Hajdú Online: Erdő borul a böszörményi szőlőskertekre?

A hivatali vezetők nem tudják, vagy nem akarják orvosolni néhány hajdúböszörményi kerttulajdonos panaszát - írja a haon.hu.

Többről is szó van, mint néhány szőlőskerti tulajdonos panaszáról. A tét az, hogy megmaradnak-e egyáltalán a jövőnek a böszörményi szőlőskertek, amelyek hagyományos módon történő használatát egy 2010-ben alkotott helyi rendelet még védendőnek tartotta. Néhány kert gazdája hónapokkal ezelőtt kereste meg a Naplót, mert a hivatalokhoz küldött leveleik a lényeget tekintve nem jártak eredménnyel. Kifogásolták, hogy az utóbbi években számos szőlőskertben kivágott tőkék, illetve gyümölcsfák helyét akáccal telepítették be. Árnyékot vet, ráhajlik Az egyik idős férfi kertje jól példázza a probléma lényegét: a délkeleti szomszédja által ültetett akácos a nap jelentős részében árnyékolja a növényeit, amelyek emiatt nem fejlődnek normális módon. Ráadásul az akác erősen burjánzik, a szőlősorok közül nem győzik irtani a hajtásokat. Hasonló a helyzet kissé távolabb, Szabó Imréék portáján. A szomszédjuk kifejezetten a telek határvonalára is ültetett fasort. A lombok csúcsa már meghaladja a 7-8 métert, és nem csak árnyékot vet, hanem egy részük ráhajlik Szabóék kerti házának tetejére. A gyökérzetből a hajtások egyre másra megjelennek a gyümölcsfák között. Olyan ütemben nőnek, hogy szinte lehetetlen megküzdeni vele. Itt nincs helye A károsultak évek óta próbálják elérni, hogy a hatóságok tiltsák meg a – szerintük jogtalan – erdősítést. Idézik például a 2010-es önkormányzati rendeletet, amely szó szerint nem tartalmazza ugyan az erdősítés tilalmát, közvetve azonban minden sorával a szőlőskerti hagyományok megőrzését szolgálja. „…a figyelmes gazda gondosságával ügyel a szőlőskert rendjére, az ingatlanok funkcionalitásának megfelelő használatára és hasznosítására, különös figyelmet fordítva a növénykultúrák (szőlő- és gyümölcsfák) ápolására, …a gyommentesítés és parlagfűirtás ugyancsak időbeni elvégzésére” – áll a rendelet 3. paragrafusában. [caption id="attachment_15689" align="aligncenter" width="600"]

Szabó Imrénéék szomszédjában megeredt a „kiserdő” - © Fotó: Magánarchívum[/caption] A következő bekezdésben azt is leszögezik, hogy „magas törzsű gyümölcsfákat a mezsgyétől és a határvonaltól 3 méter távolságra szabad ültetni”. A régi rendtartás Szabó Imréék szerint ez alapján – ha tiltva nincs is – magától értetődik, hogy a szőlőskertben ugyanúgy nincs helye akácosnak, mint mondjuk toronyháznak. Koláné dr. Markó Judit böszörményi jegyző azonban 2013. augusztus 16-án ezt írja: „A rendelet nem rendelkezik arra vonatkozóan, hogy milyen növényeket lehet ültetni.” Ez igaz. Szabó Imréék ezek után hiába keresték elő a régi Nagy-Bocskay hegyközség alapszabályát és rendtartását, mert az jogilag már semmit nem ér. De utal a védendő értékre, amit a város önkormányzata azóta sem tagadott meg. Ebben olvasható egyebek mellett, hogy „… A szomszéd szőlő telepítése, illetve beárnyékolása veszedelmére tekintettel a mezsgyés soroktól, a vakutaktól és a dűlőtől őszibarackot 1 méter, meggyet, szilvát, almát, körtét, kajszibarackot és cseresznyét 3 méter, diófát 7 méter távolságnál közelebb nem szabad ültetni. …jegenyenyárfát, vagy ehhez hasonló rovargyűjtő, nem csemege fákat ültetni nem szabad… ...a mezsgyékre kihajló ágakat 5 méter magasságban tartozik legallyazni az illető birtokos”. Mindezekre utalással is kérik Szabóék az eredeti állapot – azaz, a szőlőskert funkció – visszaállítását. Három évvel ezelőtt még bizakodhattak: Szemerédy Miklós, a kormányhivatal erdészeti igazgatóságának akkori osztályvezetője ugyanis egy válaszlevélben azt írta nekik, hogy az egyik esetben intézkedni fog az engedély nélkül telepített akácfásítás felszámolásáról, illetve egy másik esetben tájékoztatja a tulajdonost a birtokhatárok betartásának kötelezettségéről. Ám ugyaninnen két hónappal később már az új osztályvezetőtől, Lesnyiczky Lászlótól érkezett levél, aki azt írta, hogy az akácosítás miatt bepanaszolt két félnek „joga van a saját tulajdonukban lévő ingatlanra erdőt telepíteni”. Majd hivatkozik a törvényre, amely szerint a felszámolást csak akkor rendelik el, ha a faállomány a termőhelyre vagy a környező erdőkre káros hatással van, vagy lehet a jövőben. Végül megjegyzi, hogy Szabó Imre polgári peres úton keresheti igazát, ha úgy véli, hogy az erdőtelepítéssel kárt okoznak neki. Nem kell engedély A további levelezések sorában a hatóságok tudtukra adják, hogy fél hektárnál kisebb területen engedély nélkül is telepíthető erdő. A művelési ág változása kapcsán a földhivataltól reméltek eligazítást, s azt meg is kapták: a kormányhivatal főosztályvezetője 2012 novemberében tudatta velük, hogy mivel a szomszédos telek művelési ága nem felelt meg az ingatlannyilvántartásban rögzített tényeknek, felszólították a tulajdonost, aki a bejelentési kötelezettségének eleget tett, „így a fásított ingatlanos esetben a természetbeni állapottal egyező művelési ág került átvezetésre”. Gábor Edit igazgató (kormányhivatal, erdőfelügyeleti osztály) pár hónap múlva egyértelműen leírja: „semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy szőlőskertbe akác, illetve nyárfát ültessen valaki”. Eljárás indul A levelezések során fogalmi zavar is keletkezett. Kiderült, hogy amit eddig a panaszosok és gyakran a hivatalosságok is erdőként, erdősítésként emlegettek, az nem erdősítés, hanem fásítás. Dr. Hajduné dr. Kovács Mária Mónika, a földhivatal megbízott hivatalvezetője idén novemberben tudatta: „Az Erdészeti Igazgatóság a helyszínen azt állapította meg, hogy a bejelentésben szereplő faállomány (a továbbiakban: faállomány) nem minősül erdőnek”. Levelében kitér arra is, hogy a faállomány szélső sorainak lombja valóban átnyúlik a szomszédos ingatlanokra, ezért eljárás indul annak érdekében, hogy azokat távolítsák el. Majd szinte szó szerint megismétli a hajdúböszörményi jegyző, Koláné dr. Markó Judit tavaly nyári sorait: „Az Erdészeti Igazgatóság …megállapította, hogy a megvalósult fásítások környezetében erdőterület nem található és a fásítások a termőhelyre káros hatást nem fejtenek ki … fennmaradása az erdőtörvény rendelkezéseivel nem ellentétes”. Megfojtja a szőlőt Mindezek alapján tehát a szőlőskertben lehet fásítani, vagyis a fél hektárnál kisebb kertet akáccal (vagy más fával) beültetni. Az a tény, hogy e gyakorlat terjedése szinte megfojtja a szőlő- és gyümölcstermelést, senkit nem zavar, mert jogszabály nem tiltja. Az önkormányzat által alkotott rendelet emleget ugyan hagyományokat, tradíciót, de mint Kiss Attila polgármester mondataiból kiderül, e rendeletnek csupán az volt a célja, hogy lehetőséget adjon a szőlőskerti tulajdonosoknak az évszázadokon át működő belső rendtartásuk kialakítására. Sajnálkozva jegyzi meg, hogy azóta senki sem jelzett szándékot ezen közösség megalakítására. A szóbeszéd szerint Szabó Imre és más kerttulajdonosok szerint azért nincsenek jelentkezők, mert a régi tulajdonosok megöregedtek, kihaltak, az örökösök, illetve a kerteket megvásárlók pedig már nem látnak fantáziát a sok gonddal járó szőlő- és gyümölcstermesztésben. Helyette fásítanak, azzal nincs gond. Közben nyaranta mindenfelé burjánzik a vadkender, a gaz, s ellehetetlenülnek a régi módon művelők. A szóbeszéd szerint erre is van magyarázat: az új erdőtulajdonosok többsége éppen ahhoz az önkormányzati, hivatali, illetve rendvédelmi körhöz tartozik/kötődik, amelyiknek feladata volna az eredeti állapotok megőrzése, különös tekintettel arra, hogy a kormánypolitika minden szinten szorgalmazza a helyi és nemzeti hagyományok ápolását. (haon.hu - Szabó Katalin)