Karádon és Somogytúron sem ússzák meg a földadót az erdőtulajdonosok
Ez maradt a párszáz fős kistelepülések egyetlen lehetősége, szép lassan máshol is be fogják vezetni – mondja a földadóról Müller Tibor somogytúri polgármester. Településének képviselő-testülete ugyanis – akár csak a Túrral közös hivatalt alkotó Karádé – úgy döntött, bevezeti a földadót.
– Igaz, hogy csak néhány százan élnek a falunkban, de háromezer hektár a külterületünk és a földek nyolcvanöt százaléka az ország különböző pontjain élők kezében van – így a somogytúri polgármester. – Vágják az erdőt, adják bérbe a szántót, sokukról azt se tudjuk, kicsodák. A település e közben semmit nem profitál ebből. Most úgy gondoltuk, változtatunk ezen. Én már tíz éve is javasoltam a földadó bevezetését, de akkor még nem lehetett. Remélem, nem vonják vissza ezt a lehetőséget, mert számos, bajban lévő kisközségnek nem lesz más választása. Ez az ugyanis, ami úgy hozhat bevételt, hogy a helyi lakosságot nem terheli. Hatmillió forintra számítunk a földadóból.
Müller Tibor úgy véli, az iparűzési adó bizonytalan. – A vállalkozások könyvelői tudják úgy alakítani a fizetendőket, hogy a következő évben visszakérik az egyszer már befizetett adót, miközben azt az önkormányzat már elköltötte. Somogytúron most vezettük be a vállalkozók építményadóját is. Ezzel és a földadóval nem lehet „trükközni”.
Karádon kevésbé szigorú a földadó-rendelet: a helyi lakosok mentesülnek alóla, a nem életvitelszerűen ott tartózkodók közül is csak azok fizetik a hektáronkénti ötezer forintot, akiknek húsz hektárnál nagyobb egybefüggő területük van. – Néhány napunk volt, hogy december elsejéig kihirdessük, akarunk-e új adót bevezetni – magyarázza Schádl Szilárd karádi polgármester. – Egymásnak ellentmondó információkat lehetett hallani akkortájt, hogy miképpen alakul az önkormányzatok finanszírozása. Be akartuk magunkat biztosítani, elsősorban az itt élőket. A földek nagy része Karádon sem helyiek tulajdonában van, a falubelieknek pedig esélyük sincs arra, hogy földhöz jussanak, esetleg visszaszerezzék azokat a területeket, melyeket a gazdasági válság kezdetén felvásároltak tőlük.
Az ország egyes településein demonstrációval is tiltakoztak már az érintett gazdák a földadó ellen. Ezen új adónem bevezetését – amikor kiderült, hogy a kormány lehetőséget ad az önkormányzatoknak új települési adók kivetésére – először Schmidt Jenő tabi polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke vetette fel. Úgy vélte, a kistelepüléseknek más erőforrásuk nincs, mint az őket körülvevő magántulajdonú mezőgazdasági földterület. És – tette hozzá – sok a nem helyben lakó tulajdonos, ezért kicsi a kockázata a földadónak. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) nyomban reagált, mondván, tovább rontaná a mezőgazdaság teljesítményét, a vidék népességmegtartó képességét, ráadásul az egyébként is nehéz helyzetbe hozott földtulajdonosokat terhelnék tovább a több szempontból is diszkriminatív földadóval. Javasolták, hogy a termőföld kerüljön ki a települési adó hatálya alól. Ugyanezt kezdeményezte a Földművelési Minisztérium is, ám végül a parlament mezőgazdasági bizottságában a fideszesek leszavazták az önkormányzati földadók eltörlését.
(sonline.hu)
