Csökkenhet a bükk jövedelmezősége a Zala megyei erdőkben

• Hírszerkesztő: Erdő-Mező Online
• 2014.10.29.
• Kategória: Kiemelt, Erdőkutatás
• Forrás: 13578

Évtizedek múlva akár 27-30 százalékkal is csökkenhet a bükk jövedelmezősége a Zala megyei erdőkben - többek között ez derült ki abból a kutatásból, amelynek zárórendezvényét Budapesten, a Földművelésügyi Minisztérium Darányi Ignác termében rendezték szerda délelőtt. A konferencia előtt a kutatók egy sajtótájékoztatón mutatták be eredményeiket és az Agrárklíma projekt részleteit. „Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei az erdészeti- és agrárágazatban" címet viselő kutatás segítségével a szakemberek egy döntéstámogatási rendszert alakítottak ki - egyelőre csak Zala megyére. Feldman Zsolt helyettes államtitkár a sajtótájékoztatón hangsúlyozta; az elmúlt években túl vagyunk egy rendkívül száraz és egy nagyon csapadékos időszakon, ami jól mutatja, hogy szükség van a hosszútávú stratégiák kialakítását és a döntések meghozatalát segítő rendszerre. Ezt teremtették meg a kutatásban résztvevők; a Nyugat-magyarországi Egyetem három kara, az Erdészeti Tudományos Intézet és a Zala Megyei Kormányhivatal. Az Agrárklíma pályázat gyakorlati fontosságáról, a döntéstámogató rendszer előnyeiről már korábbi cikkünkben beszámoltunk, de fontos kiemelni, hogy annak létrehozásával a mezőgazdasági termelő vagy az erdőgazdálkodó hosszú távra tud tervezni. Mivel az erdészeti ágazatban több évtizedre, akár 100 évre is előre kell tervezni, ezért itt különösen hangsúlyosak az elért eredmények. A kutatás szerint Zala megyében például a következő évtizedekben jelentősen csökkenhet a bükk jövedelmezősége. Schiberna Endre ugyanakkor azt is elmondta; a területek 1/3-án nem lesz racionális erdők művelése, ezeken a helyeken más művelési ágat kell majd választani. „Mind az erdőgazdaság. mind pedig a mezőgazdaság tekintetében az éghajlat változásával együtt járó hozamváltozások előrebecsülhetők, és lehetőség van a kockázatok és előrevetítési bizonytalanságok felmérésére is. Számos esetben az eredmények alapján technológiai javaslatokat és gazdasági, sőt szociális következtetéseket is megfogalmazhattunk. A kitűzött cél szerint a gazdálkodó/terület kezelő közvetlenül a saját területére vonatkozó adatokhoz juthat a közeli vagy távolabbi jövő kilátásairól" - olvasható a projekt összefoglalójában. A sajtótájékoztatón az Erdő-Mező kérdésére elmondták; a kutatás és a döntéstámogató rendszer fejlesztése október 1-jétől az Agrárklíma II. projekttel folytatódik, amely a most lezárt 2 évet követően még összesen 4 évig biztosítja a munkát, így azt az ország többi megyéjére is ki tudják terjeszteni. „Ez idő alatt biztosan le fogjuk tudni zárni a projektet, de bízunk abban, hogy már előbb, akár 2-3 év múlva is tudunk mutatni egy ideiglenes rendszert tesztelésre" - mondta el portálunknak Mátyás Csaba. A kormányzat igényli az eredményeket A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az Agrárklíma pályázat során megszerzett eredményeket a kormányzat is fel fogja használni. Borovics Attila kifejtette; a politikusok igénylik ezeket az adatokat, hiszen végre kapnak olyan eredményeket, amiket be lehet építeni a törvényhozásba". Fontosabb gondolatok a sajtótájékoztatón Székely Csaba (Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar): „Különböző tudományterületeket kellett összefogni a kutatás során." Borovics Attila (NAIK Erdészeti Tudományos Intézet): „A hidrológiával eddig nem nagyon foglalkoztunk, hiszen Zala megye ebből a szempontból viszonylag egyszerű terület. De a jövőben sokat kell még dolgoznunk ezen a téren." Neményi Miklós (Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar): „Az eredmények a döntéshozók számára is nagyon fontosak." Bidló András (Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar): „Nem csak az időjárás változik, hanem annak hatására más termőhelyi tényezők is, például a hidrológiai viszonyok. 2050-re, 2100-ra fajok tűnhetnek el." Schiberna Endre (NAIK Erdészeti Tudományos Intézet): „27-30 százalékkal csökkenhet a bükk jövedelmezősége Zala megyében." Faragó Sándor rektor (Nyugat-magyarországi Egyetem): „Magyarország klimatikus szempontból speciális helyzetben van, ami speciális megközelítéseket kíván." „A döntéstámogató rendszer akár 1 hektáros lebontásban is használható, ami a kisebb erdőbirtokosok, mezőgazdasági termelők számára nagy előny." Mátyás Csaba (Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar): „A kutatás és a döntéstámogató rendszer senki válláról nem veszi le a döntés nehézségét, csupán segítséget nyújt ahhoz. Az Erdő-Mező természetesen a jövőben is foglalkozik az Agrárklíma pályázat eredményeivel, és az erdőgazdálkodók számára gyakorlati szempontból is rendkívül fontos döntéstámogató rendszerrel! Kapcsolódó cikkeink: Agrárklíma – 100 év múlva nem lesznek zalai bükkösök?! Az erdőgazdálkodás egyik problémája, hogy kevés adatból hozunk magabiztos döntéseket (Gribek Dániel - Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu)

• Cimkék: légszennyezés, Kiskunsági Erdő-Gazda Kft., NÉBIH, Magyar Természettudományi Múzeum, Tátrai Nemzeti Park, Magyar-Szlovák Vadásznap, fotópályázat, Ihartű-2000 Kft.