Stefánia napja
Az Erdészeti Tudományos Intézet honlapján Hirka Anikó szerkesztésében megjelent "A 2015. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2016-ban várható károsítások " című kiadvány, mely szokás szerint kiválóan foglalja össze az elmúlt esztendőben tapasztaltakat és felhívja a figyelmet az idei kihívásokra is.Tovább >>>
Az AgriForValor projekt célja, hogy tevékenyen hozzájáruljon a bioökonómia megvalósításához azáltal, hogy összekapcsolja a mezőgazdasági és az erdészeti alkalmazott vagy alapkutatással foglalkozókat, és a bioipart, valamint az üzletfejlesztést támogató szervezeteket, innovációs ügynökségeket és a technológia transzfer közvetítőket egy többoldalú innovációs partnerségi hálózatban. A hálózat célja, hogy kiaknázza és hasznosítsa a mezőgazdasági és az erdészeti melléktermékekből előállított biomassza erőforrásokat.Tovább >>>
Az eurázsiai hód a ’90-es években bukkant fel hazánkban. Először a Szigetközben találkoztak a nyomaival az erdész szakemberek. Mára a teljes szigetközi szakaszon megtalálható. Olyannyira általánossá vált a jelenléte, hogy Győr belvárosában, a Radó-szigeten, de az M1-es autópályát szegélyező kis kavicsbánya tavaknál is megszokott, ahogy az ország más részein is különböző vízfolyásaink, csatornáink mentén. De hogyan lett ilyen rövid idő alatt ennyire sikeres ez a faj?Tovább >>>
Magyarországon a falopás mértékének nagyságára csak becslések vannak. Pénzben kifejezve több százmilliós nagyságrendű lehet a probléma, de a természetkárosítás is súlyos következményekkel járhat. Az elkövetéseket tekintve az összes esetnek csak töredékét sikerül felderíteni elsősorban azért, mert a tettenérésen kívül eddig alig volt perdöntő bizonyítási lehetőség.Tovább >>>
A nemesnyár-faállományok megítélése, gazdasági szerepük számos szakmai vitát generál. A hagyományos módon végzett gazdálkodás ugyan mutat némi ültetvényes jelleget (talaj-előkészítés és a korai időszak ápolásai), de a magas tervezett vágáskorok (területtel súlyozott átlag 28,1 év), a talajművelés idő előtti felhagyása, a műtrágyázás és a módszeres növényvédelem hiánya, valamint a minőségi nyesések elmaradása inkább a gazdálkodás extenzív jellegére utal.Tovább >>>
Alaposan feladta a leckét a gyorsuló klímaváltozás az erdészeteknek. A fa ugyanis jó esetben száz évig, vagy akár még tovább is élne, csakhogy mellette folyamatosak a változások. Képes-e követni Földünk tüdeje, az erdő mindezt? Fagyok, jégkár, hirtelen esők és hosszú aszály, nem is szólva az újabb és újabb, eddig ismeretlen károsító rovarokról.Tovább >>>
Az elmúlt két évet elemezve elmondható, hogy tavaly csökkent a súlyos vadkárok száma, ennek ellenére sokkal több esetben panaszkodtak, elégedetlenkedtek a gazdák – tájékoztatott érdeklődésünkre Berde Lajos, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal munkatársa. Azt is elárulta, hogy az előfordulások száma nagyobb, mint amit ők feljegyeztek, ám a gazdák gyakran nem jelentik a károkat a bürokratikus eljárások miatt.Tovább >>>
Lázár János csütörtökön jelentette be, hogy a bürokráciacsökkentés jegyében a kormány több mint hetven állami, országos háttérintézmény, költségvetési szerv átszervezését, illetve megszüntetését tervezi. Azóta a lista is megvan, amelyben szerepel többek között az MVH, a NÉBIH és a NAIK is, amely az erdészeti ágazatot is érinti. A tervek szerint 2017. január 1-jétől, jogutóddal szűnne meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, míg a másik két intézmény jogutódja az irányító minisztérium lesz júliustól.Tovább >>>
Az előző cikkben igyekeztem rávilágítani azokra a tényezőkre, amik a vadgazdálkodási célokat befolyásolják. A jelenlegi nagyvadgazdálkodási gyakorlat eszköztára nagyjából kimerül az állományapasztás lehetőségében, amivel vagy akar élni a gazdálkodó, vagy nem (HAJDU 2015/a). Meggyőződésem, hogy ha megoldást szeretnénk találni a kialakult, vélt vagy valós problémáinkra, akkor nem a meglévő módszereink között kell kutakodnunk. Ezért kezdjünk tiszta lappal, vizsgáljuk azokat a tényezőket, melyek az erdő-, mint élőhely együttes esetében a vadgazdálkodást meghatározhatják.Tovább >>>
Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014 program végrehajtására Magyarország Együttműködési Megállapodást írt alá Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselőivel az „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Magyarországon” program megvalósítására. A program átfogó célja, hogy elősegítse az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást, elmélyítse az ismereteket az éghajlatváltozás hatásairól, és növelje a társadalom tudatosságát.Tovább >>>
Az új vadgazdálkodási törvény új alapokra helyezi és szigorúbban szabályozza a vadkár viselését és megtérítését - hangsúlyozta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke pénteken Budapesten egy sajtótájékoztatóval egybekötött díjátadó ünnepségen.Tovább >>>
A Magyar Tudomány Ünnepe sorozat részeként „Klímaváltozás hatásai az Európai erdőkre” címmel tudományos konferenciát rendezett az MTA PTB Agrártudományok Szakbizottságának Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága 2015. november 24-én Pécsett, az akadémia székházában.Tovább >>>
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet (VMI) november 28-ig kérdőíves felmérést végez a Vadgazdálkodási törvény vadkárral kapcsolatos rendeleteinek szakmai megalapozásához. A kérdőív kitöltői között értékes nyereményeket sorsolunk ki.Tovább >>>
Az új vadászati törvény - amelynek általános vitája már lezajlott az Országgyűlésben - egyes rendelkezései már 2016. január 1-jén hatályba lépnek; a törvény összes passzusa pedig 2017. március 1-jén - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.Tovább >>>
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) október elején Dr. Borovics Attila számára adta át a Rimler Pál Emlékérmet. Az ERTI igazgatójával a szakmai szervezet éves nagyrendezvényén beszélgettünk a kitüntetésről és a kapcsolatáról a magán-erdőgazdálkodókkal.Tovább >>>