Hatvanban tartották meg a III. Országos Erdőtűzvédelmi Konferenciát

erdotuz_konferenciaA hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum adott otthont május tizennegyedikén a harmadik országos erdő- és szabadtéritűz-megelőzési konferenciának. Az előadók több szemszögből járták körbe az ilyen tüzek megelőzésének témakörét – tűzoltók, hatósági szakemberek, erdészek szólaltak fel.

Dr. Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő megnyitó beszédében kiemelte, a 2012-es év rámutatott arra, hogy lépni kell a szabadtéri tűzesetek megelőzésével kapcsolatban, az emberek vagyonának és életének védelmében. Mint mondta, a konferenciának kettős célja van: egyrészt az elvégzett munka összegzése, másrészt felhívni a figyelmet a tüzek megelőzésének fontosságára. Az elmúlt két évben a hatósági és a kommunikációs tevékenység egyaránt javuló tendenciát mutatott, de sokkal hatékonyabbak voltak a társszervekkel közösen tartott supervisori ellenőrzések is. Hangsúlyozta, a cél nem a bírságolás volt, hanem a jogkövető magatartás erősítése, hiszen a tűzesetek kilencvenkilenc százaléka mögött az ember van. Az elmúlt időszakban a felére csökkent az erdőterületeket érintő tüzek száma: míg 2012-ben márciusig tizenkétezer, addig az idei év hasonló időszakában csak négyezer vegetációtűz volt az országban. Túl vagyunk a márciusi kritikus időszakon, mondta Bérczi László, most fel kell készülni a nyár szabadtéri tüzeire.

A főfelügyelő után a szabadtéri tüzek megelőzéséről az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat tükrében Érces Ferenc tű. ezredes, a tűzvédelmi főosztály vezetője beszélt. Az ezredes a hallgatóság elé tárta a szabályozás vonatkozó újdonságait, egyebek mellett az irányított égetést, az égetés bejelentésének kötelezettségét, az engedélyezés folyamatát. Mint mondta, az eddigi tapasztalatok szerint az új előírások eredményekre vezetnek. A főosztályvezető felhívta a figyelmet a megelőzés és a felkészülés fontosságára, valamint utalva az Országos Tűzmegelőzési Bizottság figyelemfelhívó kampányára, a lakosság tájékoztatásának szükségességére.

Dr. Nagy Dániel, a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal helyettes vezetője az integrált erdőtűz-megelőzést és a FIRELIFE-projektet mutatta be. A program célja professzionális, folyamatos kommunikációs kampányokkal elérni mindazon célcsoportokat, amelyek tagjai az erdőtüzek okozói lehetnek, így például a gazdálkodókat, a föld- és erdőtulajdonosokat, a túrázókat, a dohányosokat. Elhangzott, a program másik kiemelt célja az erdőtüzek megfékezésében aktívan közreműködő szakemberek közép- és felsőfokú továbbképzése.

A konferencia programjába ezen a ponton kapcsolódott be Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. Előadásában az erdőtüzek elleni védekezésről szólva hangsúlyozta, nagy baj esetén a tűzoltók és az erdészek segíteni tudnak, azonban a sikerhez a Földművelésügyi, a Nemzeti Fejlesztési és a Belügyminisztérium megelőzés idején végzett közös munkája nélkülözhetetlen.

Az erdők tűz elleni védelméről Dobre-Kecsmár Csaba, az Egererdő Zrt. általános vezérigazgató-helyettese számolt be. A szervezet hetvenötezer hektárnyi területet kezel, ezért egy tűz esetén hatalmas károk keletkezhetnek, nemcsak a vad-, hanem a faállományban is. Ráadásul pénzben nem kifejezhető károkat is okoznak az erdőtüzek, hiszen egy-egy eset után a kirándulók hosszú ideig nem használhatják a turistautakat. 2012 fájdalmas esztendő volt az Egererdő életében, ekkor csaptak fel a lángok a legtöbbször, és a leégett terület nagysága is ekkor volt a legnagyobb. Ezek az esetek világítottak rá arra, hogy tűzmegelőzési intézkedéseket kell bevezetni, ezért tűzőrségeket és brigádokat állítottak fel, amelyek a területeket felügyelik, tűzpásztákat alakítottak ki, megszabadították az erdőket a vágástéri hulladéktól.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság őrszolgálat-vezetője, Barta Zsolt arról értekezett, milyen hatással vannak a szabadtéri tüzek a védett területekre és azok élővilágára. Szólt a klímaváltozás okozta időjárási jelenségekről, arról, hogyan befolyásolják a szabadtéri tüzek a gyep szerkezetét, illetve hogy egy-egy vegetációtűz akár ritka növényfajok pusztulásához is vezethet. Külön kitért az erdő lakóira, köztük a veszélyeztetett állatfajokra. Az őrszolgálat-vezető emlékeztetett arra, hogy erdőtüzek esetén a természeti érdek háttérbe szorul, az elsőbbség mindig az emberéleté.

A modern technológia az erdőtüzek elleni védekezésben is bevethető, a távérzékelési eljárások alkalmazhatóságáról dr. Tomor Tamás, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola főiskolai docense beszélt. Mint mondta, a kutatóintézet legfontosabb feladata a légi távérzékelési technika kialakítása, amely tűzeseteknél és más katasztrófák esetén is bevethető. Erre volt is már példa, hiszen a hazai a vörösiszap-katasztrófánál és a 2013-as dunai árvíznél, valamint a Mexikó partjainál történt olajkatasztrófánál is használták az eljárást. Ennek lényege, hogy távérzékelési technikával készülő, műholdas és légi felvételeket elemeznek, a szenzort egy repülőgépbe építették, ennek adatait dolgozzák fel. A módszerrel a biomassza és a vegetáció felmérését is végzik, egyre több információ van az erdőkről, fafajtaszintű vegetációtérképet is készítettek már. Meg tudják határozni például a fák fajtáját, koronájának nagyságát és sűrűségét. A szakember végezetül bemutatta azt a programot, amely a tűz időbeli és térbeli terjedését tudja modellezni.

A Heves megyei erdőtüzes tapasztalatokat Dobre Attila tű. őrnagy, a gyöngyösi katasztrófavédelmi kirendeltség tűzoltósági felügyelője összegezte. Két esetet hasonlított össze előadásában: a 2012-es hevesaranyosi és a 2013-as gyöngyös-sárhegyi tüzet. Bár az előbbi ötszáz hektáron, utóbbi pedig „csak” tizenötön pusztított, sok köztük a hasonlóság – mindkettő erdőt és építményeket egyaránt veszélyeztetett, és abban is hasonlítottak, hogy sokáig tartott megfékezni a lángokat. Az oltást nehezítő körülmények között említette, hogy nem rendelkeztek erdészeti térképpel, ráadásul az elhúzódó beavatkozás az állomány kifáradásához vezetett. Az őrnagy a javaslatok között említette a tűz mesterséges határok közé szorítását, a területek karbantartását, a fokozottan veszélyeztetett területek feltérképezését és a társszervekkel való közös gyakorlást.

A következő előadó a 2012-es bugaci erdőtűz tapasztalatait tárta a hallgatóság elé. Farkas Sándor tű. alezredes, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi műveleti szolgálatának tagja, részletesen bemutatta a többnapos beavatkozást az információgyűjtéstől kezdve a légi felderítésen és tűzoltáson át az állomány pihentetéséig, a rádiókommunikáció megszervezéséig, külön szót ejtett a civil önkéntes segítőkről.

A konferenciát a házigazda, Csontos Ambrus tű. dandártábornok, megyei katasztrófavédelmi igazgató zárta, elsorolta, mi szükséges a sikeres erdőtűzoltáshoz, hogy időben észleljék a bajt – a tűzoltókat segítő erdész szakember, megfelelő tűzoltótechnika és önkéntes összefogás.

A rendezvény végén a résztvevők megtekintették a múzeum tárlatának kiállítását.

(heves.katasztrofavedelem.hu; Fotó: Antal Erika tű. szds. – Heves MKI)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?