Zéno napja
Január elején már nem a legaktuálisabb téma a kultúrterületeken lehullott avar fenntartható kezelése, de talán akadnak még olyan kertek, ahol van némi levél. Emellett jó lenne már most elültetni egy gondolatcsírát minél több zöldterület-tulajdonos tudatában - legyen az egy család, egy lakóközösség, vagy egy önkormányzat, esetleg egy vállalat.
Először le kell szögezni, hogy a legrosszabb, amit az őszi levelekkel tehetünk, ha elégetjük azokat. Ez ráadásul már tilos is. De az sem a legjobb megoldás, ha zsákokba rakjuk, és zöldhulladékként kihelyezzük a helyi szolgáltató által megadott időpontban az összegereblyézett lombot. Éppen a közelmúltban jártam egy fővárosi komposztálóüzemben, ahol többek között azt is megtudtam: hatalmas mennyiségű levélből nem lehet minőségi komposztot készíteni, ezért azt nagy tételben nem is fogadják be.
De akkor mit tegyünk a nagy mennyiségű lehullott levéllel? Egyrészt komposztálhatjuk a saját kertünkben, ami során viszont a növénymaradványok – szintén a nagy mennyiség miatt – inkább lassú rothadás áldozatai lesznek, mintsem egy kedvező lebontási folyamat részesei.
A legjobb megoldás mindezekkel szemben a mulcsozás, vagyis a fűnyíróval történő levélaprítás, és az apróra tört, vágott növénymaradvány területen hagyása. Erre Duhonyi László, a Zöldterületápolás tulajdonosa hívta fel a figyelmemet. Miközben vállalkozásában folyamatosan azon dolgozik, hogy szépek és ápoltak legyenek a rájuk bízott kertek, parkok és egyéb zöldterületek, fontosnak tartja, hogy mindez fenntartható módon történjen.
„Az elmúlt szezonban minden partnerünket sikerült meggyőznünk arról, hogy a falevelek egy, vagy ha nagyon indokolt, akkor két menetben felapríthassuk fűnyíró gépeinkkel. A módszer ugyanis talajtakarást biztosít, ami segíti a nedvesség megőrzését, de a növénymaradványok felpezsdítik a talajéletet is, legyen szó a gilisztákról, mikrobákról. Ezáltal jobb lesz a tápanyag-ellátottság, illetve a talajszerkezet is. A megoldásnak köszönhetően nem vagy kevesebbet kell a gyepet műtrágyázni, ráadásul a tél lezárultával, az első tavaszi fűnyírás alkalmával a szem számára is teljesen eltűnnek a levéldarabkák” – mondta el a zöldterület-kezeléssel foglalkozó szakember.
Beszélgetésünk során megtudtam, hogy a módszer bármilyen fafaj esetében működik, Duhonyi László tapasztalatai alapján akkor sincsen probléma, ha a területen diófák találhatók, a „fű” attól nem lesz rosszabb minőségű.
Azzal, hogy a levelet nem kell összegyűjteni, kocsira rakni, majd lerakóba szállítani, ahol további anyagmozgatás is vár a zöldhulladékra, jelentősen csökkenthető a károsanyag-kibocsátás mértéke. Ezzel együtt pedig a zöldterület kezelésének költsége is. Az imént felvázolt begyűjtés, elszállítás és lerakás díjával szemben a mulcsozásnál mindössze egy fűnyírás költségével kell számolni.
Duhonyi Lászlóék ráadásul a megrendelőikkel együttműködve úgynevezett sünihoteleket is minden ősszel kialakítanak. Ezek gyakorlatilag 50-70 centiméter magas, nagyjából 1 méter átmérőjű levélkupacok a fák törzse körül, ahova az állatok behúzódhatnak a téli hideg elől. Ezeket a kisebb avardombokat aztán tavasszal lombfúvóval óvatosan szétfújják, és az első fűnyírás idején szintén aprítják.
„Jellemzően nagy területeken végzünk munkát, és szerencsére minden partnerünket sikerült meggyőzzük arról is, hogy a fűnyírásánál se gyűjtsük össze a szármaradványt, hanem azokat hagyjuk úgy a talajon, ahogy a fűnyírógép felaprította. Ez növeli a talaj nedvességmegőrzést. A fű jóval később kezd sárgulni, hiszen az alacsony párolgás miatt a növény gyökérzete még talál vizet a területen” – tette hozzá Duhonyi László, aki itt is kiemelte a károsanyag-kibocsátás, de a költségek csökkentésének előnyét is. Mindezek mellett a nyesedék a megfelelő időközönként elvégzett fűnyírás mellett a gyomok fejlődését is gátolja.
Bár Duhonyi László főként a nagyobb zöldfelületekről beszélt, a módszerek – mind a levelek aprítása, mind a mulcshagyó fűnyírás – kiválóan alkalmazhatók kiskertekben is. Mindössze a fűnyíróvásárláskor érdemes olyan gépet választani, aminek jó az aprítási képessége. Ha ez megvan, egyszerűen csak tegyük félre a gyűjtőzsákot, és hagyjuk, hogy a növénymaradványok visszahulljanak a földre takarásnak, tápanyagnak. Nem mellékesen a robotfűnyírók is ezek az elven működnek…