Ahol medve is taposhatja a csemetét - Bemutatkozik a székelyföldi SC Kormos Silva Srl
Kolumbán Imre és Nagy Ernő a Kovászna megyei Nagybaconban foglalkozik erdészeti csemetetermeléssel. Éppen 10 éve annak, hogy erdészként mellékállásban fogtak neki a saját vállalkozás felépítésének, azóta már 13 hektáron 13 fafajjal foglalkoznak. Kolumbán Imre székelyföldi erdésszel és csemetetermelővel az egyik kertjükben beszélgettem a helyi kihívásokról, a piaci helyzetről, és arról, hogy milyen is Erdélyben erdészeti szaporítóanyaggal foglalkozni. A cikk az Erdő-Mező Magazin erdészeti csemetés különszámában jelent meg.
Kezdjük a legelején. Hogyan kezdtetek bele az erdészeti csemetetermelésbe, hogyan született meg a SC Kormos Silva Srl?
2007-ben társultunk egy kollégámmal, Nagy Ernővel, és közösen alapítottuk a céget. Mind a ketten erdészetnél dolgoztunk, ahol azt tapasztaltuk, hogy a csemete-utánpótlás nagyon nehézkes. Ezért úgy döntöttünk, hogy megpróbálkozunk az előállításával. Kezdetben nagyon sok nehézségbe ütköztünk, de kitartottunk, és ahogy mondani szokás, kezdőké a szerencse. Akkoriban még mellékállásban vittük a kertet mind a ketten.
Mekkora területen termeltek csemetét?
2007 őszén egy kis területen tölgyvetéssel kezdődött minden, majd folyamatosan bővültünk, ami a fafajokra is igaz. Próbáltunk megfelelni a piaci igényeknek. Most már nagyjából 13 hektáron gazdálkodunk, leginkább tölgyet, lucfenyőt állítunk elő, de összesen 12 fajjal foglalkozunk. Vörös- és jegenyefenyő, bükk, hegyi juhar, magas kőris, kislevelű hárs, vadgesztenye, mézgás éger, mezei szil és madárberkenye is vásárolható tőlünk.
Ez a 13 hektár hány csemetekertet jelent?
12 különálló terület van. A legnagyobb 3 hektár és 60 ár, ami mellett vannak kicsi, 8-10 áras parcelláink is. Próbáltunk patak melletti területeket bérelni, saját még nincsen, sajnos.
Akkor az öntözés a patakból történik?
Így van, ezért is a helyválasztás. Gyakorlatilag egész nyáron öntözünk, ha nem túl esős az időjárás, ez főként a fenyőfélék számára fontos.
A növényvédelem hogyan történik?
A gyomirtást napszámosokkal oldjuk meg, gombafertőzés, egyéb betegség esetén természetesen vegyszeres eljárást használunk – például a fóliasátrakban.
Akkor tehát fólia is van…
Igen, 400 m
2, amiben lucfenyőt nevelünk egyéves korig. Utána szabadföldbe iskolázzuk őket, majd további két évig ott foglalkozunk a csemetével. A lucfenyőt próbáljuk szabadvetéssel is termelni, a jegenyefenyő esetében csak ezt a módszert alkalmazunk. A magokat egyébként nagyrészt mi gyűjtjük, a fenyőféléket és a tölgyet vásároljuk, utóbbit a helyi közösség szedi, tőlük vesszük.
Hány embert foglalkoztattok szezonban és szezonon kívül?
Négy állandó munkásunk van, emellett február végétől novemberig további 15-20 személyt foglalkoztatunk, de a tavaszi csúcsszezonban ez a szám az 50-et is eléri. A munkaerőhiány nálunk is problémát jelent, nagyon nehéz a legfontosabb időszakokra embereket találni. Egész évben nem tudunk munkát biztosítani nekik, és ez nagy hátrány.
Milyen a gépesítettség?
2015-ben sikerült vásárolnunk egy traktort, előtte csak bérgépekkel dolgoztunk. Folyamatosan próbálunk gépesíteni a lehetőségeinkhez mérten. Azzal próbálunk költséget csökkenteni, hogy saját magunk által kialakított gépekkel dolgozunk. Az internetről lelessük a mintát, helyi szakemberekkel pedig elkészítettjük. Van így már szántóekénk, kiemelő ekénk, alávágó ekénk, amiket használunk is.
Mi a legjelentősebb terméketek? Melyek a leginkább kelendő fafajok?
A lucfenyő, a tölgy, a bükk, a hegyi juhar és a magas kőris a fő fafajunk.
Az árak hogyan alakulnak?
Az árak kialakításánál mindig figyeljük a piacot, és ahogy ezt jeleztem is korábban, megpróbálunk gépesíteni, hogy minél többet, minél olcsóbban tudjuk előállítani. A lucfenyő darabára jelenleg 65-70 bani, a tölgy 50, a hegyi juhar 55, a magas kőris 50, a vörös fenyőé pedig 90 bani és 1 lej közötti. (100 bani = 1 lej = kb. 70 Ft – a szerk.)
Kik vásárolnak tőletek csemetét?
Elsősorban a magánerdészeteket célozzuk meg, hiszen az állami erdészet saját maga próbálja megoldani a csemete-előállítást. A magánerdészetek közül volt, aki megpróbálkozott hasonlóval kis területen, de nem annyira jövedelmező tevékenység ez. Nagyban minden jobban megy, a csemetetermelés is. Egyébként az erdőfelújítás és az erdősítés is jó piacot generál, hiszen nő az erdőterület Romániában. A vásárlóink zöme a környékbeli erdészetek közül kerül ki, de már Kovásznán és Hargitán kívül más megyékbe is értékesítettünk csemetét, sőt, Magyarországra is vittek tőlünk árut.
Konkurenciát nem jelent a Romsilva állami erdészet?
Az állami erdészet első sorban saját magának termeszt. Ami tőlük mégis piacra kerül, annak magasabb az ára, mint amennyiért mi adjuk a csemetét. Igazából ebben a tekintetben a Romsilva nem számít komoly versenytársnak.
Támogatásra számíthattok?
Reménykedünk abban, hogy előbb-utóbb lesz ilyen, de jelen pillanatban ez nincsen megoldva a csemetetermelők számára.
Mi a helyzet a vadkárral?
Sajnos, van belőle bőven. Az őzek, vaddisznók, medvék nagy gondot okoznak. Volt olyan, hogy a vaddisznó felette a tölgyvetésünk nagy részét. Korábban 1000 euró értékben pusztítottak el bükkmakkot. Azt végül megtérítette a vadásztársulat. Néhány éve 10000 bükkcsemetét rágtak vissza az őzek. A medve magát a kerteket rongálja leginkább, illetve a taposással okoz kárt, de az elenyésző. A kerítéseket, berendezéseket viszont nem kíméli, mindenen keresztülmegy. Kártérítést az államtól kellene kérni, de az a tapasztalat, hogy az ennél nagyobb károkat sem fizetik meg, ezért nem is teszünk panaszt. A medvét tehát eltűrjük. Próbálunk védekezni villanypásztorral, de ez sem vált be igazán. Nehéz a helyzet, mert 1500 méteren is vannak területeink, ahol fenyőt, bükköt nevelünk. Oda pedig nem jutunk el minden nap.
Emellett pedig még ott van az ember okozta kár. Nem is olyan régen például a kollégák látták, hogy két köteg csemetét elloptak. Nem jelentős összeg, de bosszantó. Főleg, hogy ha bárki kér 10 darab csemetét, akkor szívesen adunk neki, csak ne vigye el szó nélkül.
Végezetül adódik a kérdés, hogy számodra, mint székelyföldi csemetetermelőnek, mi a legnagyobb kihívás a munkád során?
Az, hogy minőségi csemetét tudjunk előállítani minél nagyobb mennyiségben, minél kedvezőbb áron. Ezt viszont csak a gépesítéssel lehet elérni.
(Gribek Dániel - Erdő-Mező Online)