A csapadékos tél jót tett a hazai erdőknek - a falopások már kevésbé

Kedvezően hatott a csapadékos tél hazánk erdeire, a nagy hó szerencsére nem okozott komolyabb károkat a faállományban, a talaj mélyebb rétegei pedig feltöltődtek a tavaszi növekedést serkentő vízzel. A természet tehát kegyes volt, ugyanez azonban nem mondható el az emberről, hiszen a falopások száma nem csökkent, és az elolvadt hó alól jelentős mennyiségű szemét is napvilágra került.

h i r d e t é s

Bár az emberek orra alá sok borsot tört, az erdőknek kedvezett az évek óta nem látott, csapadékos tél – közölte lapunkkal Lomniczi Gergely. A Pilisi Parkerdő szóvivője és az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) főtitkára elmondta: a szakemberek néha komolyan aggódtak a nagy hó, majd az azt felváltó ónos eső miatt, de most már látszik, alaptalanul, hiszen nem voltak nagy területen hó- vagy jégtörések, nem károsodott számottevően az erdőállomány. Az időjárás tehát legfeljebb a kirándulást és az erdészeti munkákat nehezítette, a természetre jótékonyan hatott – összegezte a tapasztalatokat Lomniczi Gergely. kiterm

Az OEE főtitkára elmondta, az erdőkben a legnagyobb kárt most is az ember okozta. A falopások mértéke továbbra sem csökkent, sőt a tapasztalatok szerint inkább növekedett. – Az erdőgazdálkodók és a hatóságok közötti együttműködés egyre szorosabb, így nő a tettenérések és a feljelentések száma, de a hosszan elhúzódó bírósági eljárások és a viszonylag enyhe büntetés miatt ez nem jelent kellő visszatartó erőt – fűzte hozzá Lomniczi Gergely. A főtitkár arra is figyelmeztetett, hogy a falopásnál nemcsak az eltulajdonított faanyag közvetlen értéke óriási – országosan milliárdos nagyságrendű –, hanem a védekezésre költött összegek és az esetleges újratelepítés költségei is, amelyek mind az erdőgazdálkodót terhelik. Sok gondot okoz a védett növények illegális gyűjtése is. Tavasszal általában a hóvirág esik a leggyakrabban a szabálysértők áldozatául, de egyes térségekben – például a Mecsekben vagy a Gerecsében – a medvehagyma is növekvő népszerűségnek örvend. Az OEE főtitkára emlékeztetett: az erdőtörvény értelmében minden erdei gyümölcs, növény és gomba kizárólag saját szükségletre, és korlátozott mennyiségben szedhető. Aki üzleti célból vagy két kilogrammnál többet szeretne gyűjteni mondjuk a medvehagymából, annak az erdőgazdálkodó engedélyére van szüksége. Természetvédelmi területeken még szigorúbb a szabály, ott bármiféle növény gyűjtéséhez a természetvédelmi hatóság engedélyére is szükség van. medvehagyma

Emlékezetes, hogy a főváros környékén mindezekhez egy további probléma, a hajléktalanok megtelepedése járult. Ennek megoldására a Pilisi Parkerdő 2006 óta vesz részt a szociális szervezetekkel közös különböző programokban, amelyek célja a fedél nélküliek visszavezetése a társadalomba, és a korábbi telepeik környékén lévő erdőrészek megmentése. A tavalyi év legnagyobb akciója a XV. kerületi Páskom-ligeti erdő rendezése volt, amelyben körülbelül ötvenen éltek. – Ilyen közös munkára még számos helyen szükség van, mert más területeken a tél folyamán megnőtt a hajléktalanok száma – fűzte hozzá Lomniczi Gergely a parkerdő szóvivőjeként. Mint megtudtuk, területükön éppúgy, mint szerte az országban tavasszal ismét a vadászokkal, horgászokkal közös erdőtakarítást szerveznek. – A szemetelés, a lakott területek szélén sokszor nagy mennyiségben lerakott illegális hulladék a magyar erdők egyik komoly problémája, szégyenfoltja. A hóolvadás után mindenütt előbukkanó szemét mennyisége alapján sajnos az idei évben sem várható javulás ezen a téren – vont mérleget a szóvivő, majd hozzátette: bár az erdőgazdálkodók több száz millió forintot költenek az erdők tisztán tartására, ez önmagában kevés, erélyes hatósági fellépésre is szükség lenne. Megjegyezte ugyanakkor, hogy – talán éppen a szemléletformáló akcióknak köszönhetően – sokfelé észrevehetően csökken a kirándulók által elhagyott hulladék mennyisége. erdoszemet

A takarítás mellett a tűzesetek megelőzésére is nagy figyelmet kell fordítani tavasszal az erdészeknek. A Pilisi Parkerdő szóvivője jelezte ugyanis, hogy bár a csapadékos tél miatt a talaj mélyebb rétegei elegendő vizet tartalmaznak, a tavaszi felmelegedés, a böjti szelek azonban viszonylag gyorsan kiszárítják a felszínt, amin az avarréteg könnyen lángra kap. Mivel ilyenkor még nincs nagy zöld tömeg, a felszíni tüzek gyorsan terjednek. Különösen veszélyeztetettek a lakott területek közelében lévő erdők és a parkerdők, ahol a tavaszi égetések és a gondatlanul rakott tábortüzek minden évben akár több száz tűzesetet okoznak. (MNO)