Agrár-erdészet a gyakorlatban: málnatermesztés a nemes nyár ültetvényben

A munkaerőhiány mellett a klimatikus változások is nehezítik hazánk területén az árutermelő málnatermesztést. A MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Fertődi Kutatóállomásán napjaink meteorológiai szélsőségeinek kiküszöbölésére technológiai kísérletekben, árnyékolási rendszerekben, agrárerdészeti módszerekkel keresik a megoldást a szélsőségek tompítására. Nemes nyár klón alkalmazásával kedvezőbb mikroklíma teremthető az ízletes gyümölcs fejlődéséhez.

h i r d e t é s

A málna termőterülete kritikusan alacsony szintre csökkent az országban. A fertődi kutatók rendszeresen publikálnak e folyamat ökológiai okairól, a málna termeszthetőségi korlátairól. Minden gyümölcsre igaz, hogy azokat csak optimális termőhelyen szabad ültetni. Sülevényes, meszes, vízhiányos talajok málnatermesztésre nem alkalmasak. Napjaink szárazodó éghajlatán meg sem szabad próbálni nem öntözhető területen ültetni legkedveltebb bogyósgyümölcsünket. Eredményesebb lehet azonban a termesztés, ha árnyék csökkenti a párolgást.

Dr. Varga Jenő tudományos főmunkatárs, kutatóállomás-vezető arról tájékoztatott, hogy technológiai kísérleteik egyike árnyékolással kapcsolatos rendszer kidolgozására irányul. Kezdetben sátorívek alatt, különböző takaróanyagok bevonásával vizsgálták málnafajták viselkedését, generatív és vegetatív tulajdonságaik változását szoros kapcsolatban a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézetével (NAIK MGI), az Erdészeti Tudományos Intézettel (ERTI) és a Soproni Egyetemmel (SoE).

A „sátor” alatt termesztett málna sokkal szebb és vitálisabb, mint a szabadföldi. Habitusán látszik a málna élni akarása. Csak az volt a probléma, hogy a nedves hóval vagy nagyobb széllel érkező viharok megnyomták a sátoríveket, szó szerint összetörték a berendezést, még ha azokat statikailag megfe-lelően is dolgozták ki.

A kutatást egy ma is folyó agrárerdészeti kísérlet formájában fejlesztették tovább, ahol az árnyékot a területre telepített gyorsan növő nemes nyárfa klón adja, amely ötévesen hat méter magasra nő. A sorközökbe szeder-, málna- és ribiszkefajok, -fajták kerültek. Ennek a kísérletnek a kiértékelése jelenleg is zajlik, a látottak azonban szembetűnően igazolják egy innováció lehetőségét a termesztésben. A málna és a ribiszke jól szerepelnek a nyárfák alatt. Míg egy-egy fajta a tűző napon már szinte csak egy-egy szállal álldogál, az árnyékolt területen csodálatos összefüggő sort alkot. A tapasztalatok szerint a szórt árnyék a jó, a teljesen összezárt állomány nem biztos, hogy szerencsés.

Fotó: Dr. Lakatos Tamás

A klimatikus változásokhoz adaptált termesztéstechnológiai fejlesztés iránt nagy az érdeklődés. Dr. Varga Jenő kiemelte, úgy tűnik, hogy a málna és fekete ribiszke esetében lesz érdekes az árnyékolás. Magyarország számára az innovációban mindkét faj fontos, mindkét faj géppel betakarítható, és mindkét faj kiemeltebb szerepet kellene, hogy kapjon a hazai gyümölcstermesztésben.

Szlovákiában a Fertődi Kutatóállomás felvidéki partnere pályázati forrásokat keres, hogy a technológiát talajadottságaihoz és termelési céljához igazítva kipróbálják sajmeggyel és fekete ribiszkével. Ebben az esetben kettős lehet a hasznosítás. A termést betakarítógéppel „szüretelve”, az élő munkaerő igényt csökkenteni, a bogyós gyümölcs termesztését lendületbe lehetne hozni. Reméli, hogy a javuló tendencia, érdeklődés a málnában is megnyilvánul.

A SoE kutatása szerint a nyárfa hidraulikus liftként működve a párolgása során vizet szív fel a talaj mélyebb rétegeiből abba a gyökérzónába, ahol a málna is él. Ettől függetlenül a fertődi kutatók továbbra is csepegtető öntözéssel termesztik a málnát.

Az agrárerdészeti technológiából az erdészet a faanyagot hasznosítja. Szintén a fertődi kutatások iránti érdeklődést jelzi, hogy egy erdőgazdálkodó gyomaendrődi tábláiba vitte el a fekete ribiszke termesztés megújítását célzó innovációt.