Gyorsabban nőnek a facsemeték, de több az erdőápolás és a gombás fertőzés
Míg az embereknek számos bosszúságot és kárt okozott az idei, rengeteg viharral és csapadékkal járó nyár, a természet ezzel szemben inkább felüdült tőle. A csapadékos időjárás alapvetően kedvezett erdeink ökoszisztémájának és egészségi állapotának, bár bizonyos területeken a hirtelen lezúduló záporok és a tartósan párás idő nehézségeket is okozott.
Kapcsolódó cikkeink:
Somogyban a sár az úr – Beragadt a John Deere forwarder is (KÉPEK)
Komoly károk az erdészeti úthálózatban (+KÉPEK)
Másfélszer annyit nőttek idén a facsemeték
Szerencsés év az idei a természet és az erdők megújítása szempontjából. A kemény téli fagyok elmaradása ugyanis jótékonyan támogatta az erdősítési folyamatokat, így a tavaszi, kora nyári esős időszaknak és a sikeres erdősítéseknek köszönhetően sok csemete „vághatott neki” a növekedésnek. A vegetációs vagy növekedési időszakban – melynek hossza a napi középhőmérséklet alakulásától függ – hullott jelentős mennyiségű csapadéknak köszönhetően a tölgyfák hajtásai másodszor is növekedésnek indultak. A júniusban megjelenő ún. János-napi hajtások a tavaszihoz hasonló méreteket értek el, az egyébként lassan növő tölgy csemetéken nem ritka a 40-50 cm-t meghaladó idei növekedés. A fiatal fák meghálálták az égi áldást.
Ha a következő év nem lep meg minket extrém szárazsággal és hőséggel, az eddig tapasztalt esős időszak megalapozhatja a jövő évi kedvező makktermést is. Érdekesség, hogy bár az erdei fákon szinte minden évben látni termést, tömeges makktermés kocsányos és kocsánytalan tölgy esetében 5-6, bükk esetében 5-7 évente jelentkezik. A termés mennyisége a meteorológiai tényezőktől, valamint a gombák és rovarok esetleges károsításától függ.
Gyorsabban növő gyomok, ötödével több erdőápolási munka
A Pilisi Parkerdő Zrt. az egész erdei életközösséget figyelembe vevő kezelői tevékenysége során a természetközeli, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás egyik úttörője Magyarországon. Ennek eredményeként a Parkerdőben 70% fölötti az úgynevezett természetes erdőfelújítás aránya, amikor az elöregedő erdőkben a fák magjaiból nőtt csemetékből – és nem mesterséges ültetéssel – történik a megújulás.
A Parkerdő munkatársai a növekvő csemeték számára egész évben gondos, sok élőmunkával járó, úgynevezett erdőápolással biztosítják a növekedés feltételeit. Idén eddig 3400 hektárnyi területet szabadítottak meg a gyom- és kúszónövények szorításából. Mindennek az idei nyárral összefüggésben úgy van jelentősége, ha elképzeljük, hogy a sok csapadék hatására nem csak a facsemeték, hanem az őket körülvevő aljnövényzet is intenzívebben növekedett, ezért idén az erdészek számára a szokásosnál átlagosan 20%-kal több feladattal járt az erdőápolás, bár vannak olyan területek, ahol kétszer annyit kellett kaszálni, sarlózni a fiatalosokban. A fiatal erdők ápolásában nagy szerepe van a Parkerdőben dolgozó közfoglalkoztatottak munkájának, akik idén eddig mintegy 700 hektár erdő növekedését segítették.
Jelentős időjárási eltérések, szélsőséges időjárás okozta károk
Az idei év különleges időjárása nem is elsősorban a lehullott csapadék mennyiségében, hanem a záporok és zivatarok magas számában, valamint a mért adatok kiugró mértékű lokális különbségeiben mutatkozott meg. Pilismarótnál a júliusi-augusztusi felhőszakadások ellenére is az ötéves átlag alatt maradt a csapadékmennyiség (eddig 442 mm esett). Ezzel szemben a Ráckevei Erdészet területén nagy mennyiségű csapadék hullott, ami kedvező hatással volt a száraz termőhelyekre. Bőven az időszakos átlagon felüli csapadékmennyiséget mértek a Budapesti Erdészetnél is, ahol idén eddig 830 mm csapadék hullott, ami máskor egész éves adatnak is beillene.
A szeszélyes csapadékjárás, a viharos szelek azonban károkat is okoztak az erdőkben. A párás meleg sajnos ideális táptalajt szolgáltat a fákat megtámadó gombás fertőzések, a leveleken megjelenő lisztharmat számára. A Pilismaróti, a Szentendrei, a Visegrádi és a Budapesti Erdészet munkatársai által is regisztrált lisztharmat a növények egyik leggyakoribb és legkönnyebben felismerhető betegsége, mely elsősorban a szárat, a leveleket, a virágokat, a rügyeket támadja meg, sőt, egyes esetekben a termést, gyümölcsöt is. Amellett, hogy nem szép látvány (fehér vagy szürke poros kinézetű), súlyosan le is gyengítheti a megtámadott növényt, továbbá, ha a levél elég nagy felületét ellepi, akkor akár a fotoszintézis folyamatát is gátolhatja – a fertőzött levelek így idejekorán lehullanak. Emellett a rövid idő alatt lehulló, özönvízszerű csapadék helyenként elmosta, feláztatta az erdészeti utakat, melyek helyreállítása sok időbe telik, és jelentős költség- és munkaigényű feladat. A budapesti Hárs-hegy és a Hármashatár-hegy térsége különösen érintett volt, ezeken a területeken a közfoglalkoztatottak mintegy 10 kilométernyi útszakaszon, közel két hétig végeztek helyreállítási munkálatokat. Az extrém égszakadások természetszerű velejárói az erős széllökések is (a Valkói Erdészet melletti mérőállomás 150 km/h fölötti széllökéseket is regisztrált), amik a felázott, és emiatt „meggyengített” talajból könnyebben tudnak fákat kidönteni, de szerencsére idén csak izolált esetekről számolhatunk be, melyek az erdőállomány egészét tekintve nem okoztak komoly problémát.
(Pilisi Parkerdő Zrt. Sajtóközlemény)
-
Cimkék:
Erdőmérnöki Kar, Magyar Solymász Egyesület, vadászmester, láncfűrész, Vonyarcvashegy, erdőtörvény, parlagfű, USA, rezervátum, gólya, Vénic-szil, szociális tűzifaprogram, Russian Wood, Szabó Imre, forgács
