Inváziós fajok elleni küzdelem, új adócsomag, stb. – Az erdész szakmát is érintő keddi határozatok

paragrafusKedden elfogadták a kormány őszi adócsomagját, de arról is döntött az Országgyűlés, hogy mostantól a rendőrség is bírságolhatja a szabálytalanul drónozókat. Született rendelet az inváziós fajok elleni küzdelem érdekében, és arról is döntöttek a képviselők, hogy létrejön a nemzeti energetikusi hálózat. Ez a törvény tartalmaz rendelkezéseket amiatt is, hogy az uniós jóváhagyás elhúzódása miatt január 1-jével nem lehet elindítani az új megújulóvillamosenergia-termelés támogatási rendszerét (Metár). Módosult a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény is.

Döntött az Országgyűlés: Februártól Soproni Egyetem az NymE >>>

Inváziós fajok elleni küzdelem

Hatósági rendszert vezet be az invazív fajok elleni fellépésben, és megteremti a szankcionálás lehetőségét az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésével és kezelésével összefüggő törvénymódosító csomag, amelyet 159 szavazattal, 31 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett hagyott jóvá a Ház.

A változtatás az intézkedések költségeinek megtérítése érdekében “a szennyező fizet” elvet követi.

A földművelésügyi tárca ismertetése szerint az Európai Unióban mintegy 12 ezer idegen honos faj van, amelynek 12 százaléka bír inváziós tulajdonsággal – vagyis felborítják a meglévő ökoszisztémát -, 37 fajjal kapcsolatban pedig az unió egész területén a legszigorúbb tilalom van érvényben. A parlagfű viszont nem került a listára.

Elfogadták a kormány őszi adócsomagját

Az Országgyűlés elfogadta a kormány őszi adócsomagját, amelynek legfontosabb elemei a kabinet szerint a köztehercsökkentés, a versenyképesség növelése, valamint az adóbürokrácia mérséklése. A változtatások eredményeként nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa, az áfában szintén emelkedik az alanyi mentesség értékhatára, egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai, továbbá az adóhatóság a jövőben szankcionálás helyett szakmai segítségnyújtással támogatja a hibázó adózókat.

A képviselők 131 kormánypárti – és egy független – igen szavazattal, 38 nem ellenében és 25 – jobbikos és egy LMP-s – tartózkodás mellett hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését.

A módosítások értelmében a kata esetében jövőre a kétszeresére – 6 millió forintról 12 millióra – nő a bevételi határ. A nemzetgazdasági tárca szerint így még többeknek biztosíthat jelentős adómegtakarítást és kevesebb adminisztrációt ez az adózási mód, amelyet eddig több mint 160 ezren választottak.

A minisztérium szerint az áfa alanyi mentességi értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése hasonló előnyöket hoz, az új limitnek köszönhetően ugyanis még több vállalkozásnak nem kell áfát fizetnie és áfabevallást készítenie 2017-ben.

A Ház döntése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövőre új szolgáltatást vezet be támogató eljárás néven, amelynek lényege, hogy a hatóság azonnal segít, ha egy adózónál kockázatot észlel.

A rendőrség is bírságolhatja a szabálytalanul drónozókat

Az Országgyűlés 154 igen, 33 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett elfogadta a légiközlekedésről szóló törvény módosítását, amely rendeletalkotási felhatalmazással lehetővé teszi, hogy a rendőrség is megbírságolhassa a szabálytalanul drónozókat.

Meghatározták a közös felhasználású (polgári-katonai) repülőtér részletszabályait. Ezeket a reptereket a nem nyilvános repülőtér kategóriájába sorolták, mivel elsősorban állami célú, azaz az általános légi forgalomtól eltérő légi jármű mozgásokat szolgálnak ki. Ilyen repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezését, zajgátló védőövezetének engedélyezését a katonai légügyi hatóság hatáskörébe utalták.

A törvény rendelkezik Magyarország légiközlekedési terep- és akadály-adatbázisának létrehozásáról is.

Megszűnt a lajstromozásra nem kötelezett légi jármű fogalma, helyébe a repülőeszköz és a pilóta nélküli légi jármű (drón) lép. A repülőmodell fogalma beolvad a pilóta nélküli légi jármű fogalmába.

A pilóta nélküli légi járművek szabályos működtetésének feltétele, hogy annak vezetője tudja, melyek azok a légterek, illetve területek, ahová nem repülhetnek be. Ilyenek például a védett területek és objektumok, valamint olyan területek fölötti repülések, amelyek térben és időben folyamatosan változnak (például védett személy mozgása, katasztrófa helyszíne, baleset miatt).

A törvény értelmében a HungaroControlnak a pilóta nélküli légi járművek használatát támogató, az aktuális légtér-információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás üzemeltetése is a feladata lesz. Így a drónhasználók az alkalmazáson keresztül tudomást szerezhetnek azokról a légterekről, ahol számukra a repülés nem megengedett.

A módosítással a rendőrség is jogosult lett a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó szabályok megsértése miatt bírságot kiszabni.

Környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítása

Könnyebben teljesíthetik kötelezettségeiket a jövőben a környezetvédelmi termékdíj érintettjei, miután a Ház 129 igen szavazattal, 58 nem ellenében, 6 tartózkodással elfogadta a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítását.

A változtatás a gépjárműátalány fizetésének lehetőségét kiterjeszti a kishaszongépjárművekre és az autóbuszokra is, emellett ösztönzi az újbóli felhasználást, miközben tovább egyszerűsíti az egyéni hulladékkezelést.

A jövőben nem kell termékdíjat fizetni azon, termékdíjköteleles termékek után, amelyeket újrahasználatra vagy újbóli felhasználásra előkészítés során állítottak elő.

Az egyéni hulladékkezelést választók termékdíja a tárgyévi hulladékhasznosítási teljesítményük függvénye, a díj kiszámításakor a tárgyévi kibocsátást kell alapul venni.

Létrejön a nemzeti energetikusi hálózat

Az Országgyűlés 131 igen, 36 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett elfogadta az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság- fejlesztési tárgyú törvények módosítását.

A törvény értelmében a jövőben a kormány nemzeti energetikusi hálózatot működtet, amelynek célja a hálózatot alkotó irodák működési területén lévő közintézmények – köztük az önkormányzatok – és székhellyel rendelkező vállalkozások energiahatékony működésének szakmai tanácsadással történő elősegítése.

Bevezették az energetikai szakreferens intézményét. Arról kormányrendelet készül, hogy ilyen szakreferenst mekkora energiafogyasztású gazdálkodó szervezetek kötelesek foglalkoztatni 2018-tól. A szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában.

A jövőben felügyeleti díjfizetési kötelezettség nélkül vásárolhatják meg a kutatási, fejlesztési és gyógyászati tevékenységet végzők a tevékenységük ellátásához használt fluortartalmú üvegházhatású gázt engedély birtokában.

A módosítás elfogadásával az üvegházhatású gázok kereskedéséből befolyt bevétel felhasználásáról a nemzetgazdasági miniszternek csak akkor kell beszámolnia évente, ha az adott évben keletkezik ilyen bevétel.

A törvény tartalmaz rendelkezéseket amiatt is, hogy az uniós jóváhagyás elhúzódása miatt január 1-jével nem lehet elindítani az új megújulóvillamosenergia-termelés támogatási rendszerét (Metár). Az új rendszer több elemét is hatályba léptetik 2017. január 1-jével.

Az ivóvízminőség-javítási, valamint szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási, nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások esetén rövidül a közigazgatási ügyek ügyintézési határideje.

A víziközmű-szolgáltatásokat érintő változások között módosulnak a korábban nem nyújtott szolgáltatás kapcsán fizetendő átmeneti díjak szabályai: az ellátásért felelős, azaz az önkormányzat ügyfél lesz, véleményt alkothat a díjak mértékéről. Megkapják az energiahivatal által kiadott határozatot és azok ellen is jogorvoslattal élhetnek.

(MTI)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?