Egererdő a bükki fakitermelésről: a WWF a hazai hivatásos természetvédelem munkáját veszi semmibe
A természetvédelmi hatóság engedélyével és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett módon végzett fakitermelést az Egererdő Zrt. a Bükkben. A Tar-kő közelében a WWF által kifogásolt favágás célja az erdő megfiatalítása. Amennyiben kizárólag gazdasági szempontok szerint vágták volna ki a fákat, akkor a fakitermelés már 50 évvel korábban, az állomány 130 éves korában megtörtént volna. A védett területeken folyó erdőgazdálkodás során a gazdasági szempontok azonban másodlagosak.
Az idős erdők viszont kiemelten fontosak, mert fajgazdagságuk révén a térség meghatározó állományai. Lehetőséget adnak olyan fajok és a fajok közötti kapcsolatok megjelenésére, melyek léte csak egy adott koron felül lévő fákban lehetséges. Ilyen például a remetebogár, amely csak a 200 év feletti fákban fordul elő. Az erdőgazdálkodók, köztük az Egererdő Zrt. ezért facsoportokat, lábon álló és fekvő korhadt fákat hagynak hátra. A kérdéses erdőrészben több évtizeden át tartó erdőfelújítási munka folyik, melynek során az idős erdő mintegy felét hátrahagyták. A fennmaradó részen is csak azon a szűk egy hektáron vágták ki az idős fákat, amelyen a természetes úton születő csemeték további növekedéséhez ez már szükséges volt.
[caption id="attachment_57869" align="aligncenter" width="599"]
Fotó: Gálhidy László - WWF[/caption]
A WWF a hazai hivatásos természetvédelem munkáját veszi semmibe, amikor a tények egy részének ismertetése nélkül ágazatok közötti ellentétként próbálja ábrázolni a szakmailag egyeztetett folyamatokat. A védett területeken történő fakitermelés folyamata jól szabályozott, amelyben a hivatalos természetvédelem megfelelő jogosítványokkal rendelkezik. Az erdőtervezés során a természetvédelmi szervezetek véleményeltérés nélkül hozzájárultak a kérdéses erdőrészletben tervezett fakitermeléshez. A WWF által hiányolt kezelési terveket az illetékes természetvédelmi szervek a saját ütemterveiknek megfelelően dolgozzák ki, azok elkészültéig azonban az erdőtervek természetvédelmi szempontból véleményezett és ellenőrzött, több szempontból is részletesebb kezelési terveknek minősülnek. A kérdéses erdőrészletre vonatkozó tervek négy évvel ezelőtt készültek el, a fél évvel ezelőtt zajló konkrét munkavégzéssel kapcsolatos egyeztetések és bejelentések megtörténtek, a természetvédelmi szempontok érvényesülése a térségben is biztosított.
EGERERDŐ Zrt.
A WWF délelőtti közleménye:
Magyarország egyik legidősebb erdejét vágták ki a Bükk-hegységben
Védett területen álló, 180 éves erdőt vágtak ki a Bükki Nemzeti Parkban. A WWF Magyarország szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló állami erdőterületeken zajló fakitermelés jelenlegi gyakorlata fenntarthatatlan, ezért átfogó szakmai megoldásra lenne szükség.
A Bükk-fennsík peremén lévő Tar-kő szomszédságában egy védett, nemzeti parki területen álló, 180 éves bükkösben végzett egyhektáros fakitermelést az Egererdő Zrt. állami erdőgazdaság. Magyarország egyik legidősebb, természetvédelmi szempontból különösen értékes, az európai Natura 2000 hálózat részeként is nyilvántartott erdejében olyan ritka madárfajok fordultak elő, mint a fehérhátú fakopáncs vagy a kék galamb, emellett 13 védett és fokozottan védett növényfaj példányainak adott otthont. A kitermelt mintegy 600 köbméter faanyag - részben éppen a fák igen magas kora miatt - nagyrészt csak alacsony piaci értékű tűzifának vagy rostfának alkalmas.
[caption id="attachment_57867" align="aligncenter" width="600"]
Fotó: WWF[/caption]
A WWF Magyarország 2016-ban publikált elemzése szerint a 180 évnél idősebb erdők területe országosan nem éri el az 1000 hektárt - ami az országos erdőterületnek kevesebb, mint fél ezreléke. "Sajnos tény, hogy Magyarország természeti és turisztikai szempontból legértékesebb erdeinek fennmaradása még a nemzeti parkokban, védett területen sem minden esetben biztosított. Az idős erdők felbecsülhetetlen értéket képviselnek, amelyek újbóli kialakulásához több emberöltőnyi idő szükséges" - mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.
Hazánk erdeinek mintegy húsz százaléka áll védettség alatt. Nem köztudomású, hogy ezek legnagyobb részét állami erdőgazdaságok kezelik, a nemzeti parki területeken is. Az erdőgazdaságok számára előírt, túlzott mértékű fakitermelési elvárások sajnos évről évre pótolhatatlan veszteségeket okoznak a természeti értékekben, amelynek mindannyian kárát látjuk. Egyes erdőtípusok - pl. alföldi tölgyesek - idős állományainak a puszta léte is veszélyben van. A magyar társadalomnak nem csak a faanyagra van szüksége, hanem - megfelelő nagyságú területen - a sértetlenül megőrzött természet egy-egy darabjára is. A védett állami területek kezelését a tájkép, a klíma, valamint az egészségünk védelme érdekében is szükséges lenne új alapokra helyezni.
[caption id="attachment_57868" align="aligncenter" width="601"]
Fotó: Gálhidy László - WWF[/caption]
A WWF Magyarország javasolja, hogy az erdészeti és a természetvédelmi ágazat működéséért egyszerre felelős Agrárminisztérium prioritásként támogassa a védett területek kezelési terveinek kidolgozását, és hozza tető alá nemzeti parki övezeti rendszer 1996 óta függőben lévő kialakítását. Ez biztosíthatná - többek között - a börzsönyi Csarna-völgy háborítatlanságát is. A 2017. év során módosított erdőtörvény természetvédelmi célú korlátozásait minél előbb szükséges helyreállítani - reméljük, hogy ez ügyben az Alkotmánybíróság mielőbbi döntése várható. Javasoljuk továbbá, hogy az ország erdőterületének alig több mint egynegyed százalékát (2016-ban 6875 hektárt) kitevő, 150 évesnél idősebb erdőkben - azok különleges természetvédelmi értéke miatt - fák kivágására csak természetvédelmi kezelés keretében legyen lehetőség.
WWF Magyarország