Pusztul az erdő a Mátrában (Index riport)

beteg_erdoMátrafüred központjában, ahol Dudás Bélával, a Mátra déli oldalát kezelő Mátrafüredi Erdészet vezetőjével találkozunk, még nincs semmi jel, ami azt mutatná, hogy tömegesen pusztulnának a fák a hegyen. „Menjünk feljebb, majd meglátják”, mondja az erdészetvezető, majd bepattanunk a terepjárójába. Az Index.hu összeállítása.

„Tavaly tél végén figyeltünk fel arra, hogy a Mátrában gutaütésszerűen pusztulnak a fák” – mondja a kocsiban Dudás Béla. „Nem a pusztulás mértéke, hanem inkább a gyorsasága volt a megdöbbentő. Májusban jött rá a gomba és a szú, elintézték, ami maradt.”

A szakemberek elég hamar rájöttek, hogy a pusztulás elsődleges oka az elmúlt három aszályos év. A fák kiszáradtak, legyengültek, a leromlott immunrendszerű növényeknek a rovarok és a gombák megadták az utolsó döfést.

dudas_bela

A legveszedelmesebb helyzetben a fenyők vannak. Amerre járunk, mindenhol látni kiszáradt példányt, van, ahol félhektárnyi területen pusztul egyszerre a fenyves.

„Látják azt a fenyőt? Patakokban folyik le a törzsén a gyanta. A gyantával a rovarok ellen védekezik, eltömítve a lyukakat. Ezen a fán látszik, hogy nincs annyi gyanta a világon, ami elég lenne neki, fel lehet adni rá az utolsó kenetet” – közli az erdész.

A feketefenyőt és a lucfenyőt az évtizedekkel korábbi erdőpolitika hozta be a Mátrába, nem őshonos fák. A hegység déli oldalán 2009-ben még 5 százalék volt a fenyves, három év alatt körülbelül 3 százalékra csökkenhetett ez az arány.

Dudás elmondása szerint van olyan rész, ahol a fenyves 20-30 százalékát is ki kellett már vágni. Ha ez az arány átbillen az 50 százalékon, szétszórva már nem tudnak védekezni a fák, mehet az egész a levesbe. Az erdészetvezető szerint a fenyők hamarosan el fognak tűnni a magyarországi középhegységekből.

beteg_fenyo

Bemegyünk egy nagyon elszáradt kisebb fenyvesbe. Itt már eldőlt a meccs, a fákon a festékfolt: tarvágásra jelölve. „Ilyenkor az ember egyet tehet: kalapot emel és elmegy. Itt a szú és az aszály győzött, nincs már mit tenni” – mondja Dudás szomorúan.

A Mátra erdeinek 90 százalékát az őshonos fák adják, a kocsánytalan tölgy, a bükk, a cser, a juhar és a gyertyán. Ezek a fák jobban tűrik az aszályt, de már az őshonos fajták is betegednek. Dudás szerint erdészeti szempontból még nem olyan vészes a helyzet, ha idejében lépünk, de esztétikailag már nagyon zavaró. A turisták háborognak, hogy hol a zöld erdő, amiért jöttek?

Szederszedőkbe futunk az erdő szélén. Szeder, az van szépen, mondják, de az erdő tiszta száraz. „Nézze az avart, olyan, mintha ősz lenne” – mutat a földre az egyikük. „De nincs eső, gomba se, nem szép a Mátra most.”

Dudás Béla szerint is októberben kellene ilyen avartakarónak lenni, nagy a lombvesztés. „Sok fa már most ledobja a levelét” – magyarázza, „hogy kevesebbet párologtasson.” „A levelek között sok a zöld, ez azt jelenti, hogy a fa úgy döntött, ideje téli álomba merülni” – vonja le a meglepő következtetést a gondolkodó fákról.

Feljebb megyünk, egy néhány éve ültetett bükkösbe. A bükk a 600 méter feletti klímát kedveli, a legtöbb magyarországi hegyen felfelé menet a tölgyest a bükkös szokta váltani. A legnagyobb baj a klímazóna határán van. Dudás egy másfél méter magas bükkcsemetét mutat: „Látszik rajta, hogy direkt kisebb leveleket hozott, hogy túlélje az aszályt, és még kevesebb vizet  párologtasson. De a kisebb levelek is elbarnultak, ennek a fának is vége.”

beteg_level

Csóka Györgyöt, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetőjét telefonon értük utol. Csóka szerint a magyarországi hegységek többségében, főleg a Bakonyban, a Balaton-felvidéken vagy a Mecsekben hasonló a helyzet, mint a Mátrában. Elsősorban nem az aszály öli a fákat, az inkább egy láncreakciót indít el. Legyengülnek a fák, amiken megjelennek a kártevők, és bevégzik a pusztítást. Csóka szerint van eszközünk a kompenzációra, de gyors, látványos megoldást nem lehet elérni.

Növelni kell az erdők állékonyságát, a tuskósarjas (egyszer már kivágott, majd a tuskóról újraeredt) fák arányát csökkenteni kell, az időjárási ingadozásokat jobban viselő mageredetű fák arányát pedig növelni. Fontos a folyamatos erdőborítás, mert ha kiritkul az erdő, akkor csökken az ellenálló képessége, és beindulhat az ördögi kör.

A szakértő szerint az is elképzelhető, hogy egyes területeken nagyobb tűrőképességű fafajták váltsák az érzékenyebbeket, bár véleménye szerint ezzel nagyon tapintatosan kell bánni. „Nem ültethetünk kaktuszfákat a tölgyesek helyett, inkább az erdő ellenálló képességét növeljük” – mondta Csóka György. „Rútul aszályos volt az elmúlt három év. Nem a tehetetlenséget jelzi azt mondani, hogy nincs rövid távú megoldás. 20-30 év kell hozzá, de most kell elkezdeni a dolgokat.”

beteg_erdo

„Tíz éve még nevettem azon, aki azt kérdezte, hogy hogy érinti az erdeinket a klímaváltozás. Az elmúlt évek megmutatták, hogy ezt a hozzáállást ma már súlyosan át kell értékelni” – mondja keserűen Dudás Béla. „Nincs még katasztrófa, a 10-20 éve ültetett új, magról termett fiatal fák túlnyomó többsége él és zöldell. Ha ezek is elkezdenek pusztulni, akkor lesz igazán baj. Igaz, akkor már az Alföld sivatag lesz.”

(Index.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?