Erdészeti kihordókeret fejlesztése

4. ábra: A kihordókeret

4. ábra: A kihordókeret

A 2015-ös innoLignum Sopron erdészeti és faipari vásár és rendezvénysorozat alkalmával Erdészeti gépesítés-fejlesztés témakörben rendeztek konferenciát, amelyen “Erdészeti kihordókeret fejlesztése” címmel tartott előadást Kutas Lajos a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-től. Előadásának anyagát most engedéllyel az Erdő-Mező Online is közzé teszi.

Az innoLignum Sopron kiállításon megrendezett konferencia többi előadása is olvasható az Erdő-Mező Online portálon!
A cikk alján ajánlót és tartalomjegyzéket is talál!

Erdészeti kihordókeret fejlesztése

Kutas Lajos
Szombathelyi Erdészeti Zrt.
E-mail:kutasl@szherdeszet.hu

Kulcsszavak: fejlesztés, előközelítés, természetkímélő technológia

Bevezetés
A hazai erdőgazdálkodásban a vágásterületeket az előírásoknak megfelelően magas tőszámú facsemetékkel ültetik be a gazdálkodók. Ezzel biztosított a talajborítás, mely több funkciója mellett megóvja a talajt a kiszáradástól, szabályozza a mikroklímát. Az évek múltával szükséges a tőszám szakszerű apasztása, hogy a visszamaradó egyedek koronájának helyet biztosítsunk, a gyökérkonkurenciát csökkentsük ezáltal a kevesebb visszamaradó egyed gyorsabban tud vastagodni. A kijelölt fák kitermelése különböző eszközök használatával történik. Legelterjedtebb hazánkban a motorfűrészes technológiával végzett fakitermelés. A ledöntött faegyed erdőterületről történő kiszállítása többféle módon lehetséges. Előadásomban az erdőritkítások, úgynevezett elő-használatok során keletkezett faanyag – mely nagyrészt egy és kettőméteres választékot jelent – termőhelyről az értékesítési helyre történő kijutását segítő fejlesztést, új eszköz kialakítását kívánom bemutatni.

Technológiák ismertetése
A kitermelést megelőző művelet a kivágandó faegyedek kijelölése, valamint a mozgatást lehetővé tevő útvonalak jól látható módon való megjelölése.

1. ábra: Erdőkép felülnézetből

1. ábra: Erdőkép felülnézetből

2. ábra: Erdőkép kijelölés után

2. ábra: Erdőkép kijelölés után

A jelenleg kialakított gyakorlat szerinti nyomvonalakat a 3. ábra szemlélteti.

3. ábra: Kijelölt közelítő nyomvonalak

3. ábra: Kijelölt közelítő nyomvonalak

Az így előkészített erdőrészekben különböző módszereket alkalmaznak a fakitermelő munkacsapatok a faanyag kijuttatására:

I. Kézi erővel kihordják a nyomvonalra a faanyagot, ahol alátétfára rakva 1 – 1,5 m3-es rakatokat képeznek
II. Lóval vontatott szánkóval, vagy közelítő kerékpárral szállítják a faanyagot a nyomvonalra.
III. Gépi vonszolással kerül a faanyag a nyomvonalra.
IV. Vasló segítségével történik a kimozgatás.
V. Egyéb eszközökkel, mint pl. kiszállító láda, végzik el a feladatot.

A nyomvonalról a kiszállítás szintén többféle módon történik a teljesség igénye nélkül.
I. Közelítő, kiszállító szerelvény.
II. Csörlő kötéllel „batyut” képezve.
III. Markolós vonszolóval.
IV. Forwarderrel.

Új, kifejlesztett eszköz, a kihordókeret
Az új fejlesztésű kihordókeretet a 4. ábrán mutatjuk be.

4. ábra: A kihordókeret

4. ábra: A kihordókeret

Az előzőekben ismertetett technológiáktól, módszerektől eltérő új szemlélet megvalósítása szükséges. Feladatunk: gazdálkodásunk során a természeti környezet minél kisebb mértékű terhelése, valamint a klímaváltozás folyamatának lassítása. A kiszállító nyomvonal és a hozzá csatlakozó vonalak kialakítása az 5. ábra szerinti.

5. ábra: Kijelölt erdőrészlet

5. ábra: Kijelölt erdőrészlet

A kihordókeret főbb műszaki adatai:
Öntömeg: 330 kg
Munkaszélesség:
– szállító keret szélessége 1300 mm;
– rakomány szélessége max. 2000 mm.
Szükséges erőgép teljesítmény: min. 30 kW.
Teljesítmény: rakodástól függő, 2 fő esetén 30 – 35 m3.
Hasznos szállítási távolság: max.400 m.
Bekerülési költség 2015. évben: várhatóan nettó 1,0 millió Ft.

Leírása:
Az alapgép, melyhez a közelítő keret (továbbiakban: eszköz) csatlakoztatható, hátsó oldalán három pontos felfüggesztési rendszerrel rendelkező, hátsó síkjától 1 m távolságban legalább 1 tonna teher emelésére és függesztett helyzetben történő szállítására alkalmas gépjármű lehet, melyen kiépített hidraulika csatlakoztató rendszer található.

Az eszköz négy fő szerkezeti egységei:
1. Tartószerkezet, mely az alapgéphez történő csatlakoztatást, valamint a teher viselését végzi. Rakodáskor a talajon nyugszik.
2. Szállító keret, mely forgástengellyel csatlakozik a tartószerkezethez. Mozgatását, a tartószerkezetből történő kibillentését munkahengerek végzik.
3. Rögzítő kanál, mely forgástengellyel csatlakozik a szállító kerethez. Mozgatását, a szállító keretben lévő faanyag rögzítését munkahengerek végzik. A kanálba rugós, drótköteles feszítő került beépítésre a rakomány oldalirányú elmozdulásának megakadályozása céljából.
4. Hidraulikus egység, melyek vezérlése az alapgép hidraulikus csatlakozójáról működtetett elosztó rendszeren keresztül történik.

A szerkezeti egységek jellemzése:
1. Tartószerkezet: Kazánlemezből, zártszelvényből hegesztéssel összeállított szerkezet. Az alapgéphez három ponton csatlakozik függőleges hátfallal. A fenék rész erős, a talajra támaszkodó tartóval rendelkezik. A forgástengely csatlakozása és a munkahenger-vég csatlakozása a fenék részen kiépített, mechanikus sérülések ellen burkolattal védett. A hátfal felső részén hidraulikus csörlő rögzítésére alkalmas tartó kerül kiépítésre.
2. Szállító keret: Kazánlemezből, zártszelvényből hegesztéssel összeállított szerkezet. Egy és kettő méter hosszúság közötti, mintegy 1,2 m3 faanyag befoglalására alkalmas szerkezet. A fenékrészen forgástengely és mozgató munkahenger csatlakozások kerülnek kiépítésre. A szállító keret alapgép felöli oldalán függőleges hátfal található, melyen a drótköteles feszítő szerkezet és felső részén a rögzítő kanál forgástengely csatlakozása kerülnek kialakításra. A hátfalra rakonca fészek van elhelyezve hegesztéssel, mely ürítéskor a rakoncák „tároló” helye. A szállító keret elülső részén rakonca fészek van fölhegesztve a faanyag hosszához illeszkedően, kézi rakodáskor a faanyag rögzítésére szolgál.
3. Rögzítő kanál: Kazánlemezből hegesztéssel összeállított szerkezet. A szállító kerethez csatlakozó forgástengely és munkahenger csatlakozó a szerkezet egyik végén kerül kiépítésre. A drótkötél a kanál középső részéhez csatlakozik.
4. Hidraulikus egység: Az erőgép hidraulika rendszeréhez gyorscsatlakozóval illeszthető a vezérlő tömb, melyhez hidraulika csövek és munkahengerek kerülnek összeépítésre. A vezérlő tömb három szekcióból áll, a szállító keret, a kanál és esetlegesen a hidraulikus csörlő működtetését végzi.

A közelítő keret használata
Az eszköz erőgépre csatlakoztatása (három pont felfüggesztésre és hidraulika rendszerre) után a fakitermelés során kitermelt faanyag optimális megközelítése. Az eszköz talajra helyezése, a rögzítő kanál nyitása után a faanyag berakodása következik. A rakonca akkor kerül a szállító keret elülső oldalán lévő rakonca fészekbe, ha a további faanyag berakodása annak kigördülésével járna. A szállító keret megtelte után a rögzítő kanál zárása, majd a rakoncák a szállító keret hátsó falán kialakított fészekbe helyezése történik. A rakománnyal közúton való közlekedéskor a rakoncák az elülső fészekben maradnak biztosított állapotban. A faanyag kiszállítását követően az erőgép tolatva megközelíti a készletező helyet. A rakoncák a szállító keret hátfali fészkeiben vannak. A szállító keret kibillentését követően a rögzítő kanál nyitásával megtörténik a kiterhelés. Megfelelő gyakorlat után a faanyag további igazítása nem szükséges. Ürítés után a szállító keret alaphelyzetbe és a rögzítő kanál zárt állásba helyezésével zárul a folyamat.

Melyek a jellemző különbségek a korábbi technológiák és az új fejlesztés között?

A közelítő nyomok kialakítása:
Korábban: A kiszállító gépek mérete meghatározta a nyomvonal szélességét, mely legalább 3 m szélességgel és egyenes vonalvezetéssel kerültek kialakításra. Miért is? A hosszú, daruval szerelt kiszállító szerelvények erőgépe és pótkocsija külön íven közlekednek az egyenestől eltérő nyomvonalakon. A visszamaradó állományban a nyomvonal mentén számos kéregsérült faegyed található. A hosszú szerelvény tolatva közelíti meg a faanyag kupacokat, ellenkező esetben gépjármű fordulókat kell kivágni az alkalmazott technológiához.
Új technológia: A nyomvonal nem egyenes kialakítású, mivel az erőgép az emelve szállított faanyaggal könnyedén kikerüli a visszamaradó faegyedeket.

Talajterhelés:
Korábban: A nyomvonalakon a kiszállító szerelvények a nagyobb teherrel többször végighaladva jelentősen károsítják (mély csapát hagyva) a talajt.
Új technológia: A maximum 1,2 m3 faanyag kiszállításával a talajnyomás mértéke csekély, valamint a közlekedéskor (pl. üresjárat) a kimeneti nyom mellett közlekedik.

Fakitermelők erőkifejtése:
Korábban: Döntés, gallyazás, darabolás után a faanyagot kézi mozgatással előközelítik a nyomvonalra, ahol 1 – 1,5 m3-es kupacokat alátétfára rakva készítik elő továbbmozgatásra. Kiszállító szerelvényes közelítéskor további kézi munkát nem igényel. Egyéb eszközök esetén további kézi közreműködés szükséges (kötélbe kötés, sarangba rakodás, rakoncás kocsik, fogatos szán, egyéb eszköznél kerék és rakonca fölött átemelve, majd kiterheléskor ezt ismételve fordított sorrendben).
Új technológia: Döntés, gallyazás, darabolás után a faanyagot kézi mozgatással a közelítő keretbe helyezik. A mozgékony kis erőgép – szükség esetén néhány alsószintben lévő egyed kitermelése után – tolatva megközelíti a fekvő faanyagot, ahol kis távolságon való kézi mozgatás után berakják a keretbe. A keretfenék a talajtól mintegy 50 cm-re fekszik, mely további segítséget jelent a felterhelőknél. Az erőgép kiszállítja, billenti és a kanál nyitásával rendre lehelyezi a rakományt, melynek igazítása a műszak végén szükséges csupán a számbavételezés miatt. Árkos terepen a hidraulikus csörlő nyújt segítséget és hatékony munkavégzést. Használatával a faanyag géphez történő vonszolása végezhető el.

Természetkímélő technológia
Az új fejlesztés használatakor a nyomvonal kialakításának köszönhetően nem keletkezik huzatcsatorna, így a visszamaradt erdő mikroklímája nem sérül, ellentétben az egyenes, 3 m szélességű nyomvonalakkal.
Huzatcsatorna: a nyomvonalon nagy sebességgel közlekedő szél szívóhatása magával viszi a visszamaradó fával borított részekből a párás levegőt, ezáltal károsodását idézi elő.
A visszamaradó egyedek kéreg-, illetve gyökér- sérülése, valamint a talajfelszín károsodása jelentősen csekélyebb a korábban alkalmazott technológiák többségénél tapasztaltakhoz hasonlítva.

Összefoglalás
Az új fejlesztésű közelítő keret elsősorban a fakitermelők fizikai igénybevételét kímélő technológia. Használata során kevésbé károsítja a talajt, a közlekedéséhez szükséges nyomvonalak kialakítása a mára csekély mértékben használt fogatos előközelítési technológiához hasonlítható. Alkalmazásával nem keletkezik huzatcsatorna, így az erdő mikroklímáját nem befolyásolja kedvezőtlen irányba. A minimális erőgép igénye, a termék árfekvése és dolgozóbarát kivitele az alacsony rakodási magasság, a csörlős kiegészítés a hatékonyabb termelést segítik.

Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet:
– Kónya Róbert Úrnak; FOREST POWER KFT.
– Dr. Horváth Béla Professzor Úrnak, (NYME), valamint munkatársainak
a fejlesztés során nyújtott szakmai és emberbaráti támogatásukért.
Külön köszönet illeti a gyártó HYAB Daruszervíz Kft vezetőjét és munkatársait az önzetlen együttműködésükért.

Gyártó és forgalmazó:
HYAB Daruszervíz Kft., 5000 Szolnok, Besenyszögi út 0458/2 hrsz.
Forest Power Kft, 8314 Vonyarcvashegy, Liszt Ferenc köz 3.

A következő napokban az alábbi előadás-anyagokat is olvashatja portálunkon:
Erdészeti gépek korszerű erőforrásai >>>
Energetikai faültetvények gépesítési gyakorlata >>>
Erdészeti kihordókeret fejlesztése —————
Új lehetőségek az erdészeti gépesítés-fejlesztésben >>>
Többműveletes fakitermelő gépek és a térinformatika kapcsolata – Várható közzététel: 2015. szeptember 15.

Rövid tudósítás a konferenciáról >>>

A konferenciakiadvány ingyenesen elérhető a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézetében.

(Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?