Zéno napja
Ilyen kép ritkán fogadja a vadászokat, ha egy kellemes kacsázásra vágynak valamelyik somogyi vízen. Ugyanis ahogyan a legtöbb apróvad létszáma lecsökkent, úgy a réceállomány sem jelentős már. A legmegdöbbentőbb a mezei nyúl terítékadataiban érhető tetten: míg vaddisznóból 15 ezer állatot lőnek ki évente a somogyi vadászok és gímszarvasból 9 ezret, addig mezei nyúl mindössze 250 darab végzi a somogyi vadászok terítékén. A fácánlétszám is elkeserítő képet mutat - mondja Kemenszky Péter.
Kemenszky Péter, titkár, OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete:
- Mára ez szimplán egy nagyvadas adottságú megye, annak ellenére, hogy egy harminc negyven évvel ezelőtt egy vegyes vadas, erős apróvad túlsúllyal. Ez volt a minősítése, akkor még fogollyal, vadfácánnal, vad tőkésrécével. Folyamatos az átalakulás, ahogy nő a nagyvadlétszám, itt fordítottan arányosan csökken az apróvad állomány.
Ahol túlsúlyba kerül a vaddisznó, ott csak elvétve látni fácánt, már csak azért is, mert a disznó, amikor élelem után kutat a bozótosban gyakorta felforgatja a fácán fészkét és megeszi a tojásokat. De még kártékonyabb a fácánra nézve a dúvadak féktelen étvágya. A róka, a borz, a görény ugyancsak elfogyasztja, de főként a kicsinyeket. Ezeket megfelelőképpen kellene gyéríteni - mondják a vadászattal foglalkozók, illetve fontos lenne, hogy gazdálkodjanak a jogosultak az apróvad állománnyal.
Kemenszky Péter, titkár, OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete:
- A vadgazdák legnagyobb része nem foglalkozik az apróvaddal. Sokkal egyszerűbb a vaddisznót megszórózni, hajtani, a szarvasbikát bőgéskor meglőni, minthogy azzal a pár fácánnal foglalkozzon ott valaki. Ráadásul az előbb említett okok mentén a munka amit abba kellene most már fektetne az sokkal nagyobb, minthogy a vaddisznót amit az Isten megadott Somogy megyébe vadászni, vagy vadásztatni.
Nagyobb hasznot hoz a nagyvad, mint a fácán vagy netán a nyúl vadászata - tette hozzá Kemenszky Péter. Ráadásul az élőhely és a természetes táplálék is lecsökkent. A féktelen mezőgazdasági tevékenység ugyanis minimálisra csökkentette az apróvad életterét. A legtöbb fás, cserjés erdőrészletet kivágták, az így üresen maradt földeket pedig évi néhány pár ezer forintos földtámogatás, vagy gázolaj támogatás reményében felszántották a gazdák.
Kemenszky Péter, titkár, OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete:
- Ha a fogoly példáját nézzük, ami egy ősi magyar apróvad fajta, egy madárfajta. 1974-ben minősítették védettnek a fajt, onnantól nem vadászunk rá, ennek ellenére a szemünk láttára pusztult ki pontosan az előbb említett okok miatt például Somogy megyében, ma már a vadászterületeken nem jelentenek a vadgazdálkodók foglyot.
Ha marad a hanyag vadgazdálkodási szemléletmód, néhány évtized múlva a fácán is erre a sorsra juthat - tette hozzá Kemenszky Péter. Szabó Ferenc, a Vidékfejlesztési Minisztérium, halászati, vadászati és erdészeti alosztályának vezetője a napokban azt nyilatkozta, hogy élőhelyfejlesztésre van szükség az apróvadállomány érdekében, így talán unokáink számára sem lesz ismeretlen a fácánkakas hangja a falusi kertek végében.
(Somogy Televízió)