Vadkárbecslési segédletek - átdolgozva a 2013-2014-es időszakra
Az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) oldalán közzétették a frissített vadkárbecslési segédleteket a 2013-2014-es időszakra vonatkozóan.
Összefoglaló az erdei vadkárbecslés általános szabályairól és az alkalmazható pénzügyi értékekről
A mellékletben megadott I-VI. táblázat (
2.,
3.,
4.,
5.,
6. és
7. sz. melléklet) mindösszesen 35 technológiai megoldás elemzéséből született, az egyszerűsítésre törekedve a közeli értékek összevonásával és a kis tételű megvalósulások kiejtésével. Az adatok a 2013/2014. évre átdolgozásra kerültek.
A számsorok országos átlagadatok, amitől a helyi sajátosságok függvényében a szakértők nyilván eltérhetnek, de viszonyítási alapként mindenképpen van jelentőségük. A C I.kiv értékek kifejezetten a mennyiségi károk értékeléséhez használható mutatók. Tartalmazzák a valamilyen formában megismételendő talaj-előkészítés, a szaporítóanyag (makk, csemete, mag, dugvány, stb.) és az erdősítés költségeit. Az egyéves értékkel ellentétben azonban nem kamatosítottunk, a kár-értékelés-térítés rövid időintervalluma miatt azt nem tartjuk indokoltnak.
Az állományokhoz tartozó számsorokat addig az időpontig adtuk meg, amíg a módszer alkalmazása szakmailag indokolható. Egy-két évvel, de legfeljebb a következő erdőnevelési beavatkozásig a kamatos kamatszámítás szabályai szerint az értékek exponálhatók.
A szükséges tőszámok és a befejezés lehetséges legkorábbi időpontjának tekintetében az Evt-Vhr.-re támaszkodtunk, a normál körülmények között és kárt nem szenvedett faállományok „elvárható” befejezési időpontját a táblázatokban külön kiemeltük (dőlt betűkkel és píros színnel).
A gyakorló kárbecslők munkáját elősegítendő a becslés általános irányelveit is rögzítettük (
1.sz.melléklet), valamint a Vtv-Vhr.-ben megadott előzetes és végleges becslési jegyzőkönyveket is kibővítettük használható formára. (
8. és
9. sz. melléklet).
Küszöbön áll a Vtv. és Vtv-Vhr. módosítása. Az erdészeti vadkárok értékelése kapcsán az egyszerűsítést és pontosítást szolgáló módon (pl. a mennyiségi és minőségi vadkár fogalma) kisebb mértékű jogszabály módosítási javaslattal is éltünk.
A kárbecslés módszertana, alapelvek:
- A fiatal erdő legalább akkora értéket képvisel, mint a normatív létrehozás költségértéke.
- A módszer addig a korfokig (maximum a tervezett vágásforduló 1/3-a) alkalmazható, amíg az erdőben a pozitív eredményű hozamolás időszaka nem indul (általában az első TKGY időpontjáig).
- Az erdei kár = a megsemmisült erdő értékével (mennyiségi kár), vagy a bekövetkező értékcsökkenéssel (minőségi kár), azt megnövelve a kárcsökkentési (pl. metszés, tőrevágás) vagy felszámolási költségekkel. A kár tehát adott esetben = az értékvesztéssel, ahol az időtényezőt („folyónövedéket”) az alkalmazott kamatláb érvényesíti, vagy meg nem ismételhető műveleteknél a pótlási költségértékkel.
- A minőségi kár értékelésénél az erdő tényleges és a szakértő által becsült gazdasági korának értékkülönbözetét kell alapul venni.
- A kamatláb két évtizedes szakmai konszenzus alapján választott módon és fafajtól függetlenül 4 %, amely közelít egy piaci nettó kamatláb értékéhez.
- Az általános („üzemirányítási”) költségek szektor semlegesen nehezen számszerűsíthetők, így az előbbihez hasonló módon azokat konszenzusos alapon a szűkített önköltség 20 %-nyi mértékében rögzítettük. A két érték közüli választás a körülmények ismeretében a tényleges becslést végző szakértő kompetenciája!
- A kárértékelésnél mellőztük a minőségi károk hosszú távú kihatásainak beépítését, mivel kisebb károknál és állomány szinten az nem bizonyított, kutatásokkal nem alátámasztott elméleti megközelítés.
- Több visszajelzés alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a kéreg hántási és rágási károk a befejezett tartományt meghaladó korfokokban a hatályos vadászati és erdészeti jogszabályok szerint az egyszerűsített, jegyzői közreműködéssel lefolytatott eljárásban nem becsülhetők. Tipikus, hosszú távra kiható minőségi kárformáról van szó. Jellege, változatossága és következményei miatt a kártérítési eljárás csak erdőrészlet szinten végrehajtott és megfelelő mélységű szakértői felmérés nyomán a felek egyezségével zárulhat, vagy károsult a kárát közvetlenül a bírósági úton érvényesítheti. Utóbbi esetben az igazságügyi szakértő kirendelése bizonyosan megtörténik.
- A kár naturáliákban történő megállapítása is szakértői feladat, annak módszertanára nem tettünk javaslatot.
Számítási képlet szűkített önköltségen:
ÁKÉn= c1*1,0pk+c2*1,0pk-1+....+cn*1,0pk-n
ahol:
ÁKÉn: állomány költség szerinti értéke az n. évben,
p: fafajra jellemző belső kamatláb, a képletben az erdőérték-számításban alkalmazott írásmóddal, fiatalosokban egységesen 4 %.
k: a vizsgált állomány kora évben,
c1...cn: az erdősítés és erdőnevelés költségeinek különböző években felmerült elemei.
Számítási képlet a 20 %-nyi általános költségek figyelembe vételével:
ÁKÉ= 1,2*c1*1,0pk+1,2*c2*1,0pk-1+....+1,2*cn*1,0pk-n
ahol:
ÁKÉ: állomány költség szerinti értéke az n. évben,
p: fafajra jellemző belső kamatláb, a képletben az erdőérték-számításban alkalmazott írásmóddal, fiatalosokban egységesen 4 %.
k: a vizsgált állomány kora évben,
c1...cn: az erdősítés és erdőnevelés költségeinek különböző években felmerült elemei.
Megjegyzés: Az esetlegesen felmerülő, adott korfokig elérhető hozamokat egyedi jellegűk és csekély előfordulásuk miatt a képletekből kiejtettük (pl. LF, EF, FF, ZDF karácsonyfa, vagy zöldgally).
Külön köszönetünket fejezzük ki az adatszolgáltatásért Csépányi Péter (Budapest), Urbán Pál (Eger), Kiss János (Debrecen), Répászky Miklós (Abádszalók), Szabó Vendel (Mórichida), Limp Tibor (Győr), Kutas Lajos (Szentgotthárd), Bodor György (Nagykanizsa), Vízvári Ottó (Nagykanizsa), Kreiner Roland (Zalaegerszeg) és Szamonek Zoltán (Barcs) kollégáknak.
Kámon, 2013. augusztus 27.
Nagy Imre
tudományos munkatárs
(Forrás: Erdészeti Tudományos Intézet - www.erti.hu)
