Az inváziós növényfajok ellen küzdenek a nemzeti parkban
A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak – mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön.
Rácz András kiemelte, a mostani sikeres fejlesztések eredményeinek megtartásához többek között a helyben élők, gazdálkodók, önkormányzatok, társadalmi szervezetek összefogására van szükség. Ez az együttműködés a hazánkra jellemző Pannon biogeográfiai régió közös táji és természeti értékeinek megőrzésére törekszik a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) forrásainak segítségével.
Az államtitkár a rendezvényén kitért arra is, hogy 2010 óta hazánk tíz nemzeti park igazgatósága 85 milliárd forint értékű forrást használt fel természetvédelmi fejlesztésekre. Ebből 336 beruházást valósítottak meg az ország teljes területén, melynek köszönhetően 300 ezer hektáron javulhatott a természeti környezet állapota az élőhely rekonstrukciókra, a vízháztartás javítására, a természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésére és az állattartási infrastruktúra megteremtésére irányuló beruházások által - sorolta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani fejlesztés keretében a
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság olyan beavatkozásokat valósított meg, amelyek célja a működési területükön található
pusztai tölgyesek, puhafás ligeterdők, gyepes és vizes élőhelyek minél nagyobb mértékű mentesítése a jelentős fertőzést okozó idegenhonos inváziós növényfajoktól
– mint például a fehér akác, gyalogakác, bálványfa, amerikai kőris, zöld juhar –, megteremtve ezzel a hosszú távú fennmaradásuk ökológiai feltételeit. Ennek a munkának köszönhetően olyan védett, illetve közösségi jelentőségű fajok életfeltételei válnak kedvezőbbé, mint a nagy szikibagoly, a díszes tarkalepke, a rétisas, a kékvércse vagy a fekete gólya.
Rácz András hangsúlyozta, a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége, ökológiai szerepe felbecsülhetetlen. Kiemelkedő természetvédelmi jelentőségük egyedi elemeiknek megőrzésében rejlik, s mint víztől függő élőhelyek, fennmaradásukat elsősorban vízellátottságuk határozza meg. A most záruló projektek eredményeként 1373 hektáron javul a vizes élőhelyek állapota. Emellett a vízvisszatartás, természetvédelmi célokat szolgáló vízkormányzás lehetősége biztosított lesz, segítve az ezekhez az élőhelyekhez kötődő fajok, többek között a vöröshasú unka, a négylevelű mételyfű, vagy számos vízimadárfaj állományainak megőrzését – tette hozzá az államtitkár.
(
AM Sajtóiroda)
