Előrelépés történt az osztatlan közös tulajdonú erdők művelésében

Nagyon nagy előrelépés ez és jó példája annak, hogy együttműködéssel, konszenzussal, amikor a szakmai szervezetek összefognak, lehet eredményeket elérni - mondta a veol.hu portálnak Boros Tamás, a Pápa és Vidéke Gazdaszövetség elnöke.

h i r d e t é s

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény olyan mértékben változott, hogy a korábbi végrehajtási rendelet helyett kézenfekvőbb lett egy új rendelet kiadása. Az erdőtörvény új végrehajtási rendelete 2018. január 1-től hatályos. – Tavaly az Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadta az új erdőtörvényt, melynek mára megjelent a végrehajtási rendelete is. Az új erdőtörvény a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az erdészeti szakmai és érdekképviseleti szervek közös sikere. A törvény létrehozását a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) is támogatta, hiszen tagjai között nagy számban akadnak olyanok, akik erdőgazdálkodással is foglalkoznak. Országos szinten a NAK tagjai között mintegy 12 ezer erdő- és vadgazdálkodó van. Részben a régi szabályozás miatt a magánerdők negyedén, mintegy 250 ezer hektáron, nem folyt erdőművelés – nyilatkozta Boros Tamás, a Pápa és Vidéke Gazdaszövetség elnöke. boros_tamas

A NAK országos küldötte szerint ennek több oka volt, amit sikerült konszenzussal megoldani. Ilyen ok volt a néha nem életszerű környezetvédelmi előírások megléte, vagy például az úgynevezett osztatlan közös erdőterületek problémája is. – A 90-es évek elején, amikor megszűntek a termelőszövetkezetek, és a tagok, alkalmazottak megkapták a részarányos tulajdonaikat, gyakran jöttek létre ilyen területek Pápa környékén is. Sokszor maradék aranykoronákat (a föld termőképességére utaló mértékegység) kaptak a tulajdonosok. Előfordult, hogy egy 50 hektáros táblában lett 100- 150 tulajdonos is, akik közül az évek során sokan elhunytak, és a termőföldet megörökölték a gyerekeik, így az örökléssel a földek tovább osztódtak. Újabb jelentéktelen, gyakran néhány tíz négyzetméteres tulajdoni hányadok jöttek létre. Ebben a folyamatban szerepet játszik, hogy nálunk még nincs szabályozva, mi az örökösödésnek a legkisebb mennyisége – fogalmaz Boros Tamás. Hozzáteszi még, hogy olyan pici parcellák alakultak ki az osztatlan közös területen belül, amiket nem lehet kezelni. Nem lehetett összehívni egy határozatképes gyűlést. A tulajdonosok nagy része elérhetetlen volt, mert az ország másik felébe vagy külföldre költözött. A MAGOSZ a NAK támogatásával több fórumon kezdeményezte, hogy ezeket az osztatlan közös területeket észszerű körülmények között lehessen hasznosítani. – Az a konszenzusos megállapodás született, ami az új erdőtörvényben is megjelent, hogy úgynevezett többlethasználati szerződéssel az egy hektár feletti parcellákat ki lehet méretni, természetesen rögzített szabályok szerint. Annak sem kell aggódnia, akinek egy hektárnál kisebb területe van ilyen erdőrészletben, mert a minimális egy hektárt többen is biztosíthatják, aztán ők majd egy kisebb egységben, kevesebb létszámmal, hatékonyabban tudják művelni az erdejüket. Akik anyagi vagy egyéb okok miatt nem tudják kiméretni, azok továbbra is művelhetik osztatlan közös formában megbízott erdőgazdálkodó bevonásával. Ez az a megoldás, hogy a tulajdonunkhoz úgy tudjunk hozzájutni, hagy azt valóban lehessen működtetni – vélekedik Boros Tamás, aki szerint így könnyebb lesz támogatásokat igényelni, a kompenzációkhoz hozzáférni, és segítheti új munkahelyek létrejöttét, akár önfoglalkoztatáson keresztül is. (veol.hu)