valamint a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni.”

A társult erdőgazdálkodás esetén a vegyes tulajdonú erdőknél nemhogy a gondoskodás maradt el eddig, hanem az Állam több oldalról is akadályokat gördít a földhasznosítás megvalósítása elé, ezzel kárt okozva magánszemély tulajdonostársuk magánvagyonában, korlátozva a tulajdonuk hasznosításához való jogukat is, akadályozva erdőfelújítási kötelezettségek teljesítését, kockáztatva a kiszabható bírságot is. Amennyiben a felvázolt problémára akár jogalkotói, akár jogalkalmazói oldalon megoldást nyújtanának, több száz hektár - eddig rendezetlen gazdálkodási viszonyú - erdőben indulhatna be az erdőgazdálkodás. Vonatkozó jogszabályi előírások: Az erdőről, erdő védelméről és erdőgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII törvény 8§ (1),(9), 17§(6) és (7) 2010. évi LXXXVII törvény a Nemzeti Földalapról 18§ (1) b) Nyíregyháza, 2016. december 5. dr.Balogh Natália erdészeti jogi szaktanácsadó Kapcsolódó cikkek: Erdészeti jog – Olvasói kérdés az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétellel kapcsolatban Három ponton módosult az erdőtörvény, megoldódott az ipari célú faültetvények helyzete (Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu)

• Cimkék: bioenergia, ipari növény, Országos Erdőállomány Adattár, Tiszaalpár, fotoszintézis, Padkűi kilátó