„Kutya a vadász eb nélkül” – IV. Fácán Szakmai Nap, nem csak a fácánról (II. rész)

Mint arról szakmai tudósításunk első részében is írtunk, nagy érdeklődés közepette március 9-én tartotta meg negyedik fácánnevelési szakmai napját és konferenciáját a Perjési és Társa Kft. együttműködve az Állatorvostudományi Egyetemmel, a Tolnagro Állatgyógyászati Kft.-vel, az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun megyei Területi szervezetével valamint a Cargill Takarmány Zrt.-vel.

h i r d e t é s

Kapcsolódó cikkünk: A fácánok fogadása és félvad nevelése – IV. Fácán Szakmai Nap, nem csak a fácánról (I. rész)

A vadászkutya szerepe az apróvad vadászatokon

Ahogy Perjési Nándor fogalmazott: „A német vizslák magyar hangja, Tauber István” hivatásos vadász, vadászkutya-mestervezető következett a sorban. vadaszkutya_3

Az apróvad vadászatára leginkább használt kutyafajták már az ókor idején megjelentek. A társadalmi tagozódás miatt felmerült az igény nemcsak az emberek, de a kutyák szakosodására is. A következő nagy ugrást pedig a tűzfegyverek fejlődése hozta el. A napóleoni háborúk után kezdte meg terjedését széles körben a solymászat mellett a vadászkutyák segítségével történő fegyveres apróvad vadászat. Érdekesség, hogy minden vizsla őse a spanyol vizsla, kivételt ez alól egyedül a magyar vizsla képez. Ez a fajta ugyanis a pusztai népek által behozott vadászkutyák és a pointerek közös tenyésztésbe vonásával született meg.

„Kutya a vadász, eb nélkül” Nyúl András fővadász

Aki volt már apróvad vadászaton, annak nem kell ecsetelni, hogy kutya nélkül mondhatni csak egészségügyi sétát tennénk a határban. A jó genetikájú, jól kiképzett és bevadászott kutyák a társas vadászatok főszereplői. Nem véletlenül szokás vadásztársnak is nevezni őket. [caption id="attachment_52327" align="aligncenter" width="600"] Tauber István hivatásos vadász, vadászkutya-mestervezető - Fotó: Perjési Nándor

Tauber István hivatásos vadász, vadászkutya-mestervezető - Fotó: Perjési Nándor[/caption] Ezért kiemelkedően fontos, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk jövőbeli barátunk, családtagunk kiválasztására és nevelésére. A sok költséget és a rengeteg befektetett időt azonban a későbbiekben meg fogja hálálni kutyánk, hiszen 10-15 évig lesz a család kedvence és társunk a vadászatokon. Hogyan és honnan szerezzük be tehát vadászkutyá(i)nkat?

El kell dönteni, hogy mire szeretnénk a kutyát használni: Hiszen egy labrador, egy pointer vagy egy retriever más és más „világ”.

A hazai szokásokhoz és körülményekhez általában a kontinentális vizslák a legalkalmasabbak.

Beszerzés előtti teendők: Ön és környezetvizsgálat: Alkalmasak vagyunk-e erre az életmódra.
Vadászkutya tenyészet felkeresése: Célszerű mások által is ismert, törzskönyvezett és munkakutyákkal foglalkozó tenyészetet felkeresnünk. Általában egy ilyen profi tenyésztőnek egész élete munkája van benne egy-egy kutyában, így szokás szerződésben is garanciát vállalnia a keze alól kikerülő kutyára.
Milyen korú és képzettségű kutyát szeretnénk: - növendék vagy felnőtt kutya - kiképzett, előképzett, vagy képzetlen kutya - mindegyik megoldásnak megvan a maga előnye és hátránya is
Elhelyezés: - célszerű az udvaron kialakítani egy kennelt - valamint egy utazóláda is ajánlott, hiszen ha a lakásba vagy az autóba kívánjuk a kutyát elhelyezni, ehhez nagy könnyebbséget fog adni neki egy ismerős „zug”
Szocializálódás a vadászterületen: - Miután a kutya elsajátította az alapvető engedelmességi elemeket, lehetőség szerint minél többször vigyük ki a vadászatok későbbi helyszínére. - Így a szagokhoz, a hangokhoz, összességében a vadászterület által biztosított gazdag ingerkörnyezethez és a vadászat „miliőjéhez” szoktatjuk hozzá kutyánkat. - Itt kerül elő az utazáshoz, a gépjárművekhez, sok emberhez, kutyához, és a fegyverropogáshoz történő fokozatos szoktatás is. - Fontos kiemelni a babeiózis elleni megelőző védekezést, mely nyakörv, csepp vagy orális immunizáció formájában történhet
Szaktudás: - a témában rengeteg külföldi és magyar szakkönyv is született már - lehetőség szerint azonban célszerűen olyantól tanulni, aki maga is magas szinten műveli már ezt a mesterséget, ehhez a segítséget meg tudja adni az Országos Magyar Vadászkamara helyi kynológusa.

„Megfelelően képzett és vezetett vadászkutya nélkül lehet vadászni, de nem érdemes!”

Kereső vadászatok esetén átlagosan 3 puskára szokás 1 jó kutyát számolni. Intenzívebb vadászati módok esetén ez a szám természetesen a több kutya irányába megy el. A vadgazdálkodónak ezért nagy figyelmet kell fordítania, hogy megfelelő mennyiségű, minőségű vadászkutya és kutyavezető legyen jelen a vadászatokon. Erre két lehetőség adódik, vagy „saját”, vagy pedig „külsős” kutyavezetők vesznek részt az apróvadvadászatokon. A „saját” alatt értendő a hivatásosok, és a tagság kutyáival történő munkavégzés, a „külsős” pedig bármilyen más megoldás ezeken kívül. vadaszkutya_2

A jó kutyavezető ismérvei:

maradéktalanul betartja a vadászatvezető utasításait
nem a vadászaton képzi a kutyáját (erre van ideális esetben a márciustól októberig tartó felkészülési időszak)
tisztában van a lőtt vad kezelésével: higiénia, szokások, etika, stb.
megfelelő öltözékkel és felszereléssel rendelkezik
szolidan és etikusan vezeti kutyáját (nem pedig „Bobi, keresd – Bobi, gyere már vissza” állandó ordibálással kísérve)

A vadászatra jogosultnak kell(ene) biztosítania

kutyavezető megkülönböztetése a hajtóktól (már a beírókönyvben)
vadhordó hajtók beosztása a kutyavezető mellé
idényen kívüli gyakorlási lehetőség: élő illetve lőtt vaddal (természetesen az állatvédelmi és jogi szabályozás maximális betartása mellett!)
kutyák szállítására alkalmas szállítójármű (pl.: külön platós teherautó erre a célra)
tisztelet megadása: - bemutatás az eligazításnál - nyomatékosított felhívás a fokozott figyelemre a kutyák miatt (pl.: magyar vizsla és róka összetévesztési lehetősége)
közösen megállapított javadalmazás: 1-2 alkalom idényenként még elmegy barátságból, de profi mennyiségű és minőségű munkáért elvárható a megfelelő ellentételezés

Magyarország kutyavezetői benne vannak Európa élmezőnyébe. Így van lehetőség kitől tanulni, ebben további segítséget tudnak adni a fajtaklubok, megyei, helyi kutyás baráti társaságok. Így csak rajtunk múlik, hogy elkerüljük az egyetlen esetet, amikor túl sok kutya van egy vadászaton, nevezetesen: „Egy vadászaton nem lehet sok kutya! Egy rossz kutya viszont már sok!” (Éliás Tibor - Erdő-Mező Online)