Erdőt megszüntetni? Hogyan is kezdjünk hozzá?

Az élet hozhat olyan helyzetet, hogy az erdőt más célra kell vagy szeretnénk hasznosítani. Előállhat olyan helyzet, amikor az erdő felújítása egyszerűen lehetetlen feladat. Ekkor ütközhetnek az érintettek olyan eljárásokba, amit követni, a feltételeit megérteni nem egyszerű feladat.
Erdőt megszüntetni? Hogyan is kezdjünk hozzá?
Egy termőföld művelési ágát akkor sem egyszerű megváltoztatni, ha „csak” a járási Földhivatalnál kell az eljárást intézni. Ha azonban erdőt szeretnénk egy másik művelési ágba vonni, további szabályokkal és költségekkel kell számolnunk. Az erdészeti hatóságtól kapott tájékoztatás során sok olyan fogalommal fogunk találkozni, amiről addig nem is tudtuk, hogy létezik. Az értelmezés és a követhetőség érdekében remélem, segíthet a következő írás. Három különböző eljárás kapcsolódhat az erdő megszüntetéséhez, amelyek összekapcsolódnak, egymásra épülnek, ugyanakkor egymástól elkülönülnek: erdészeti hatósági, ingatlan-nyilvántartási és támogatási eljárás. A kulcs a leginkább költségtakarékos és leggyorsabb ügyintézéshez az előzetes tájékozódás! Az ingatlan-nyilvántartási adatot össze kell vetni az Országos Erdőállomány Adattár adataival – és az Adattár mindig nyer. Azaz, ami az erdészeti hatóság szerint erdő, arra tőlük a művelési ág változáshoz engedély kell, ami viszont szerintük nem erdő, ahhoz a művelési ág átvezetéshez hatósági bizonyítványt állítanak ki. Vegyük a leggyakoribb esetet: az erdő művelési ágban nyilvántartott, Országos Erdőállomány Adattárban is szereplő erdőt szeretné az erdőgazdálkodó másként hasznosítani. Leggyakrabban mezőgazdasági művelésbe vonná, pl. szántóba. Az erdő igénybevétel egy gyűjtőfogalom, többféle igénybevétel létezik, például /a teljesség igénye nélkül/: • mezőgazdasági művelésbe vonás (erdőből szántó, rét, legelő, gyümölcsös) • termelésből kivonás (erdőből kivett művelési ág, pl tanya, út, építési telek) • rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel (időleges vagy tartós, pl közművezeték elhelyezés ) Az igénybevétel fajtája határozza meg a kérelemhez csatolandó okiratokat, a fizetendő erdőfenntartási járulék összegét, és az engedély után a teendőket (pl. művelési ág váltás vagy erdő helyreállítása). Mivel erdőt csak KÖZÉRDEKKEL összhangban és csak kivételes esetben lehet más művelési ágban hasznosítani – igénybe venni – második lépésként vizsgálni kell, hogy ezeknek eleget tud-e tenni. A közérdekkel való összhang igazolására jelenleg egyetlen módot fogad el az erdészeti hatóság, ez pedig a Helyi Építési Szabályzat Település-szerkezeti tervével való összhang. Az adott helyrajzi számnak ebben van egy övezeti besorolása. Amennyiben ez az övezeti besorolás megfelel a tervezett tevékenységnek, tehát - a példánál maradva - az erdőgazdálkodó szeretné szántóvá minősíttetni az erdőt, akkor mezőgazdasági övezeti besorolásúnak kell lennie. Ha azonban a jelenlegi állapotoknak megfelelően erdő övezeti besorolásban van a rendezési terv szerint, akkor sajnos, nincs mit tenni, az egyetlen megoldás a rendezési terv módosításának kezdeményezése, amely jelentősen megnövelheti a költségeket és az időfaktort. erdovedelmi_karbejelento Lássuk a kivételes esetet. Minél jobb és több indokot adunk az erdészeti hatóságnak, amely igazolja, hogy egész egyszerűen nincs más módom arra, hogy az adott területen folytassam azt a tervezett tevékenységet, annál biztosabb, hogy az engedélyt megkapjuk. Ne feledjük, mi szeretnénk valamit, mi kérelmeztünk. Nem az erdészeti hatóság dolga – és főleg nem érdeke -, hogy az erdő megszűnjön, sőt, valószínű mindent elkövet, hogy megtartsák az erdőterületet. A lényeg, hogy nekünk kell megindokolni a kérelmünket, alátámasztani annak indokoltságát. Ezek után számba vehetjük, hogy mennyi is az annyi. Azaz végezzünk KÖLTSÉG-KALKULÁCIÓT. Ehhez szintén előre kell tudni, hogy mekkora és milyen erdőt szeretnénk más célra hasznosítani, és mi is ez a cél. A mennyiség hogyan befolyásolja a költséget? Először is, ha az erdőnek csak egy részét akarom igénybe venni (például 20 hektárból „csak” 4 hektáron szeretnék takarmányt termelni), akkor ingatlan-nyilvántartásban való átvezetésre alkalmas változási vázrajz, EOV koordináták és erdészeti terület-kimutatás szükséges, ezeknek mind külön díja van. Akár 100.000 forintos plusz költség is jelentkezhet. Az igénybe vett terület nagysága befolyásolja még a csereerdősítendő terület nagyságát vagy az erdőfenntartási járulék összegét. Ezekről később kicsit többet beszélünk. Nem mindegy, hogy milyen fafaj összetételű erdőt érint a kérelmem. Tudnunk kell az erdő természetességi állapotát (Erdőtörvény 7§). Ezt az adatot az erdőgazdálkodó az erdőterv határozatából tudhatja meg a legegyszerűbben, de adatszolgáltatást is lehet kérni, illetve ügyfélfogadási időben tájékoztatnak erről az erdészeti hatóságnál is. Fontos adat, hiszen ha természetes vagy természetszerű (őshonos fafajú erdők) erdőnkből 5000 négyzetmétert meghaladó részt szeretnénk igénybe venni, akkor bizony kötelező a csereerdősítés. De mis is az a csereerdősítés? Ha az általam szántóként hasznosítandó erdő helyett ugyanazon vagy szomszédos településen azonos vagy nagyobb területű, azonos vagy magasabb természetességi kategóriájú erdőt létesítek. Példa: egy 2 hektáros akácos nyíregyházi erdő helyett Nyíregyházán vagy a várossal közvetlenül szomszédos más településen egy minimum 2 hektáros akácost vagy esetleg tölgyest létesítek. A nemesnyár célállomány nem lesz megfelelő. Nyilvánvalóan az lenne a cél, hogy az erdők területe ne csökkenjen, ezért az Erdőtörvényben ad egy kivételt a közérdekkel való összhang igazolására: ha nemes nyaras vagy akácos erdőt akarok megszüntetni, és csereerdősítést ajánlok fel, akkor a közérdekkel való összhangot nem vizsgálják. Ha a földrészlet övezeti besorolása nem mezőgazdasági övezet és csereerdősítek, akkor engedélyezhető a kérelem. A csereerdősítésnek is vannak természetesen költségei, például: • Csereerdősítésre szánt terület megszerzése (vétel vagy használati jog). Nem kell, hogy a csereerdősítésre tervezett terület a kérelmező tulajdonában legyen vagy ő legyen az erdőgazdálkodó rajta, az bárkié lehet és bárki elláthatja az erdőgazdálkodást a jövőben. • Egy másik örök kérdés: csereerdősítés megvalósítására nem lehet támogatást igényelni, valamint az adott terület kikerül a területalapú támogatás alól és körzeti erdőterv szerinti gazdálkodást kell folytatni rajta, tehát nem lehet szabad rendelkezésű erdő. Megvalósítás esetén erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételének díja is hozzáadódik. • Az erdőmérnök által elkészített erdőtelepítési kiviteli tervdokumentáció elkészítésének és a hatóság általi engedélyezésnek is van díja, és alapvetően tisztában kell lenni azzal, hogy az adott terület alkalmas-e azonos vagy „jobb” erdő létrehozására, mint amit igénybe vettünk. Például ha egy akácost akarok szántóba vonni, és egy tulajdonomban lévő földrészlet helyileg és területileg megfelelne a csereerdősítések, de a talaj összetétele miatt csak nemes nyaras telepítésre alkalmas, akkor azt nem tudom felhasználni a céljaimra. Nem beszélve arról, ha védelmi rendeltetésű az erdőm, akkor másfélszeres területtel kell kalkulálni. Ha védett vagy Natura2000 jelölt a csereerdősítésre szánt terület, előfordulhat, hogy a természetvédelmi hatóság nem vagy nem a tervezett módon járul hozzá a csereerdő telepítéséhez, így „bedőlhet” az igénybevételi engedély is! • Erdősítés költsége (csemete, ültetés, ápolás, stb). • Fontos tényező az idő is, amíg a csererdősítés nem valósul meg, addig az erdészeti hatóság nem záradékolja az engedélyt, ami alapján rendezhető a Földhivatalnál a művelési ág. Erdősíteni pedig főleg ősszel, esetleg tavasszal lehet, és ha építkeznénk… kiskunsagi_gyalogakac_1 Ha ez máris túl bonyolult számunkra, akkor egyszerűbb, ha az erdőfenntartási járulék fizetése mellett döntünk. De valóban így van-e? Mint azt feljebb is írtam, van, amikor kötelező csereerdősíteni – pl. 1 hektárnyi tölgyes igénybevétele esetén. Nem mindegy, hogy hol és mit tervezünk, hiszen az erdőfenntartási járulék mértékét nagyban befolyásolja ez is: ha például Nyíregyházán egy erdőben szeretnénk építkezni egy településvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben, akkor a fizetendő összeg 4.500.000 Ft hektáronként, gazdasági rendeltetésű erdőnél 3.000.000 Ft/hektár, míg ugyanez Kemecsén egy gazdasági rendeletetésű erdőben 2.000.000 Ft/hektár. Ugyanez igaz a mezőgazdasági művelésbe vonásra: ha egy talajvédelmi erdőből akarok gyümölcsöst csinálni, akkor 2.000.000 Ft/hektár a járulék, azonban egy gazdasági rendeltetésű erdőrész esetén ez „csupán” 500.000 Ft/hektár. Gyakran elfelejtik az erdő igénybevételét engedélyező határozat utóéletét. Azt követően, hogy az engedélyünk megvan, még közel sem végeztünk az adminisztrációval, hiszen az Erdőtörvény szerint különböző bejelentési kötelezettségünk van, amelyekre a határozatban is felhívják a figyelmet. Az erdőterület igénybevételének akkor van vége, ha az adott erdőt törlik Országos Erdőállomány Adattárból, ami akkor történik meg, ha az engedélyes bejelenti az igénybevétel végrehajtását. Az engedély 4 évig érvényes, tehát mindenképpen le kell zárni az erdészeti hatósági eljárást ahhoz, hogy nehogy újra kelljen indítani az egész ügyet. Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy ha az igénybevétellel érintett erdő felújítási kötelezettséggel terhelt, és a bejelentéseket elmulasztjuk, akkor erdőfelújítási határidő túllépése miatt erdőgazdálkodási bírság kiszabására is sor kerülhet. Ezt követi a Földhivatal eljárása, amelynek költségeit gyakran elfelejtik kalkulálni. Mezőgazdasági művelésbe vonás esetében minőségi osztályba sorolás történik, amelynek komoly díja lehet, területarányosan változik. Fontos, hogy amennyiben az adott erdő Országos Erdőállomány Adattárból való törlése vagy a Földhivatalnál a művelési ág átvezetése elmarad és az engedély kiadásától a 4 év eltelik, akkor az egész eljárást újra kell kezdeni függetlenül attól, hogy a járulékot befizettük vagy a csereerdősítést megvalósítottuk. És elérkeztünk a támogatási szakaszhoz. Az igénybe vett erdő területére mezőgazdasági művelésbe vonás esetén a területalapú támogatással egyidejűleg lehet kezdeményezni a MEPAR változásátvezetési eljárást. Ezt akkor kezdeményezhetem, ha az erdőt az Országos Erdőállomány adattárból törölték, a Földhivatalnál a művelési ágat átvezették szántóra, és a földhasználat bejegyzéséről is gondoskodtam! Mivel a területalapú igényt is hozzá kell csatolni ahhoz a területhez, ami még jelenleg nem támogatható, és a MEPAR változásátvezetési döntés eredményét még nem tudjuk, a terület nagyságától függően érdemes meggondolni, hogy kinek a nevére adjuk be a területalapú igényt. Ha a támogathatóvá minősítést elutasítják, akkor túligénylés keletkezik, ami bizonyos % elérésénél már komoly szankciókkal jár, akár az összes területalapú támogatásból való kizárással is járhat. Így érdemes olyannak igényelni, akinél nincs más terület. Ez az alaphelyzet ismertetése, ehhez képest az erdő vagy fásítás milyenségétől, mértékétől és a megvalósítandó céltól függően variálódik az eljárások és beszerzendő döntések tárháza. Az adott témában tanácsért és információért forduljon bizalommal a megfelelő szakemberekhez. Nyíregyháza, 2017. február 22. dr.Balogh Natália erdészeti jogi szaktanácsadó Kapcsolódó cikkek: Magánerdőben állami résztulajdon – Lehetetlen a társult erdőgazdálkodás megvalósítása? Erdészeti jog – Olvasói kérdés az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétellel kapcsolatban (Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu) erdomezolike