Környezetszennyező a fatüzelés?

Egyre korszerűsödő világunkban mind gyakrabban hallunk az energiatudatos és környezetbarát épületgépészeti megoldásokról, különösen ami a fűtést illeti. Noha kétségtelen, hogy nagyszerű találmányok láttak napvilágot az utóbbi években, és a közeljövő is számos érdekes, forradalmi megoldást kínál, most mégis kanyarodjunk vissza egy kicsit az ember első tüzelőanyagához, a fához. Az epitesiportal.hu gondolatébresztő írása.

h i r d e t é s

Sokan gondolják, hogy a fatüzelés ma már korszerűtlen, a környezettudatossággal pedig egy napon sem említhető. Az alternatív-, és megújuló energia lett az új hívószó, miközben sokszor bele sem gondolunk, mit is értünk ez alatt. Hová kell sorolnunk a fát? Kétségkívül a megújuló energiák közé, hiszen a fa akár emberi beavatkozás nélkül is folyton megújul. Szén-dioxid kibocsátás Rendben – mondhatja bárki – valóban megújuló energia a fa is. De ettől azonnal környezetbarátnak is kell tekinteni? Hiszen mindenki tudja, hogy a gázhoz képest rossz a hatásfoka, és jelentős mennyiségű szén-dioxidot, valamint nitrogén-oxidot és szén-monoxidot bocsát ki, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ez igaz, ugyanakkor hozzá kell tennünk azt is, hogy a kén-dioxid és nehézfém kibocsátása viszont igen csekély! epitesip1

Nyilvánvaló, hogy ezen gázok közül a szén-dioxid kapott az utóbbi években a legnagyobb figyelmet, mivel a globális felmelegedés fő bűnösének lett kikiáltva. A fatüzelést – annak ellenére, hogy magas a szén-dioxid kibocsátása – mégis nyugodtan hívhatjuk szén-dioxid semleges tüzelésnek. Egy köbméternyi fa körülbelül 230 kg szenet tartalmaz, amiből hozzávetőlegesen 850 kg szén-dioxid keletkezik elégéskor. Ez ijesztően hangzik, de fontos tudnunk, hogy ezt a mennyiséget a fa élete során meg is kötötte. Ha a fát nem égetnénk el, hanem hagynánk elkorhadni, ez a mennyiség akkor is felszabadulna, ugyanis a korhadás egy nagyon lassú égés. Gyakorlatilag a szén és a földgáz égetésekor kibocsátott szén-dioxidot is ősi növények kötötték meg, lényeges különbség azonban, hogy ezeket a fosszilis energiahordozókat jóval nagyobb ütemben használjuk fel, mint ahogyan megújulni, újratermelődni képesek. A fánál nem áll fenn ez a veszély. Vagy mégis? Kiirtjuk az erdőket? Még ha a fa elégetése nem is jelent veszélyt a bolygónkra, akkor is fennmarad a kérdés, hogy mi történik, ha az erdőkben lévő fát felhasználjuk tüzelésre, és nem lesz, ami majd megkösse a légkör szén-dioxid tartalmát. Ez a köztudatban nagyon is élő kép leginkább az esőerdők esztelen pusztításáról szóló híradásokból táplálkozik. Nos, szerencsére Európában nem most kezdtek el ezen a problémán gondolkodni, hanem az 1800-as évek elején, amikor is megalapították az állami erdőgazdálkodásokat. Tény és való, hogy lehetetlen minden fa mellé erdészt állítani, de a szigorú felügyelet meghozta a hatását. Tartamosságnak hívják az erdészek azt a fakitermelést, amelynek alapelve, hogy minden évben kizárólag annyi fát szabad kivágni, amennyi évente nő, vagy amennyinek az ültetéséről mesterségesen gondoskodunk. Ezt az elvet akár naivnak és ellenőrizhetetlennek is nevezhetjük, ugyanakkor a tényt el kell fogadnunk, miszerint Közép-Európa erdeiben ma sokkal több fa van, mint az elmúlt 200 évben bármikor. Amennyiben az erdőgazdálkodást a jelenlegi szinten tudjuk tartani, nem kell attól tartanunk, hogy el fog fogyni a fa az erdőkből. epitesip2

Gondolkodjunk globálisan Azt már tehát tudjuk, hogy a fa elégetése nem jelent semmilyen közvetett, vagy közvetlen veszélyt a légkörünkre nézve. Emellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy a fa kitermelése jóval környezetbarátabb folyamat, mint például a földgáz, vagy a szén felszínre hozása. Az sem mellékes, hogy míg a gázt a kitermelés helyéről rengeteg segédenergia árán tudjuk a felhasználási területre szállítani, addig a fa szinte bárhol megterem a világon, ezért a felhasználási helyre történő szállítása sem okoz különösebb gondot, és nem is terheli annyira környezetünket. Noha eddig csupán a fatüzelés környezetbarát mivoltáról beszéltünk, végszóként essen szó még egy további előnyéről, amely legalább annyira fontos lehet, mint a környezettudatosság. A fa ugyanis függetlenséget is jelent. A szolgáltatóktól való függetlenség nyilvánvaló, hiszen elegendő mennyiségű fával nyugodt szívvel dőlhetünk hátra a fotelben, nem kell rettegve várnunk a havi fűtésszámlát. De évről évre fontosabbá válik az Oroszországtól való függetlenség is (mindenféle politikai felhang nélkül), ugyanis a veszély fennáll, hogy bármikor elzárhatják a gáz útját. Senki nem kívánja, hogy így legyen, de ha mégis megtörténne, a fával fűtők csak a híradóból fogják megtudni, míg a gázt használók saját bőrükön lesznek kénytelenek tapasztalni. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy egy fatüzelésű kandalló, vagy cserépkályha egy hosszabb áramszünet esetén is vígan üzemel tovább! (epitesiportal.hu)