Fantomként él nálunk Európa legnagyobb macskája

zarterdokvannakKerülik az embert az Északi-középhegységben élő hiúzok, de a nyomaik lebuktatják őket. A kifinomult ízlésű macskaféle kedvence az őzcomb, de néha a vaddisznók fogyasztják el a félbehagyott vacsoráját. A szakértők szerint mindent meg kell tenni a hiúzért, mert kulcsfontosságú faj.

Élete egyik meghatározó élményeként emlékszik vissza az első és egyetlen találkozására egy hiúzzal Darányi László, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa. A természetvédelmi őr 25 éve keresi és kutatja a hiúznyomokat a Börzsönyben, ahol becslése szerint jelenleg egy hiúz él.

Magyarországon a Börzsönyben, a Zemplénben és az Aggteleki-karszton tudnak hiúzokról, de a Mátrában és a Bükkben is felbukkantak. A szakértők szerint gyakorlatilag bárhol előfordulhatnak az Északi-középhegység északi részein, ahol zárt erdők vannak.

Eurázsiai hiúzForrás: AFP/Jean Chrisophe Verhaegen

Eurázsiai hiúz
Forrás: AFP/Jean Chrisophe Verhaegen

Darányi elmondta, hogy valószínűleg már az 1970-es évektől volt hiúz a Börzsönyben, de csak 1987 januárjában észlelték először hitelt érdemlően. Ő 1988-tól gyűjt adatokat a börzsönyi hiúzok életéről. 1995-ig minden évben találkoztak nyomokkal, majd tíz évig hiába keresték, semmit sem találtak. 2005-től azonban ismét él hiúz a Börzsönyben, és nemcsak télen, a hóban, de nyáron, a sárban is találkoznak a nyomaival. A lábnyomok mellett hiúz által elejtett zsákmányállatokat, főleg őzeket találnak. Az elejtett zsákmány elfogyasztását a hiúz legtöbbször a számára legértékesebb részen, a combnál kezdi.

Télen a Börzsönyben az elsődleges táplálékot az őz jelenteni, míg nyáron a hiúz a kondától elszakadt kisebb vadmalacokat is zsákmányol. Darányi szerint a ragadozó a vadászok által sebzett szarvast is el tudja ejteni. Egy őzből akár egy-másfél hétig is táplálkozhat, ha más állat nem talál rá a zsákmányra. Egy csapat vaddisznó ugyanis 10-20 perc alatt képes egy teljes őzet felfalni, sőt még a csontjait is megeszi.

A nemzeti park munkatársai már több alkalommal helyeztek ki kameracsapdákat megtalált zsákmányok mellé, és néhányszor sikerült is lefényképezniük az állatot. Darányi szerint azonban mérlegelni kell, mert sokszor épp a kamera, illetve az ember szaga riasztja el a hiúzt. A kameracsapdázás azért is nehézkes, mert az akkumulátorok hamar lemerülnek, így gyakran kell őket ellenőrizni. Ráadásul fennáll a veszélye, hogy az erdőt járó emberek ellopják, ezért inkább olyan helyekre teszik ki, ahol biztonságban van – még ha ott kisebb is az esélye a hiúz felbukkanásának.

Hiúznyomok a hóbanForrás: Darányi László

Hiúznyomok a hóban
Forrás: Darányi László

A hiúz nagyon kerüli az embert, a naponta nyomában járó Darányinak is csak egyszer adatott meg, hogy szemtől szemben lássa. Ettől függetlenül elképzelhetőnek tartja, hogy az erdőt járó ember összefusson a hiúzzal, bár elismerni, hogy ennek elég kicsi az esélye. Idén télen nem sokon múlott, hogy ismét összetalálkozott az állattal. “Este 8-kor fejlámpával haladtam az úton, és egyszer csak észrevettem a velem szembe tartó hiúznyomokat. Elkezdtem visszakövetni, de érdekes módon 20 méter után eltűnt a nyom. Kiderült, hogy azon a ponton derékszögben elfordult, és egy 2-3 méteres ugrással eltűnt a bundaszaggató sűrűben. Először nem értettem, miért tett ilyet, aztán rájöttem, hogy miattam ugrott be. Egymással szembe haladtunk, de ő meglátott, és kikerült” – mesélte az egyik legfrissebb élményét a szakember. Ezek alapján nem kell attól tartani, hogy a hiúz emberre támad, mert valószínűleg amint észleli a közeledő idegent, azonnal kikerüli.

Ahhoz, hogy pontosan meg tudják mondani, hány hiúz él a Börzsönyben, genetikai vizsgálatra volna szükség. Darányi elmondta, hogy több mélyfagyasztott ürülékmintájuk is van, amely elemzésre vár, de a kutatók szerint az ürülékből történő genetikai vizsgálatnál nagy a pontatlanság veszélye. Sokkal megbízhatóbb, pontosabb genetikai mintát lehet az állat szőréből venni, ezt tervezik most a Szent István Egyetemmel és a Magyar Madártani Egyesülettel közösen.

“Magyarországon becslések szerint 6-10 hiúz élhet” – mondta az [origo]-nak Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője. “Nincsenek sokan, de ez a néhány egyed is nagy hatást gyakorolhat a helyi életközösségre.” A szakemberek arról nem tudnak, hogy a hiúzok szaporodnának hazánkban.

A WWF Magyarország a 2000-es évek eleje óta foglalkozik nagyragadozó-védelemmel, hiúzokkal és farkasokkal is. Kis szünet után 2006-ban indultak újra ezek a programok, és ma már a hiúzokkal kiemelten foglalkozik a szervezet. Állandó kapcsolatot tartanak a faj előfordulási területeit lefedő nemzeti parkok (például Duna-Ipoly, Aggteleki) munkatársaival, és folyamatosan támogatják őket. A hiúzok mellett farkasokat is követő Szabó Ádám (Aggteleki Nemzeti Park) munkáját például GPS-szel, kameracsapdával és egyéb eszközökkel, például műholdas rádiotelemetriás nyakörvvel segítik. Utóbbi használatához először be kell fogniuk egy hiúzt, és ha ez sikerült, akkor egy évig nyomon követik majd az állat mozgását. A befogáshoz szükséges engedélyt már megkapták, ezért várhatóan hamarosan beüzemelik azt a csapdát, amelyet már tavaly nyáron kihelyeztek, hogy a hiúz megszokja a jelenlétét.

Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy első körben megvizsgálnák, hol tölt több időt az állat, merre vadászik, hol van a búvóhelye, és milyen ökológiai átjárókat használ. Erre alapozva pedig kezdeményezhetik az erdészeti és turistaútvonalak esetleges áthelyezését, és nagyobb zárt erdőtömbök érintetlenül hagyását. “Szeretnénk ráirányítani az emberek figyelmét a hiúzra leselkedő veszélyekre. A legnagyobb problémát például az orvvadászat, az illegális kilövések jelentik” – mondta Gálhidy.

Kameracsapdás felvétel egy hiúzról 2007-bőlForrás: Lontay László

Kameracsapdás felvétel egy hiúzról 2007-ből
Forrás: Lontay László

A hiúz korábban az egész Kárpát-medencében jelen volt, de folyamatosan vadászták, mígnem a 20. századra eltűnt hazánkból. Ebben az időszakban a Kárpátokban is lecsökkent az állománya, és akkortájt kezdett gyarapodni, amikor szigorították a szlovák vadászati törvényeket. Ma a Kárpátokban 2500-ra becsülik a hiúzok számát, és nagyjából ennyi élhet a Balkánon is. Nyugat-Európában több korábbi elterjedési helyéről eltűnt, de a visszatelepítésnek köszönhetően ismét élnek hiúzok Svájcban, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban is. A legnagyobb sikert a cseh-német határvidéken érték el, ahol folyamatosan gyarapodik az állomány.

Néhány hónappal ezelőtt a Zemplénben is sikerült lefényképezni egy hiúztForrás: WWF

Néhány hónappal ezelőtt a Zemplénben is sikerült lefényképezni egy hiúzt
Forrás: WWF

Noha a keleti elterjedése miatt a faj a Természetvédelmi Világszövetség vörös listája szerint nem szorul védelemre, komoly természetvédelmi problémát jelent, ha eltűnik a korábbi elterjedési területéről. “Nemcsak a globális fennmaradás fontos, hanem hogy mindenütt jelen legyen, ahol korábban az életközösség része volt. Kulcsfontosságú faj, és a hiánya továbbgördülő ökológiai problémát vet fel. Az általa fogyasztott prédafajok ugyanis könnyen elszaporodhatnak, és ennek tovagyűrűző hatásai vannak” – tette hozzá a WWF munkatársa.

“Valószínűleg a hazai vadproblémát nem oldaná meg a több nagyragadozó, de a vadsűrűség lokális enyhítésében nagy szerepe lehetne. Ha nyilvánvalóvá válik a hiúzok fontos szerepe, akkor talán előbb-utóbb a döntéshozók is jobban odafigyelnek rájuk” – mondta Gálhidy.

(origo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

1 Hozzászólás “Fantomként él nálunk Európa legnagyobb macskája

  1. Henyecz Zsolt szerint:

    2012 decemberében egy lesvadászat alkalmával Regéc és Huta közötti részen a Zemplénben és is láttam egy hiúzt a szóró mellett elmenni, fényképező sajnos nem volt nálam de távcsővel megnéztem. De ő is megérzett és egy pillanat alatt a sűrűben volt.

Vélemény, hozzászólás?