Agrárkutatók ismerkedtek meg az erdőgazdaság munkásságával

A Kelet-Mecsekben vendégeskedett a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságának Agrártudományok Szakbizottsága, amely az Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottság és a Mecsekerdő Zrt. meghívásának tett eleget.

h i r d e t é s

A kihelyezett szakbizottsági ülésen Dr. Holló Gabriella, a Szakbizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket. A házigazda képviseletében Ripszám István vezérigazgató/munkabizottsági elnök örömmel üdvözölte a Szakbizottságot a Mecsekerdő Zrt-nél, illetve röviden bemutatta a Kelet-Mecsek főbb természetföldrajzi, erdőgazdálkodási jellemzőit. Ismertette, hogy az erdőgazdaság ugyan nem az egyetemi kutatóknál megszokott módszertannal és eszközökkel, de végez tudományos tevékenységet. Ennek célja mindig gyakorlati: a mindennapi erdőgazdálkodási kihívások jobb detektálását, a folyamatok megértését, valamint a kihívásokra adott válaszok megalkotását szolgálja.

A szakmai program részeként elsőként a Kövestető-kilátóból szemlélték meg a résztvevők a környező panorámát: az ébredő tavaszi erdők élvezetét nem zavarta meg a ködfelhős időjárás sem.

Ezt követően a jelenleg erdőrezervátumként funkcionáló Magyaregregy 47 A erdőrészletben Dr. Molnár Dénes erdőmérnök ismertette a vágásos és az örökerdő üzemmódú erdők, valamint a faanyag-termelést nem szolgáló erdőrészletek sajátosságait, gazdálkodási jellemzőit. Az erdőrészletben semmilyen erdőgazdálkodási munkát nem végez az erdészet, a természetes folyamatok megfigyelése a cél. Dr. Molnár Dénes összefoglalta az erdőrészlet történetét, és ennek kapcsán az azóta eltelt időszakban megváltozott gazdálkodási elvárásokat, irányelveket. Jellemző folyamatként emelte ki, hogy a sablonszerű gazdálkodást egyre inkább az erdőrészletre „szabott” és a dinamikus folyamatokat lereagáló beavatkozások váltják fel. Az állomány 140 évesnél idősebb, tekintélyt parancsoló faegyedei között a meghívottak megtapasztalhatták az erdő méltóságteljes nyugalmát és csendjét. A szakmai előadáson túl élénk párbeszéd bontakozott ki a résztvevők és a házigazdák között, amely érintette az ökológiai kérdéseket, a klímaváltozás kihívásait és a jelen agrárgazdálkodását érintő problémák megoldási lehetőségeit.

A Magyaregregy 52 A jelű erdőrészletben örökerdő üzemmódú erdőben folytatott fatermési és egyéb folyamatvizsgálatok mintaterületeit tekintették meg a résztvevők. Dr. Molnár Dénes itt a folyamatos erdőborítás dinamikáját és gazdálkodási gyakorlatát ismertette. A résztvevők egy „tippelős” játék keretében kiválasztott faegyedek növedék- és jövedelmezőségi szempontú „értékelését” végezték el, amely szemléletesen mutatta meg az örökerdő üzemmódú gazdálkodás lényegét: a javafák érdekében végzett dinamikus beavatkozásokkal biztosítani a legoptimálisabb kihozatalt és a folyamatos erdőborítást. A szeszélyes április időjárás gondoskodott a bőséges „erdei zuhanyról” is, amely azonban csöppet sem szegte a kirándulók kedvét.

A programot záró kötetlen ebéden a Szakbizottság egyrészt megtárgyalta a kirándulás tapasztalatait, másrészt egyeztette a Szakbizottság vezetésével a 2023-2026-os akadémiai ciklusra vonatkozó főbb elképzeléseket.

A résztvevők köszönettel adóztak a szervezőknek a színvonalas szakmai programért, reményüket fejezték ki továbbá az Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsággal fenntartott jó együttműködés jövőbeli folytatására vonatkozóan.